Nem csak a sarki jégtakaró olvadása veszélyezteti a jegesmedvét: a mai legnagyobb testű szárazföldi ragadozó az anyagcserét tekintve is borotvaélen táncol. Alig tudja ugyanis megszerezni az 500–1000 kilogrammos tömege fenntartásához szükséges táplálékot – állítja Chris Carbone és a londoni Zoológiai Intézetben dolgozó munkatársai.
A legnagyobb szárazföldi ragadozó emlős (forrás: WWF-Canon/Francois Pierrel)
Húsz kiló alatt könnyebb
Méretük növekedésével a húsevő állatok evési szokásai szembeszökő változást mutatnak. A 20 kilogramm alatti fajok igazán apró zsákmányállatokat fogyasztanak, jó példa erre a gilisztákat fogó borz. A 20 kilogramm fölötti fajok azonban drámai módon megváltoztatják a taktikájukat és nagyjából saját méretüknek megfelelő zsákmányt fogyasztanak – gondoljunk csak a gazellákra vadászó gepárdokra.”
Mi lehet ennek az oka? Kisméretű zsákmányállatból rengeteg akad, és könnyű is őket megfogni, de egy-egy példány a ragadozó fél fogára sem elég. A kutatók számításai szerint egy 14,5 kilogrammosnál nagyobb állat számára az időnkénti nagyobb lakoma már sokkal kifizetődőbb, mint az apró csipegetni valók után szaladgálni. A nagy ragadozók ugyan több mint kétszer annyi energiát égetnek el naponta, mint a kis húsevők, de az egyetlen nagy fogásból származó nagy kalóriamennyiség kárpótolja a nagy vadászokat – ítrja a National Geographic Online.
A nagyság árnyoldalai
A nagy test fenntartásának energiaigénye azonban gyorsabban nő, mint az egyre nagyobb zsákmányállatokból származó energiabevitel. Nagyjából 1000 kilogrammnál húzható meg a határ, ahol a ragadozóknak ráfizetésessé válik a további növekedés – írja a kutatócsoport a PLoS Biology folyóiratban.
A növényevők, amelyeknek nem kell túl sok energiát pazarolniuk élelmük megszerzésére, jóval nagyobbra nőhetnek, mint a ragadozók. Tömegük felső határát 15 ezer kilogramm körülire teszik. A Földön valaha élt legnagyobb emlős az Indricotherium volt, amely 30–10 millió éve élt, óriási zsiráfra hasonlított, de az orrszarvúak rokonságába tartozott.
A 4-5 tonnás afrikai elefánt még nyugodtan nőhet (forrás: WWF-Canon/Martin Harvey)
A ragadozó őshüllők jóval nagyobbra nőhettek, mint az emlősök. A Tyrannosaurus rex nagyjából ötezer kilogrammot nyomott, de a becslések szerint nem fogyasztott több energiát, mint egy ezer kilós emlős. A megtalált ősmaradványokból arra következtethetünk, hogy a nagy, heves vérmérsékletű állatok szenvedték meg elsőként a nehezebb időket.
Valószínű, hogy azért vesztettünk el sok nagy ragadozót, például a rövidfejű medvéket és a kardfogú macskákat, mert a nagy méret energiaköltségeit nem tudta fedezni a rendelkezésre álló zsákmány csökkenő mennyisége.
