Változó, hogy a fesztiválban részt vevő immár hét település mennyit profitál, vagy egyáltalán profitál-e a Művészetek Völgye tíz napjából. Kapolcs polgármestere, Göntér Gyula bár pontos számokat nem mondhat, nem titok, hogy a város jól jár a fesztivállal. Kapolcs bevételei a közterületek bérbeadásából és az árusok által fizetett iparűzési adóból áll. A befolyó összeget csatornázásra és a középületek rendbetételére fordítják majd. Idén a bevételi oldalon némileg kevesebb lesz valamennyivel, ugyanis először nem kapnak pénzt a végelszámolás után a programoknak helyet adó települések önkormányzatai a fesztiváltól a finanszírozási gondok miatt. 
Sokaknak inkább erről szól a fesztivál (Fotó: Gáti András) KÉPGALÉRIA
Kapolcs nyer, Petend veszít?
Kapolcson gyakorlatilag minden négyzetmétert kiadtak: kézművesek, kocsmák és sátrazók töltik ki az udvarokat, a polgármester elmondta, hogy ennek köszönhetően a sokszor egyébként munkanélküli vagy szegényes körülmények között élő helyiek is kicsit megszedhetik magukat, és ez a pénz akár kitarthat az év végéig is. A boltok és kocsmák árai ilyenkor akár négyszeresére is emelkedhetnek, tény, hogy mindenki igyekszik minél több pénzt leszakítani az ide látogatókról. Nem kap viszont pénzt az önkormányzat a sátrakban vagy éppen házakban megszálló fesztiválozók után, ugyanis, ahogy Garancsi Ágnestől, a Fesztiváliroda egyik munkatársától megtudtuk, a falusi turizmus ezen formája nem adóköteles, mivel a bevétel nem éri el a megszabott összeghatárt. Tény viszont, hogy a portáknak külön engedély kell a szállásoltatáshoz.
Garancsi úgy véli, a települések szerkezete okolható a falvak bevételének különbségeiért, az árusok többsége ugyanis Kapolcsra akar jönni, mivel ez a völgy központja, így itt a legnagyobb a forgalom. Így lehetséges, hogy Vigántpetend számára akár ráfizetéses is lehet a fesztivál. Marton Istvánné Margit polgármester szerint hiányzik a fesztivál által az előző években fizetett bérleti díj, hiszen a környéken sok a rászoruló, a bevételt tüzelőre és iskoláztatásra használják fel. Számukra gyakorlatilag csak az iparűzési adóból és a piac területének kiadásából van pénzük, hiszen a vásáron kívül a faluban alig vannak programok. Sok viszont a látogató, a takarítás, a víz, a villanyfogyasztás költségei és a keletkező károk miatt kérdéses, hogy a fesztivál végén pozitív lesz-e a mérleg. A polgármester asszony még számít rá, hogy ha a fesztivál jól zár, nekik is jut a bevételből, hiszen a falu számolt vele.
Művészet vagy bóvli?
Lehetséges, hogy az árusoknak sem éri meg a fesztivál? A saját termékeiket áruló kézművesek ugyanis azt állították, hogy már csak az utánozhatatlan hangulat miatt jönnek évek óta, a bevétel egyáltalán nem garantált. Az emberek inkább a vendéglőkben költik el a pénzüket, vagy bóvlit vesznek olcsóbban. Sajnálják a pénzt az igazi kézzel késztett tárgyakra, pedig a fesztivál lényege eredetileg pont ez volt, hogy az érték kerüljön elő. Felbukkantak a távol keletről behozott olcsó szuvenírek, és egyre több és több árus van. Az egyik iparművész szerint a legnagyobb probléma, hogy nincsen szűrés, pedig a völgynek értékformáló szerepe lehetne. Többen értettek egyet azzal, hogy nem szerencsés, hogy gyakorlatilag bárki bármit árulhat, ez rontja a fesztivál képét és rombolja az eredetileg a népi kultúráról, művészetekről, mesterségekről szóló rendezvény értékét. 
A művészet is megjelent a völgyben (Fotó Gáti András) KÉPGALÉRIA
Egy iparművész elárulta, hogy a hely Kapolcson a legdrágább, ő két méterért 90 ezer forintot fizet, de van olyan hely, ahol méterenként a százezret súrolja az ár tíz napra számolva. Ő abban bízik, hogy legalább az itt tartózkodása megtérül. A mellette lévő bőrműves kevésbé bizakodó a bevételt illetően, ő egyébként adóellenőrnek néz, mikor megkérdezzük mennyit fizet a helyért. Szerinte hiába a minőségi programok, a fesztivál kézműves része felhígult, még az utolsó napokban is adják ki a helyeket, ellenőrizetlenül.
Göntér Gyula, Kapolcs polgármestere szerint a probléma az, hogy a magánterületek bérbe adásába sem a fesztivál, sem az önkormányzat nem szólhat bele, a közterületeket bérlő kézművesek esetében ügyelnek a színvonalra.
A Művészetek Völgye abszolút nyertesei a vendéglátósok: általános kép, hogy míg a kiállítótermekbe kevesebben térnek be, egy-egy kocsma vagy étterem udvarán egy tűt sem lehetne leejteni. Tíz napig folyik a sör és a bor és száll a kolbász- és lángos-illat, a fanyalgók szerint egyre inkább ez jellemzi a fesztivált. Az árak helyenként sokak szerint már a jó ízlés határát súrolják, kétezer alatt alig lehet egy tisztességeset ebédelni. A helyi vendéglők árai is emelkednek ilyenkor, a közérteket pedig naponta újra kell tölteni. A vásárban azt mesélték, egy-egy jól folyó portéka ára akár egyik napról a másikra is változhat. 10-kor kiflit már aligha kap az ember, van viszont kürtős kalács nem sokkal odébb 900 forintért.
—-Mi mennyi a völgyben?—-
Nagy különbségek vannak abban, mennyi pénzből lehet kihozni egy Művészetek Völgyében eltöltött hétvégét. Igaz, az árak emelkedtek, de ehetünk májkrémes kiflit a vegyesboltból, házi menüt a kocsma udvarán, vagy magyar specialitásokat jóval drágábban a látványkonyhás vendéglőben.
Nem csak ételek tekintetében, természetesen szállásban is nagy különbségek vannak. A FigyelőNet utánajárt, mennyi pénzből lehet megúszni egy hétvégét Kapolcson.
A kútból olcsóbb a víz (Fotó: Gáti András) KÉPGALÉRIA
A sátorhelyek kiválasztásánál érdemes odafigyelni arra, sátranként, vagy személyenként kell-e fizetni. Ha szerencsénk van, rábukkanhatunk egy-két olyan udvarra, ahol sátranként 600 forintot kérnek, de a legtöbb helyen ugyanennyit kérnek személyenként. Tavaly óta sokkal jobban odafigyelnek a kertjüket kiadó helyiek, ha elfelejtünk fizetni másnap reggel levél vár, mely a sátor lebontását helyezi kilátásba, nem árt tehát mindig időben rendezni a tartozást. A rögtönzött kempingekben számolni kel azzal, hogy meleg vizet aligha találunk, és egy nagyjából száz főt befogadó kempinghez általában három zuhanyzó és három WC dukál.
540 forintért menüt kapunk
A hely szelleméhez alkalmazkodva reggelente csatlakozhatunk a kisbolt előtt reggelizőkhöz, májkrémes kifli paradicsommal, paprikával alig kétszáz forint, és még jól is lakunk vele. Fenn a faluban házi bort is árulnak üvegenként 500 forintért, de csakis a jól informáltak találhatnak rá, jelezve nincs. Termelői borokat kicsit drágábban az út mentén is beszerezhetünk a helyiektől.
Akik ebédre nem akarnak sokat költeni, viszont szeretnének egy jót enni, azok egy kapolcsi kocsma udvarán minden délben házi készítésű menüvel csillapíthatják éhségüket 540 forintért, ami levesből és főételből áll, például bablevesből és paprikás krumpliból.
Sátorral tehát egy hétvége alatt fejenként 1200 forint a szállás, ha napi 1500 forintot számolunk ételre még jól is laktunk. Az italfogyasztás természetesen személyfüggő, de vizet érdemes a kutaknál inni, fél liter ásványvíz ugyanis helyenként akár 250 forintba is kerülhet. Az út mentén egyébként viszonylag sok kút található, és a helyi víz nagyon finom. A programokra a belépés 6 éves korig ingyenes, egy három napos bérlet 5000 forintba kerül, amit érdemes megváltani, mert e nélkül sem a kiállításokra, sem a koncertekre nem jutunk be.
Minőségi falusi turizmus
Mindent összevetve bő ráhagyással 15 ezer forintból kényelmesen kihozható egy hétvége, és így maradt pénzünk megkóstolni a finom magyar házi pálinkákat, inni egy-egy korsó sört 280 forintért vagy elkortyolni egy minőségi bort valamelyik környéki pincészet standjánál, és bekapni egy zsíros kenyeret, amit 50-100 forintért árulnak a fröccs mellé. Spórolástól függ, hogy a 15 ezerbe belefér-e az utazási költség: egy felnőtt busszal körülbelül 2000 forintból jut el, ez diákoknál a fele, de sokan stoppolnak az utak mellett és az útitárs kereső honlapokon és közösségi portálokon is mindig akad egy fuvar a völgy felé.
Ha melegvízre, netán jakuzzira vágyunk, azt is megkaphatjuk a panzióként üzemelő házaknál. Személyenként 1600-2000 forint egy éjszaka a 3-7 ágyas szobákban, az ár természetesen a zuhanyzók és a személyek számától függően változik. Ha meg akarjuk kóstolni a fesztiválokon szokásos lángost, vagy kürtős kalácsot, akkor nem árt viszonylag magas árakkal számolni, persze ez standonként változhat. Egy kürtős kalács 700-900 forint, egy sajtos-tejfölös lángos 300-400 körül van, egy tökipompos, vagy más néven kenyérlángos 500-600 forint. Egy minőségi bor decije a standoknál 300-500 forintba kerül, egy feles jó fajta pálinka 800 forint. Ha igazi hazai specialitásokat akarunk enni egy kapolcsi vendéglőben, akkor körettel, savanyúsággal és innivalóval együtt aligha ússzuk meg 2500 forint alatt, de a konyha a drágább helyeken vitathatatlanul első osztályú.
