Munkát keres az ismert színész

Egy Magyarországon egyelőre meglehetősen fura plakátba botlottunk a MOM Parkban a filmszemle idején. A plakáton Galkó Balázs arcképe, mellette a szöveg: „A képen látható hatvanéves, jó fizikai és szellemi állapotban lévő, sokoldalú, tapasztalt színművész munkát keres.” Telefon, email-cím, kis letéphető adat-cetlik. Nem tudtuk eldönteni, hogy ez egy komoly akció vagy csak valami vicc. Felhívtuk, hát a plakáton található telefonszámot. A vonal végén Galkó Balázs jelentkezett. Megbeszéltünk vele egy interjút az Új Színházban.

Meglepődtünk, hogy így keres munkát az egyik ismert, vezető színészünk. Azt hittük, hogy ez egy vicc…

Egyrészt sokan hitték azt, hogy vicc, másrészt nem gondolom, hogy ismert, vezető színész lennék.

Számos filmben szerepelt, legutóbb a szemlét nyitó új Jancsó-filmben is, ezen kívül az Új Színház tagja. Ismerik az emberek.

Jó. És?

Meglepő, hogy egy színész így keres munkát. Nem gondolja?

Hogy a fenébe keressen másképp? Egyébként, úgy tudom, hogy ez csak Magyarországon szokatlan. Van egy csomó hely, ahol egy-egy ilyen rendezvényen kis pultot csinálnak maguknak a színészek, kiülnek, és „árulják magukat”. Ha csinálnék egy Galkó-oldalt az interneten, az nem lenne szokatlan. Akkor ez miért az?

A filmszemle hét napján megfordult a filmes szakma színe-java a MOM-ban. Megkereste valaki – egy rendező, egy producer – a plakát alapján?

Nem. Elég naivul azt gondoltam, hogy lesz visszhangja a plakátnak, de az fn.hu-n kívül nem volt.

Nem azért, mert viccesre, parodisztikusra vette a plakát szövegét?

József Attila írja, hogy „Félek a játszani nem tudó emberektől…”. Én nagyon szeretem a játékot. Mindenben, amit csinálok, van egy kis fricska, önfricska. Ebben is van, persze.

Miért kell egyáltalán egy hatvanéves magyar színésznek munkát keresni?

Ahány ház, annyi szokás. Ahány színész, annyi helyzet. Biztos van olyan színész rajtam kívül is, akinek nehezen megy a megélhetés. Ismerek olyanokat, akik mással is keresnek pénzt, nemcsak színészettel. Én is voltam így: 1986-tól másfél évig taxiztam. Akkor se színházzal, se filmmel, se szinkronnal nem foglalkoztam. Csak taxiztam. Ma is elmennék, de úgy tudom, nagyon kevés pénzt lehet keresni másodállásban taxizással, ráadásul nincs is arra alkalmas autóm.

Az Új Színháznál állásban van. Nem akarok a zsebében turkálni, de az itteni fizetése nem elég arra, hogy megéljen?

Én a zsebemből megmondom, hogy 120 ezer forintot kapok készhez havonta. Van két kicsi gyerekem (Sára 4, Márton 3 éves), van egy 15 éves nevelt lányom, van egy élettársam. El kell tartanom ezt a családot. Emellett a 88 éves édesanyám 24 órás felügyeletre szorul. Erre és a lakása fenntartására nem futja a nyugdíja, oda is be kell segítenem. Valamit csinálnom kell!

Más munkák, tévésorozatok, szinkronizálás? Ön volt a Filmmúzeum „hangja” is.

A Filmmúzeumnak már nem én vagyok a hangja, ez is hozzájárult ahhoz, hogy lépnem kell. Szinkronizálni szoktam, de az amikor van, akkor csőstűl van, amikor nincs, akkor nagyon nincs. Megtehetném, hogy szólok egy-két barátomnak, akik a tévésorozatok körül dolgoznak, hogy segítsenek bekerülni valamilyen szappanoperába. Csak mivel én sokat és keményen ostorozom azokat a televíziókat, amelyek nem az általam igaznak vélt értékeket képviselik, egyelőre nincs pofám ehhez. De lehet, hogy eljön az idő, amikor megteszem. Egyszer szerepeltem egy reklámban is, nem is volt rossz. Egy mosóporreklámban kellett improvizálni. Ha hívnak, megyek.

Az Új Színházban épp egy próba szünetében találkoztunk. Mit próbálnak?

Steinbeck Édentől keletre című regényéből írt Spiró György egy színpadi változatot. Szikora János rendezi, ebben játszok majd két kis szerepet. De benne vagyok három most futó darabban is: a Szentivánéji álomban, a Fösvényben és a Tisztújításban.

Hol találkozhatunk önnel ezen kívül a közeljövőben?

Kapolcson, a Művészetek Völgyében, ha lesz idén. Április 11-én pedig a Gát utcában, József Attila szülőházában, ahol életemben valószínűleg utoljára felütöm a József Attila összest, és végigmondom a verseket. (Már két alkalommal megtettem ezt: 1988-ban a Fiatal Művészek Klubjában, 2005-ben pedig itt az Új Színházban.) Ez egy olyan 15 órás program, Mártha István barátom zenei kíséretével.