Hat fölfegyverzett férfi hatolt be vasárnap a német közszolgálati televízió (ARD) teheráni irodájába. Nem rendőrök voltak, hanem gárdisták, az “iszlám forradalom őrei”. Marcona fellépésük végén magukkal vitték az ARD egyik technikusát, a német tudósítóval, Peter Mezgerrel pedig közölték, hogy nem hagyhatja el szállodai szobáját.
Nem járt jobban a másik német tv-adó, a ZDF tudósítója sem. Halim Hosnytól – aki egyébként Bagdadtól Kairóig járva küldi alkalmi tudósításait az arab világból – az iráni hatóságok visszavonták a működési engedélyt. Vasárnap óta nem tud jelentéseket küldeni munkaadójának; azóta a ZDF a mainzi központi stúdióban, külföldi kép- és híranyagokból állítja össze a híradókban felhasznált iráni vonatkozású beszámolókat.
Egy holland tv-stábot kiutasítottak; az olasz Tg3 tv-híradó iráni tolmácsnőjét rendőrök megverték a teheráni utcán, a csoport operatőrétől pedig elkobozták a demonstrációkat rögzítő videokazettát. Az al-Arabíja televízió teheráni irodáját egy hétre bezáratták a hatóságok. Előzőleg az arab tv-csatorna hírül adta, hogy az elnökválasztás győzteseként kihirdetett Mahmúd Ahmadinezsád elnökségét ellenzők közül hárman életüket vesztették a voksolás után kitört zavargásokban.
Zavaros helyzet
Az Újságírók Határok Nélkül (RSF) nemzetközi sajtószervezet hétfőn tíz tudósító eltűnéséről számolt be Iránból. A helyzet egyre áttekinthetetlenebb, és folyamatosan változik. Az interneten eközben egymást érik a vesztes elnökjelöltnek, Hoszein Muszavinak szóló rokonszenv-nyilvánítások és az iráni belpolitikai helyzetről szóló állítólagos információk.
Az RSF szerint az iráni hatóságok cenzúrázzák a számukra kellemetlen weboldalakat – köztük az angol BBC hírműsorainak internetes változatát -, és nehezítik bizonyos közösségi portálok, például a Facebook elérhetőségét. Zavarják több televízió adását, míg a mobiltelefon-hálózat – ha egyáltalán működik – csak korlátozott mértékben használható.
Klasszikus megoldás
Hans Kleinsteuber német politológus és médiaszakértő számára mindez nem különleges dolog. “Ha válságos helyzet alakul ki, akkor a tekintélyuralmi rendszerekben a médiumok mindig a megfélemlítés eszközeivé válnak” – állítja. Szerinte Iránnak a sajtóhoz való viszonyulása nagyjából Oroszországéval hasonlítható össze: a rezsim nem totalitárius, csupán tekintélyuralmi, amelyben azonban kritikus hangok csakis békés időkben szólalhatnak meg. Amennyiben viszont konfliktus keletkezik, a rezsim teljes erejével megpróbálja állami ellenőrzés alá vonni a tájékoztatási eszközöket. “Válság esetén a hatalmon lévőknek teljesen mindegy, mit gondol róluk a világ; számukra ilyenkor a puszta túlélés a tét” – fogalmazott Kleinsteuber.
Az, hogy az iráni kormány jelenleg megpróbálja megakadályozni az utcai tüntetésekről készült tv-beszámolók eljutását külföldre, más válságszituációkból jól ismert módszer, amely egyúttal mutatja a médiumok manipulálásának professzionális voltát – véli a német szakértő. “Ezek a képsorok nyomatékosabbak, kifejezőbbek, és közvetlenebbül hatolnak be a nézők tudatalattijába. Ütlegelő rendőrök, vérző emberek – ez olyan érzelmi hatást vált ki, amelyre a nyomtatott sajtó vagy a rádiós tudósítás nem képes.”
