Egyetlen mutatóban, a teljes mértékben online elérhető szolgáltatások terén érjük el az uniós átlagot, a többi szempont alapján rendre a vonal alatt, sokszor a lista utolsó harmadában kullogunk. Magyarországon épp az unió által kiemeltnek tartott szolgáltatások fele érhető el teljes mértékben online módon, ez az EU-átlag is. Jó hír, hogy ezt már tavaly hoztuk, rossz, hogy azóta nem léptünk előre e tekintetben.
Az e-szolgáltatások készültsége 70 százalékos hazánkban, az EU-átlag alatt van, s nagyon rosszul állunk a készültségi szintekben: mindössze egyetlen fontos szolgáltatás éri el a legmagasabb, ötös szintet – az Európai Bizottság 2007-es, Capgemini-rangsora alapján. Felhasználóbarátság szempontjából is le vagyunk maradva, mindössze 13 százalékot hozunk a 19 százalékos uniós átlaggal szemben. Jó osztályzatot kapott viszont a www.magyarorszag.hu weboldal. Az Európai Bizottság felmérése 77 százalékosra osztályozta a portált, de kiemelte: nincs azonosítási lehetőség és hozzáférés 20 szolgáltatáshoz.
MODERN A MAGYAR. Pedig a magyar szeret e-ügyintézni. Egy, a 2006-os évre vonatkozó felmérés adatai szerint (lásd a táblát) az internethasználók 48 százaléka lépett kapcsolatba valamely közintézménnyel az interneten az adatfelvétel időpontja előtti három hónapban. Az online kapcsolat legtöbb esetben (41 százalékban) információkeresést jelentett csupán, de a felhasználók 16 százaléka töltött le valamilyen űrlapot is, és 8 százalékuk küldött is vissza kitöltött nyomtatványt.
Meglepő adat, hogy az interneten közintézményekkel kommunikálók többsége középkorú nő, és jellemzően nem fővárosi. Az internetező nők több mint felének (52 százalék) volt e-kapcsolata közintézménnyel, miközben a jellemzően többet netező férfiaknál ez az arány csupán 44 százalék.
Azt hihetnénk, hogy az online ügyintézés a fiatalok körében dívik, hiszen a technológiai újdonságokra is ők a legfogékonyabbak. Az e-ügyintézés mégis inkább az idősebb korosztályokat, leginkább a 40-49 éveseket érdekli. 57 százalékuk élt már ezzel a lehetőséggel.
Településtípus szerint is meglepőek az eredmények: nem érvényesül ugyanis a főváros-centrikusság. A kisebb települések netezőinek fővárosi társaiknál nagyobb arányban volt már e-ügyintézési élményük, ez persze azzal is magyarázható, hogy a budapestieknek több keresett intézmény „helyben van”.
PROAKTÍV HIVATAL. Az Ügyfélkapu 2005. áprilisi megnyitása óta a hazai e-közigazgatási rendszerben több mint 2 millió tranzakciót regisztráltak, és már meghaladta a félmilliót a regisztrált felhasználók száma. 400-nál több szolgáltatás érhető el, de ezek közül a legfontosabbak az EU által kiemeltnek tekintett 20 (Magyarországon a felosztások miatt 27) szolgáltatás 70 százaléka elérhető online.
Az unió a szolgáltatások szintjére is egységes szempontrendszert vezetett be. A kezdetben 4 szint nemrég egy ötödikkel is bővült. Ez a legmagasabb fokozat már nemcsak az oda-vissza kommunikációt teszi lehetővé, hanem azt is magában foglalja, hogy egy hivatal nem az állampolgár jelentkezésére vár, hanem ő maga kezdeményez nála. Magyarországon ezt az úgynevezett proaktív szintet egyelőre mindöszsze egy szolgáltatás éri el, az „adatközlés a statisztikai hivatalnak”.
ÖNKORMÁNYZATI KIBÚVÓ. E-szolgáltatásokat egyébként hazánkban jelenleg 33 kormányzati intézmény, 26 uniós szerv és 8 közszolgáltató cég nyújt. A virtuális okmányiroda a legnépszerűbb: közel 80 ügyintézés kezdeményezhető, a legnagyobb sikere az okmányirodai időpontfoglalásnak van, tavaly ebből több mint 150 ezer történt. Igen népszerű még a hatályos jogszabályok online gyűjteménye és a közigazgatási ügyek leírását tartalmazó tájékoztató.
A sokat várt és 2005-ben elkészült, a közigazgatási eljárásokról szóló törvény sokat lendített az e-ügyintézéseken azzal, hogy egyenrangúvá tette a hagyományos és az online ügyintézési módokat, de sajnálatos módon hagyott egy kiskaput az önkormányzatok számára. Az az önkormányzat ugyanis, mely nyilatkozik, hogy nincs elég pénze vagy szakembere, hogy beindítsa online szolgáltatásait, mentesül az online kötelezettségek alól. Ezzel sok önkormányzat élt: 80 százalékuk döntött az elektronikus ügyintézés teljes kizárásáról.
„Az e-közigazgatási rendszer megvalósítása csak a résztvevők szoros kooperációjával és koordinációjával lehet eredményes” – mondta a Figyelő Trend kérdésére Simon Géza közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos. Ezért hozták létre a Közigazgatási Informatikai Bizottságot és azon belül, specifikusan az önkormányzati igényekre, az E-önkormányzati Albizottságot, amely érdemi párbeszédet alakított ki a kormányzat és az önkormányzati érdekszövetségek között. „Az albizottság a jövőben közreműködik a helyi e-közigazgatási ajánlások kidolgozásában, részt vesz a szabványok és szabályozási elvek kialakításában” – ígéri a kormánybiztos.
TENGERNYI TENDER. A jelentős uniós forrásokkal kecsegtető tenderek miatt az informatikai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok konkrétabb lépéseket tettek, mint az e-közigazgatásért felelős kormányhivatal. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében az IT-cégek már eddig is jelentős összegeket nyertek el az e-közigazgatás fejlesztésére, s nyertek meg maguk mellé több önkormányzatot is.
Koordináció hiányában azonban más és más technológiát telepítettek az egyes helyekre. Vagy mert ahhoz értettek, vagy mert éppen az érte meg nekik. Így azonban szigetszerű fejlesztések jöttek létre, melyek későbbi egységesítése megint pénzbe fog kerülni.
A hírek szerint a GVOP ezért megváltoztatja támogatási rendszerét, és az uniós forrásokat a jövőben már csak 7 regionális informatikai központ között osztja szét. Talán épp emiatt alakult meg idén nyáron az Első Magyar E-közigazgatási Klaszter, mely egyesülés az e-kormányzás területén érdekelt vállalatokat tömöríti magába, s szólít fel együttműködésre.
