Végy egy csipet sütőport… – szól a recept, s a gyakorlatlan háziasszony rögtön bajban van, mennyi legyen egy csipet. Hasonló problémával találkozhatott 1891-ben az akkor 29 éves gyógyszerész, dr. August Oetker is, és ez éjszakákba nyúló kísérletezésre sarkallta, hogy előállítsa az ideális mennyiséget egy tepsi sütemény elkészítéséhez. Ugyan egyes anekdoták szerint a sütőpor felfedezése is az Oetker névhez köthető, a fiatalembernek „csupán” annyi az érdeme, hogy negyedkilós kiszerelés helyett kis tasakokban kezdte árulni a Backin nevű port, amely pontosan 1 font liszthez volt elegendő.
A célja az volt, hogy a sütőporral a leggazdaságosabban lehessen süteményt készíteni. Erre utal a cég régi szlogenje is: „Világos fej, biztos siker.” Noha a jelmondat azóta változott („A minőség a legjobb recept”), a logóban a mai napig a cégalapító lánya fejének sziluettje látható.
A gondos August Oetker – aki a német márkagyártás egyik megalapítójának számít – 1900-ban jegyeztette be a védjegyet, amely száz esztendő alatt alig változott. A termékek iránt pillanatok alatt megnőtt a kereslet, így a patikus egycsapásra gazdag gyáros lett. Az 1910-es években már bécsi leányvállalatot üzemeltetett, ám a további terjeszkedési terveit az első világháború meghiúsította. Az alapító fia Verdunnél elesett, s két évvel később August Oetker is elhunyt. Ebben az idő-szakban a mozikban 20 perces reklámfilm népszerűsítette a Dr. Oetkert, s a mostani roadshow-k mintájára teherautó járta az országot, és vitte a legújabb termékek hírét. A 30-as évek recessziója sem vetette vissza az üzletet, miután a cég a kevésből finomat elvét alkalmazva ahhoz nyújtott segítséget, hogyan lehet kevesebb alapanyagból is ízletes süteményeket készíteni.
A két háború között Rudolf mostohaapja, Richard Kaselowsky vezette az üzletet, nem is rosszul. Folytatódott az expanzió, így a brand Nyugat-Európa szinte minden országában megjelent. A második világháború során Rudolf August vette a kezébe az irányítást, miután anyja és annak férje, valamint féltestvérei egy bombatámadás során meghaltak.
A nagypapa üzleti zsenijét öröklő Rudolf August Oetker egyik legnagyobb fegyvere a marketing volt. 1950-ben forgatták az első tévéreklámot, amelyben Renate asszony egy mintakonyhában készítette el a finomabbnál finomabb étkeket Dr. Oetker-alapanyagokból. A hölgy éveken keresztül a cég ikonikus reklámarca volt. A kollégái körében csak Raóként becézett vezető jó érzékkel nyitott más üzletágak felé is: hajóflottát vett, bankot, biztosítót alapított. A mélyhűtők terjedésével jégkrémet és mirelittermékeket, többek között pizzát kezdett árusítani. Az üzleti sikerekre egy magánéleti tragédia vetett árnyékot, a nyolcgyerekes, harmadik házasságában élő Rao Richard nevű fiát elrabolták. A papa a 21 millió márkás váltságdíjat ugyan megfizette, ám gyermekét nyomorékként kapta vissza. A stafétabotot így másik fia, August vette át 1981-ben, és ekkor változott a cégforma is holdinggá. Az operatív irányításban a legendás vezető az 1990-es években már nem vett részt, azonban 90 éves koráig a sajtókonferenciák aktív látogatója volt.
