A piacvezető online álláskereső-site-ok közül 2007. május 16-án a CV-Online weboldalán 4242, a Professionnél 3595, a Jobline-on 2765, a Jobpiloton pedig 2603 álláshirdetés található. Még több a hirdetés a gyűjtő site-okon, amelyek több oldal hirdetéseit igyekeznek összegyűjteni, néhol kiegészülve egyes nyomtatott lapok hirdetéseivel. A Profession mellett működő Jobmonitoron – ahova a nagyobb személyzeti tanácsadók, valamint a nyomtatottak közül bekerülnek például az Exitben, a Napi Gazdaságban, a Figyelőben, a Cosmopolitanben megjelenő hirdetések is – ezen a napon 4901 álláshirdetés van.
Az álláshirdetések ma Magyarországon jellemzően „ömlesztve” jelennek meg a portálokon, amelyeket minden szakma képviselője látogat. Külföldön számos példa akad munkakör-specifikus álláshirdető portálokra. Ezeken az emberierőforrás-szakemberek célzottan hirdethetnek, így nagyobb esélyük van a számukra értékes jelöltek felkutatására.
KÖZGAZDÁSZOK, INFORMATIKUSOK. A magyarországi vezető állásportálokon regisztrált álláskeresők demográfiai eloszlása hasonló. A Profession esetében az álláskeresők 55 százaléka nő, a CV-Online-nál 50,38, a Jobpilotnál 51, a Jobline-nál pedig 58 százalék az arányuk. A regisztráltak körülbelül 70 százaléka a 20-35 éves korosztályba tartozik, és körülbelül 60 százalékuk Budapesten vagy környékén él. Több mint 60 százalékuknak felsőfokú végzettsége van. Kiugróan magas, 80 százalék a diplomások aránya a Jobline esetében.
Álláskeresés kapcsolati tőkével
Amerikai adatok szerint az elmúlt tíz évben az újonnan létesült állások 85 százalékát sem online, sem offline nem hirdették, a leendő munkatársat ismerősök révén választották ki. A statisztikák szerint általában az állások 70 százalékát töltik be a kapcsolati háló segítségével. Egyes pozíciókra a hr-esek szemszögéből a leghatékonyabb keresési módszer a szektorspecifikus hirdetőoldalak lennének, közösségépítő elemekkel kombinálva. Nem véletlen, hogy az új munkatársat keresők már most is aktívan nézelődnek az iWiW-en. A kapcsolatépítő oldalon nagyobb cégek jellemzően egyelőre nem hirdetnek állást, kisebb cégek, illetve magánszemélyek viszont már most is. Egy, a közösségi háló előnyeit is kihasználó karriersite az álláskereső szempontjából is előnyös, hiszen ismerőseitől közvetlenül információt tud gyűjteni a hirdetőről, előre kifaggathatja a leendő új munkatársakat.
A hirdető ugyanazt az állást jellemzően több weboldalra is felteszi. „A hirdetői oldalról a személyzeti tanácsadók uralják a piacot – mondta el a Figyelő Trendnek Deutschlander Edit, a Jobline termékmenedzsere. – Jelen vannak természetesen a multinacionális cégek, és az utóbbi időben megjelentek a középvállalkozások is.”
FAVÁGÓT FINNORSZÁGBÓL. „Magyarországon a kis- és középvállalkozók, valamint a vidéki cégek még jobban kedvelik a klasszikus megoldásokat, de a nemzetközi trendek azt ígérik, hogy ez biztosan megváltozik – mondja Lehóczki Márta, a CV-Online marketingmenedzsere. – Az internetlefedettség szempontjából Kelet-Közép-Európában kiemelkedő Észtországban már a legkisebb vidéki cégek is meghirdetik az állásaikat online. Ráadásul nem csak az úgynevezett iskolai végzettséget, nyelvtudást igénylő fehérgalléros munkaköröket, hanem akár favágót is online keresnek a szomszédos Finnországból.”
Egy átlagos nap a leglátogatottabb állásoldal, a Profession.hu weboldalát több mint 50 ezer egyedi látogató keresi fel. (A nagy álláshirdető site-ok közül eddig ez az egyetlen, amelynek látogatottsága nyilvános.) A látogatottság azonban csak egy szempont a hirdetés feladója szemszögéből. Természetesen cél, hogy adott hirdetést minél több emberhez eljusson, ez esélyt ad arra, hogy a látogatók között ott lesz a megfelelő munkaerő is.
CSEPP ÉS TENGER. Ma már a nagyobb karrierportálok lehetővé teszik, hogy az álláskereső feltöltse önéletrajzát adatbázisukba. Elképzelhető, hogy így talál majd rájuk álmaik állása. Ez a lehetőség egy programozó esetében jelenleg persze sokkal nagyobb valószínűséggel áll fenn, mint például egy nyelvtanárnál: az oktatás kategória a site-okon jellemzően a negatív rekorder, ilyen típusú állásokból hirdetnek meg a legkevesebbet a karrieroldalakon.
A Profession oldalán a regisztráció és az önéletrajz feltöltése nem tart tovább két percnél. A CV-Online-nál viszont akár félórát is igénybe vehet a kitöltés. A Profession eljárása az álláskereső szempontjából vonzóbb: nem kell magát végletesen leszűkítenie, úgy érezheti, hogy több típusú lehetőséget is nyitva hagy maga előtt. Egy gyors jelentkezés nem riasztja el a passzív munkakeresőket sem: azokat, akik nézelődnek ugyan az álláshirdetések között, de még nem komoly a váltási, illetve munkába állási szándékuk. Különösen azokon a területeken fontos ez, ahol az állásokból túlkínálat van, vagy nagyon speciális végzettséget, tapasztalatot, technológiai ismeretet igényel a munkakör.
A CV-Online viszont a hr-es számára takarít meg sok időt. A munkaadók 27 kritériumcsoport alapján kutakodhatnak, rendszerezhetnek, szűrhetnek az adatbázisban – azaz, amennyiben valóban határozott elképzelésük van a leendő munkatársat illetően, gyorsan és hatékonyan rábukkanhatnak a megfelelő jelöltre. „A kérdőívünk kitöltése nem egyszerű, de mindenképpen előnyös a céltudatos álláskereső szempontjából is, hiszen csak reális interjúkra hívják be” – mondja Lehóczki Márta.
„A Profession adatbázisában jelenleg 38 ezer önéletrajz van. Azt látjuk, hogy kialakulóban van egy olyan trend is, hogy a munkaadó felad ugyan álláshirdetést, de mellette vásárol hozzáférést az önéletrajz-adatbázishoz is, remélve, hogy így elérik azokat is, akik konkrétan épp nem keresnek állást, de képességeik alapján megfelelő munkatársak lehetnének” – mondja Bozzay Bernadett marketingasszisztens.
MEGCÉLOZVA. Bármennyi önéletrajz van azonban az általános karriersite-ok adatbázisában, a célzottan kereső hr-es számára mindenképpen előnyösebb lenne egy szektorspecifikus, kisebb állásportál látogatóit felölelő adatbázis. Erre elvétve itthon is találunk már jól működő példát (Kreativ.hu, Hrportal.hu), de ezek közel sem olyan elterjedtek, mint külföldön.
Az általunk megkérdezett állásoldalaknak a közeljövőben nincsenek olyan törekvéseik, hogy szektorspecifikus állásportálokat hozzanak létre. Inkább egyre összetettebb, finomabb kategorizálási, szűrési funkciókat igyekeznek már meglévő adatbázisukban kialakítani. „Ha jó a szűrés, nem kell külön portált létrehozni” – vallja Deutschlander Edit.
A többi site-hoz hasonlóan a Jobline stratégiája is inkább az, hogy minél több szakmai oldallal igyekszik partnerséget kialakítani, ahova az adatbázisában szereplő, az adott területet érintő álláshirdetések felkerülnek. Mivel a HVG-t és Jobline-t birtokló német WAZ a vidéki napilapkiadásban érintett Pannon Lapok Társaságának is tulajdonosa, adatbázisuk megfelelő elemei a vidéki oldalakra is felkerülnek.
A Profession.hu-nak jelenleg már 400 partneroldallal – szakmaspecifikus, regionális vagy általános szórakoztató és hírportállal – van kapcsolata. Megjelenéseiket két csoportba lehet ezeken a site-okon sorolni: vagy állásdobozokban jelennek meg hirdetéseik, vagy külön karrieraloldalon.
ELŐRÉBB EGY LÉPÉSSEL. A mostani állapot szerint tehát a hazai online munkaerő-keresés nem a kisebb, aktív, ágazatspecifikus oldalak irányába tolódik el, sokkal inkább a nagy, általános álláshirdetési oldalak igyekeznek minél több munkaadót és munkakeresőt megszólítani. A munkakeresők egy lépéssel talán már előrébb is járnak. „Míg a munkaadók még mindig inkább a fehérgalléros munkaköröket, diplomát, nyelvtudást igénylő állásokat hirdetik meg előszeretettel a weben, az álláskeresők között már most ott találjuk a kevésbé iskolázottakat is” – mondta el a Figyelő Trendnek Lehóczki Márta.
Szerinte egyelőre még a nagy cégek között is vannak olyanok, ahol nem hiszik igazán, hogy a világhálón a számítógéppel dolgozókon kívül más rétegeket is meg tudnának szólítani. Pedig szakképesítést igénylő munkákat lehetne már a weben hirdetni.
Vezet az internet
A piacvezető álláshirdető site-ok egy év alatt 25-30 százalékkal növelték álláshirdetéseik számát. Egyes becslések szerint ma Magyarországon a munkaadók már az állások 80 százalékát online hirdetik meg, az álláshirdetés-álláskeresés már jellemzően az interneten zajlik. Az országos nyomtatott termékek közül már csak a HVG meghatározó szereplője az álláshirdetési piacnak, bár a trend nála is egyértelműen csökkenő, a vidéki állások esetében pedig a helyi napilapok mondhatnak még magukénak egy csekély részt.
