Élet-Stílus

Reklámsziget

Míg a Sziget eredetileg az ellenkultúra zászlóshajójaként indult, mára a konzumtársadalom egyik eszköze lett, amit leginkább az jelez, hogy ahová nézünk, ott hirdetés terem.


A K&H visszavonta a marihuánás hirdetést


Miután a magyar sajtóban botrányt kavart a Sziget egyik főszponzorának, a „Sziget bankjának” hirdetése, a K&H múlt hét csütörtökön visszavonta a reklám közzétételét. A pénzintézet szerint a marihuánás cigarettát a központban mutató reklám azt hivatott bemutatni, hogy az okos döntés egyben felelősségvállalás az életért, az egészségért és másokért. A képpel kapcsolatban viszont most felmerült, hogy esetleg nem felel meg az előírásoknak – derül ki a bank közleményéből.

Az utóbbi több mint egy évtized alatt úgy tűnik, a szponzorok oltárán kellett áldoznia a Szigetnek, hogy igazi, nagynevű, európai fesztivállá váljon. A rendezvény történetében az első radikális lépést az jelezte, amikor eladták a nevüket a Pepsinek. Azóta már annyira megerősödött, hogy saját brandként ütőképes, és a márka építésére külön figyelmet fordít.

Takács Gábor, a Sziget Kft. ügyvezetője a FigyelőNetnek elmondta, hogy a továbbiakban már nem szeretnék növelni a szponzorok számát, így az 2005-ben megegyezik a tavalyival. A Sziget új szponzorációs politikájának köszönhető egy régi nagytámogató cseréje, valamint a Coca-Cola megjelenése a fesztiválon. Ennek az a célja, hogy a rendezvény jobban integrálódjon a nemzetközi fesztiváléletbe.

Az idén negyven szponzorból áll össze – a szigetlátogatók által mind számosabbnak érzékelt – a támogatói kör. A szervezők ezekre a cégekre támaszkodhatnak a megvalósításnál, azonban Takács Gábor szerint a „fizetős” szponzorok száma mindössze 14-15, míg a többiek médiaszerződéseken, valamilyen barterügyleten keresztül lehetnek jelen a Szigeten.

A legnagyobb újítást a Tesco betelepülése jelenti, ez ugyanis mindenképpen újabb korszakhatárnak tekinthető. A három hipermarketsátor az alapvető élelmiszerek mellett zöldség-gyümölcs és higiénés szerek árusítását tervezi – olyan árakon, amelyek a Szigeten kívül is megállják a helyüket.

1996 óta nyereséges a vállalkozás

A bevételek többségét a sztárok viszik. Míg tavaly „mindössze” 300 milliót költöttek fellépőkre, az idén ez az összeg eléri a félmilliárd forintot. A pontos összegek persze nem nyilvánosak, azonban a szervezők annyit elárultak, hogy a legtöbbet az idei húzónév, a Korn kapja fellépéséért. Jelentős tételt jelent persze minden évben a Sziget „felépítése”. Idén csak a biztonsági szolgálatok ellátásának költségei 100 millió forintos összeget emésztenek fel. Ehhez járul mintegy újabb 100 millióért a különböző kordonok és egyéb technikai felszerelések költsége. A színpad és a hangtechnika is elvisz úgy 220-250 milliót. Ezért cserébe több mint 1300 biztonsági őr vigyáz majd a szigetelőkre, akik 50 kocsmában, 35 melegkonyhás büfében és 4 reformkonyhánál pihenhetik ki magukat.


Mindezek mellett a nyereségesség, úgy tűnik, fenntartható. Az idei évre pontos összeget nem árultak el a szervezők, de elmondták, hogy a Sziget – a közhiedelemmel ellentétben – már 1996 óta nyereséges, persze jóval szerényebb mértékben, mint az elmúlt néhány évben. Az utolsó két évre visszatekintve a rendezvény 2003-ban mintegy 30 milliós, 2004-ben pedig 50 milliós – publikus – profitot termelt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik