Az ügyfél hangja – a JD Power nonprofit minőségkutató szervezetet gyakran emlegetik így az autóiparban. Felméréseit komolyan veszik, s a jó eredményt elért márkák sajtóközleményben tudatják.
Miből áll ez a felmérés? A JD Power ügyfél-elégedettségi indexe (Customer Satisfaction Index) négy területen vizsgálja az autósok tapasztalatait; e szegmensek öszszegzése adja meg a végső mérőszámot.
ANGOLOK: LEXUS. Az angol piacon idén 18 ezer autós töltötte ki a 77 pontból álló kérdőívet. Összesen 33 márka 117 modelljéről alkottak véleményt. A z általános minőség és megbízhatóság volt a legfontosabb; ez adta a pontok 30 százalékát. Ezt követi az autó vonzereje (28 százalék), a márkaszervizek (22 százalék), és végül a fenntartási költségek (19 százalék) értékelése.
A márkák versenyében immár hetedik éve sorozatban a Lexus lett az első. A második helyezést holtversenyben a Honda és a Škoda szerezte meg, a harmadik helyen pedig a Toyota áll. A japán autógyár még egy elismerést bezsebelhetett a felmérésben: a modellek versenyében a benzines-elektromos hajtású hibrid Prius nyert.
NÉMETEK: HONDA. A német tanulmány meglehetősen más képet mutat. A Škoda csupán a kilencedik lett, s a dobogóra három japán márka (Toyota, Honda, Subaru) került. A német felmérés egyébként még csak hatodik éve tart – szemben a britek tizennégy évével -, viszont már kiterjedtebb körben folyik. Húszezer német autótulajdonos bírálta el egy-két éves autóját, összesen 27 márka 112 modelljéről mondtak ítéletet.
Németországban kissé másként súlyozták az autósok értékítéletét. Az általános minőség és megbízhatóság itt is a pontok 30 százalékát adja, de az autó vonzereje csak 25, a márkaszervizek teljesítménye 23, a fenntartási költségek pedig 22 százalékot értek.
TANULNAK IS BELŐLE. Az egyes autókra adott pontszámok azonban nemcsak arra valók, hogy egymáshoz képest be lehessen sorolni a márkákat. A kérdőívek részletes elemzése is értékes információkat jelent a gyártók számára.
Az elmúlt években például a japán márkák rendre a legmagasabb pontszámokat kapták a minőségre, a szervizek szolgáltatásaira és a megbízhatóságra, az autók tetszési indexe – vagyis vonzereje – viszont meglehetősen alacsony volt. A japánok a közelmúltban ráerősítettek a formatervezésre, és ezzel rengeteg új vásárlót szereztek.
Ugyanakkor az európai gyártók nagyobb hangsúlyt helyeztek a megbízhatóságra és a háttérszolgáltatásokra. Ezzel viszont ők jutottak pontokhoz.
