A cigány nyelvről vajmi keveset tudni, hacsak azt nem, hogy a kaja, a pia, a csaj és a csávó, sőt a gagyi, a pimasz és a hóhányó szavak is innen származnak. Valójában nem is csak egy cigány nyelv van használatban Magyarországon, hanem minimum három: a viszonylag ritka kárpáti (oláh), a világnyelvként elterjedt lovári, illetve a beás, ami kakukktojás, mert valójában óromán. Ehhez jönnek még a kisebb dialektusok, mint az üstfoltozó kelderások vagy az előkelő, németországi eredetű szintik nyelve – magyarázza Rostás-Farkas György újságíró és néprajzkutató, aki maga is roma.
Nyelvvizsgázók álma a lovári
Lovári nyelvből 1993, beásból 1996 óta lehet vizsgát tenni az Idegennyelvi Továbbképző Központban. 2004-re a lovári lett az ötödik legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében – írja Magyar Bea szociológus az Amaro Drom című folyóiratban. A siker oka azonban nem annyira a roma kultúra iránti megnövekedett érdeklődés, hanem, hogy lováriból viszonylag könnyen megszerezhető a nyelvvizsga, ami a 2000-ben életbe lépett felsőoktatási törvény értelmében a diploma feltétele.
Magyarországon a hagyományos cigány kultúra elevenen él
A kezdeti fellángolás után mára némileg visszaesett a lovári népszerűsége – tájékoztat Jakab Éva, a cigány nyelvet is oktató Romani Shkola vezetője. De tény, hogy rém egyszerű nyelv: nincs bonyolult szókészlete, a nyelvtanban nem hemzsegnek a rendhagyó formulák, és a kiejtés sem okozhat gondokat. Mindent összevetve két-három hónap alatt el lehet jutni a középfokú nyelvvizsga szintjére. Ennyi idő alatt arra persze nem jut idő, hogy a roma kultúrába is bepillantást nyerjenek a tanulók, de az iskola nem is erőlteti, hiszen ez inkább a romológusok szakterülete – hangsúlyozza a nyelvoktató.
A diplomaszerzés mellett egyre többen a munkájuk miatt választják a lovárit. Ez főleg a szociális területen elhelyezkedőkre jellemző, de akad olyan rendőr is, aki előnyre akar szert tenni azáltal, hogy érti a cigány delikvensek „virágnyelvét“. Míg kezdetben a tanulók elenyésző hányada volt roma származású, mostanában ez az arány is nagyobb, bár továbbra is a nem romák vannak többségben. Nem mintha a cigányokra nem férne rá saját nyelvük alaposabb ismerete – jegyzi meg Jakab Éva, de hozzáteszi: ha a szándék meg is van, sokuk számára egy nyelvtanfolyam valószínűleg megfizethetetlen.
Kemény sport a cigány tánc
Azoknak, akik szeretnék kipróbálni, milyen a csűrdöngölés roma módra, a Khamoro Cigány Táncegyüttes táncházat tart keddenként a budapesti Fonóban. A tanfolyamhoz bármikor lehet csatlakozni; a bérletben foglalt nyolc alkalom arra elegendő, hogy a résztvevők elsajátítsák például a szatmári, a nagyecsedi vagy az erdélyi cigány táncok alapjait, a csárdástól a csingerálásig – tájékoztat Farkas Zsolt, az egyesület művészeti vezetője.
Folyamatosan magasba emelt karokkal kell táncolni
Alaposan fel kell kötni a gatyaszárat, a cigány táncok ugyanis meglehetősen bonyolultak, és különösen a férfi táncok elsajátítása komoly akaraterőt és kitartást igényel. A mozdulatok elleséséhez fontos a jó megfigyelőképesség, és természetesen a ritmusérzék se jön rosszul, arról nem beszélve, hogy folyamatosan magasba emelt karokkal táncolni fizikai erőnlét szempontjából se piskóta. A szakember hozzáteszi: a táncház látogatóinak túlnyomó része nem roma, holott a cigányok sem mind ismerik saját tánckultúrájukat.
Raktárban porosodó műkincsek
Drótos, lódoktor, fúrókészítő, szegkovács, vájár, takarítónő és költő is akad „civilben“ a több mint harminc cigány alkotó között, akiknek festményei megtekinthetők a Roma Parlament állandó kiállításán, „Magyarország roma színei“ címmel. Van köztük olyan, aki az ujjaival fest; van aki gyerekkorában talált zománcfestékek, míg más meglett felnőttként, ajándék rajzeszközök hatására kapott kedvet az alkotáshoz. A tárlat ennek megfelelően sokszínű: naiv festők, hagyományábrázolók és kortárs újítók képei váltogatják egymást, hallatlan formai és gondolati gazdagsággal. A Roma Parlament Balázs János Galériájában (Budapest VIII., Tavaszmező u. 6.) látható kiállítás ingyenes.
Ám mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a műalkotások tulajdonosa, a Fővárosi Cigány Ház (Romano Kher) Európa legnagyobb roma képzőművészeti gyűjteményét mondhatja magáénak. A kollekció jelenleg mintegy 1700 festményt, grafikát és szobrot számlál, és napról napra gyarapszik. Bár időszakos kiállítások keretében igyekszenek minél többet bemutatni ezekből, a műalkotások zöme egy külvárosi raktárban porosodik, komoly kihívás elé állítva a restaurátorokat – olvashatjuk a Romano Kher honlapján.
Nálunk elevenebben él a roma kultúra
Talán kevesen tudják, hogy a cigány képzőművészet éppen hazánkban bontakozott ki a legerőteljesebben egész Európában – írja tanulmányában Kerékgyártó István műkritikus, a roma képzőművészet elismert szakértője. Magyarországon ugyanis a hagyományos cigány kultúra elevenebben élt tovább, mint Nyugat-Európában; az ötvenes-hatvanas években kikényszerített drasztikus életformaváltás pedig kifejezetten ennek megőrzésére ösztönözte a cigányságot.
Felnőtt egy roma művész generáció
A hagyományőrzés keretében történő művészi szárnypróbálgatásoknak ideális hátteret biztosított az akkoriban divatos népművészeti mozgalom, sőt, a Ki mit tud példája is. Az iskolai végzettség nélkül, többnyire naiv stílusban alkotó művészek nyomdokain felnőtt egy olyan generáció is, amelynek tagjai közül többen felsőfokú tanulmányokat is folytattak, és „hivatalos“ művészeti irányzatokat képviselnek.
