A fővárosi napilap az Extremely Hungary idei kulturális évad keretében nyílt tárlatokat méltatta. Az egyik Vajda Lajos (1908-1941) festményeiből, rajzaiból, fotómontázsaiból mutat be válogatást az Amerikai Egyetem Katzen Művészeti Központjában, a másikon, a Női Művészeti Múzeumban két világháború közötti magyar női szociofotósok 1910 és 1946 közötti munkái láthatók.
“Ha a magyar kultúráról (csak) Liszt Ferenc zongoradarabjai jutnak az Ön eszébe, akkor át kell gondolnia a dolgot” – kezdi cikkét az újság, amely rámutat, hogy Magyarország több haladó művészt is adott a 20. században a világnak, főleg a fotográfia fejlődésében. Ebben meghatározó szerepet játszott Friedmann Endre (vagyis Robert Capa), André Kertész és Moholy-Nagy László, akik Nyugatra emigrálva nagy nemzetközi hírnévre tettek szert.
De Budapesten hasonlóan tehetséges művészek alkottak; a Katzen-központban és a Női Művészeti Múzeumban látható tárlatok ez utóbbiak kevéssé ismert munkáiból villantanak fel néhányat.
Kicsiny, de csodálatos tárlatok ezek – írta a lap, amely szerint a keleti és nyugati művészeti elemeket szokatlan módon ötvöző, kulturális híd építésére törekvő, mindössze 33 évet élt Vajda Lajos képei, fotómontázsai nyújtanak különlegesebb élményt.
Vajda Lajos 21 női kortársának mintegy 80 fotóját mutatja be a Női Művészetek Múzeuma (mindkét tárlat március 19-én nyílt). A lap szerint a fényképek arról tanúskodnak, hogy az annak idején lebecsült női fotóművészek ugyanolyan fontos szerepet játszottak a modern látásmód előmozdításában, mint férfi művész társaik.
Mindkét kiállítás azt bizonyítja, hogy a két háború közötti modernizmus sokkal gazdagabb mozgalom volt, mint azt a hagyományos értelmezések sugallják. A folklór hagyományokból is táplálkozó, nagy politikai és társadalmi érzékenységű magyar fotósok és festők rajtahagyták névjegyüket a szikár modernista stíluson – írta a The Washington Times.
