Varga Zoltán, szocialista önkormányzati képviselő, az MSZP városi alelnöke kifejtette: “Annak a rossz emlékű 50-es évekbeli gyakorlatnak az ismételt feltűnése, amikor a politika megrendelőjévé, alakítójává, irányítójává válik a kultúrának, legyen az irodalmi alkotás, fotósorozat vagy szobor, mindamellett, hogy elfogadhatatlan és megengedhetetlen, riasztó is” – fogalmazott a politikus. Mint ahogy riasztóak a megnyitón történtek is – tette hozzá, részletesen ismertetve, mi zajlott csütörtök este a MODEM-ben.
Csúszott a megnyitó
Varga Zoltán közlése szerint a 18 órára meghirdetett hivatalos megnyitóra érkezőket, megbecsült helyi és országos művészeket több mint 50 perc hiábavaló és minden magyarázat nélküli várakoztatás után (Kósa Lajos fideszes polgármester viharos megérkezését, majd távozását követően) a MODEM vezetője arról tájékoztatta, hogy a megnyitó elmarad, ennek oka az egyik műtárggyal kapcsolatban adódott kisebb probléma. Bővebb felvilágosítással nem szolgált.
A Népszabadság úgy tudja, azért volt a késés, mert Kósa Lajos kivitette a teremből az őt ábrázoló szobrot.
A kitartó érdeklődők megtekinthették a kiállítást úgy, hogy Gerhes Gábor alkotása, a Kósa-szobor nem volt kiállítva – mutatott rá Varga Zoltán.
Úgy fogalmazott, hogy a megnyitót övező botránynak, a szobor hirtelen eltűnésének, majd a kiállítótérben 20 óra körüli ismételt megjelenésének egyetlen magyarázata van: Kósa Lajos, Debrecen polgármestere politikusként, városi vezetőként – visszaélve hatalmával – nyomást gyakorolt a MODEM vezetőire.
A MODEM igazgatója nem tudta, mit állít ki?
Partner volt ebben a lojális intézményvezető is, aki kitetette a táblát a szobor mellé, melyen megmagyarázza, hogy igazából ez nem is az, aminek látszik – jegyezte meg a szocialista politikus.
Varga Zoltán kifogásolta: a MODEM igazgatója és egyben a kiállítás kurátora nyilatkozatában azt állítja, hogy a kiállítandó tárgyakat nem ismerte, s azok az utolsó pillanatban lettek leadva a kiállítás helyszínére.
Mint mondta, egy kiállítás kurátorának a szájából ezek az indokok és érvek csak egy dolgot bizonyítanak: azt, hogy teljesen alkalmatlan az általa vállalt feladat ellátására. Az egyetemes kultúra részét képező, Kis magyar pornográfia című kiállítás, amely a provincializmus és a mentalitás elmúlt húsz évi változását kívánta bemutatni, ilyen kurátori kontroll mellett törvényszerűen “a lojalitás prostitúciójába torkollott” – fűzte hozzá.
“Kósa Lajos egy személyben döntött arról, hogy a közpénzből épült és fenntartott művészeti intézményben mi lehet kiállítva és mi nem, mint ahogy arról is alig néhány hete döntött (felülírva a vagyonkezelő holding igazgatóságának határozatát), hogy a DV Zrt. tagvállalatainak vezetői milliós jutalmat kaphassanak. Kósa Lajos visszahozta Debrecenbe a múlt századot. Ezért (lovas)szobrot érdemel!” – zárta tájékoztatóját a szocialista politikus.
Kósa a kádári beidegződésekről
A pénteken megjelent találgatások, politikusi megnyilatkozások is azt igazolják, hogy a Kis magyar pornográfia című kiállításra nagy szükség van, a Kádár-kor beidegződései Kádár nélkül is velünk élnek – közölte Debrecen polgármestere a róla készített, a helyi MODEM kulturális központban kiállított szobor és az azzal összefüggő nyilatkozatok kapcsán.
Kósa Lajos (Fidesz) közleményében kifejti: Debrecenben a MODEM által szervezett, Kis magyar pornográfia című kiállítás kapcsán egy olyan kérdéssel szembesülhettünk, amely a rendszerváltás óta eltelt 19 évben nem vetődött fel.
Nem látta a szobrát
“Ezzel kapcsolatban polgármesterként egyértelműen szeretném kinyilvánítani elvi álláspontomat: Debrecen városában hivatalban lévő politikusról képzőművészeti alkotás szabadon bemutatható, kiállítható – de csak abban az esetben, ha Debrecen város önkormányzatának ahhoz semmilyen köze nincs. Debrecen önkormányzata, polgármesteri hivatala, az önkormányzat szervezetei, intézményei, gazdasági társaságai, alapítványai nem lehetnek sem megrendelők, sem engedélyezők, sem finanszírozók egy ilyen esetben” – közölte a polgármester.
Hozzátette: az alkotást egyébként nem látta, ezen álláspontja teljesen független az alkotások tartalmától és azok minőségétől.
Politikai provincializmus
A kisszerű politikai provincializmus továbbra is betüremkedik a mindennapjainkba – közölte Gulyás Gábor, a debreceni Modem kulturális központ igazgatója az üggyel kapcsolatban.
Az igazgató leszögezte, hogy a kiállítás megnyílt, a hivatalos megnyitó idején a szocialista önkormányzati képviselők által kifogásolt műalkotás a kiállítóteremben volt és azóta is ott van, s az előzetesen meghirdetett programok mindegyike rendben lezajlott.
Utalt arra: a megnyitó előtt – a részt vevő művészek kérésére, annak a polémiának a tisztázására, hogy szabad-e műalkotást készíteni hivatalban lévő politikusról Magyarországon – egy beszélgetésre is sor került a debreceni polgármester részvételével. Ezen Kósa Lajos (Fidesz) részletesen ismertette azt az elvi álláspontot, amelyet a róla készült vagy őt ábrázoló alkotások kapcsán képvisel.
Gulyás Gábor közlése szerint a Kósa-szobor alkotója, Gerhes Gábor nemcsak cáfolja, de határozottan kikéri magának, hogy politikai megrendelésre bárkiről műalkotást készítene. Ez az alaptalan, felháborító feltételezés a többi részt vevő művész és a kurátor számára is sértő – tette hozzá az igazgató, aki a leghatározottabban visszautasítja, hogy a művészek felkérése és a kiállítás összeállítása során politikai szempontokat érvényesített volna.
Nem pártpolitikai ügy
Gerhes Gábor az Index hírportálnak nyilatkozva kiemelte: a “legutóbb a rendszerváltás előtt volt olyan, hogy politikusok műveket vetettek le kiállításról”. Hangsúlyozta, hogy “ez nem pártpolitikai ügy”.
“Mivel debreceni kiállításra hívtak meg, olyan politikust kerestem, akit közismert és a régióhoz köthető. Kósa egyértelműen a környék politikai ikonja” – tette hozzá.
A művész elmondta: a szobor kapcsán elsősorban arra volt kíváncsi, milyen kapcsolatban áll a művészet és a politika Magyarországon; az aktuális politikai helyzettel foglalkozott.
“A kultúra és a politika egymásra utalt viszonyából adódóan a diktatúrák jellemző szokása volt, hogy élő politikusokról készült alkotások jelentek meg kiállítótermekben és galériákban. Munkám kísérlet és tanulmány arra vonatkozóan, hogy ez a mechanizmus egyáltalán működhet-e napjainkban, és ha igen, milyen módon tenné azt” – mutatott rá az alkotó, majd hozzátette: nem számított rá, hogy ilyen direkt választ kap a kérdésére.
Az Indexen azt írták, hogy a szobrot nem Gerhes Gábor készítette, a művész csak a koncepciót dolgozta ki és a munkát irányította: fotót választott Kósa Lajosról, amelyet e-mailen juttatott el egy alkalmazott szobrászhoz, aki ez alapján másfélszeres, életnagyságú, realista szobrot készített.
