Magyarországon a vállalati marketing oktatásával több akkreditált iskola is foglalkozik, ezek közt lehet alap-, közép-, felsőfokú, valamint nemzetközi szinten is elismert tanfolyamokra jelentkezni. Persze itt is jellemző az általános tendencia: a hallgatók minél kisebb ráfordítással, minél jobban hangzó képzést szeretnének elvégezni. „Minél rövidebb időn belül valamilyen bizonyítványt akarnak szerezni és nem a kompetencia típusú képzés van előtérben” – összegez Szepessy Hajnalka, a Perfekt Rt. vezérigazgatója. „Nálunk főleg alap- és középfokú marketingképesítést szerezhetnek a hallgatók, és a vállalatok szívesen választják ezeket a képzéseket, hiszen rövidebb ideig tart megszerezni, mint egy főiskolai diplomát, és gyakorlatiasabb is.”
Akkor mit?
Az ár/érték arány mellett az egzotikus versenyelőnyök is fontosak: idegen nyelvű képzés, gyakorló elismert oktatók, minél több látványos és tanulságos esettanulmány, élvezetes workshop-feladatok. „A kilencvenes évek közepéhez képest, amikor sok pénzt fordítottak a vállalati alkalmazottak képzésére, manapság csökkent a hallgatók száma, ami a támogatások csökkenésére, és a vállalati büdzsék szűkülésére is visszavezethető” – mutat rá a probléma okára Szabó Julianna, a Marketing Akadémia ügyvezető igazgatója. A náluk választható, nemzetközileg elismert Professional Diploma in Marketing és Professional Postgraduate Diploma in Marketing képzésre csak biztos angoltudással és felsőfokú képesítéssel lehet jelentkezni. Noha náluk a képzéseket általában megelőzi egy szintfelmérés, ez sok helyütt elmarad, akad olyan MBA kurzus, ahol frissdiplomások ülnek padba, ami az MBA eredeti céljaival – a 2-3 éves szakmai tapasztalat elmélyítésével – ellentétesek.
Mikor, hol, miből?
Ha egy vállalat dolgozóit szeretné taníttatni, akkor annyiban könnyű a helyzete, hogy a legtöbb oktató cég alkalmazkodó és az oktatási időpontokat közös megegyezés alapján jelölik ki. „A vállalati dolgozók általában hetente járnak tanfolyamra, napi 3–5 órában, főleg délután vagy az egyik hétvégi, leginkább szombat délelőtti napon.” mondja Szabó Julianna. „A vállalatok úgy vannak vele, hogy ha már kifizetik a képzést, akkor a munkavállaló a szabadidejét áldozza fel a tanulásra.” Angliában persze jellemző, hogy az alkalmazottak maguk is folyamatosan költenek a saját képzésükre, ami itthon a fizetések alacsony szintje miatt szinte lehetetlen. A vállalatok szűkmarkúságának másik indoka, hogy tisztában vannak vele: a jól kiképzett munkatárs, nem feltétlenül marad lojális a mentorához. Nem ritka, hogy a tanulmányok ideje alatt úgynevezett tanulmányi szerződést kötnek az alkalmazottakkal, amiben kikötik, hogy a tanfolyam elvégzése után hány évig kell még a vállalatnál dolgozniuk. Ellenkező esetben a tanulmány költségének megtérítésére is kötelezhetik a dolgozókat. A pénzügyi keretek szűkösségén segíthet némileg az a tény, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben nevesített gazdasági társaságok a bruttó kötelezettségük 33 százalékát saját dolgozóik szakképesítésére fordíthatják, amellyel az adóbefizetésüket csökkenthetik.
 |
 |
|
Összességében elmondható, hogyha egy vállalat szeretné a dolgozók tudását és munkájuk hatékonyságát fejleszteni, akkor rengeteg lehetősége van, kezdve az egynapos tréningektől a többéves masterszintig. Hogy a képzésre fordított összeg és idő megtérüljön, ahhoz stratégiai gondolkodású vezetőségre is szükség van, aki felismeri és kihasználja alkalmazottai lehetőségeit és tudását is.
