Egy számítógéppel pozícionált, érzékeny digitális fényérzékelővel felszerelt és automatizált hálózatba rendezett kis távcsövek rendszerének több éves munkája során ez a második ilyen felfedezés. Az újonnan felfedezett bolygó – amelynek a távcsőrendszer után a TrES-2 nevet adták – a Földtől 500 fényév távolságra lévő, és a Sárkány csillagkép mellett található GSC 03549-02811 nevű csillag körül kering. Egy Jupiter tömegű gázbolygóról van szó, amely 2,5 naponta megkerüli a kis távcsővel éppen csak látható csillagot. Amikor a bolygó éppen a Föld és a csillag között helyezkedik el, 1,4 százalékkal csökkenti a csillag fényét. A kis távcsövek felfedezését a Hawaii Mauna Kea hegy tetején elhelyezett W. M. Keck obszervatórium egyik 10 méteres teleszkópjával is leellenőrizték – közölte a Universe Today című csillagászati honlap.
A naprendszeren kívüli, úgynevezett exo-bolygók távoli csillagok körül keringenek. Közvetlen megfigyelésük a csillag közelsége és gyenge fényük miatt igen nehéz. A csillagászok ezért közvetett módszereket alkalmaznak: az asztrometria a csillag apró elmozdulását, a fotometria a csillag fényének csökkenését követi amikor az előtte elhaladó bolygó egy részét eltakarja. A spektrométeres módszer a Doppler-hatáson alapszik, amely igen kicsivel eltolja a csillag színképvonalait, amikor az közeledik, vagy távolodik.
Eddig mindössze 200 naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel. Egy csillag fényének követése igen időigényes feladat, és az obszervatóriumok óriástávcsöveinek ideje foglalt. A fotometria módszere azonban amatőr eszközökkel is alkalmazható, különösen amióta a számítástechnika rohamos fejlődésével elérhetővé váltak a képalkotó berendezések és az automata pozicionáló szerkezetek.
A Transatlantic Exoplanet Survey (TrES) távcsőhálózatnak három tagja van: a Sleuth (Palomar csillagvizsgáló, San Diego), a PSST (Lowell obszervatórium, Arizona) és a STARE Kanári-szigetek). Ezek automata üzemben szinkron módon pásztázzák minden éjszaka az eget – ha tehetik. A mérési eredményeket a csillagászok kéthavonta számítógépes programmal kiértékelik: keresik a szabályosságot a csillagok fényének változásában. A kettős csillagoknak is változik a fénye, ezeket nem könnyű kiszűrni. A hálózat egy bolygót már felfedezett: az a TrES-1 nevet kapta.
Ezúttal a Sleuth teleszkóp vette észre először, hogy az egyik csillag fénye hónapokon át rendszeresen 1,4 százalékot ingadozik, amit a PSST is megerősített.
Az eddigi legtávolabbi csillaghalmazt fedezték fel
Az eddigi legtávolabbi ismert csillaghalmazt fedezték fel a kutatók – közölték szakemberek, akik az új felfedezésről a Nature című amerikai tudományos lapban számoltak be.
Az IOK-1 jelzéssel ellátott galaxis 12,88 milliárd fényévre van tőlünk, azaz a csillagászok elé most az a kép tárult, amely nem sokkal – a legalábbis általunk ismert – világegyetem hajnalán játszódott le az univerzumban.
Tekintve, hogy az ősrobbanás (Big Bang) jelenlegi tudásunk szerint 13,66 milliárd éve következhetett be, így csillaghalmaz feltárja, hogy miként kezdődtek a csillagképződések majd 13 milliárd évvel ezelőtt. A galaxis most láthatóvá vált arculatáról érkezett fényjeleknek ugyanis a másodpercenkénti 300 ezer kilométeres fénysebességgel száguldva ennyi időre volt szükségük ahhoz, hogy megérkezzenek a Földre, vagyis a tudósok nem a csillaghalmaz jelenlegi, hanem a majd 13 milliárd évvel ezelőtti állapotát figyelhetik meg. A galaxist japán csillagászok a Hawaii-szigeteken lévő Subaru óriásteleszkóppal észlelték.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
