Három év után szokás apróbb javítgatásokat és minimális változásokat produkálni, a Vectra e helyett jelentős ráncfelvarrást kapott, de a hangsúly most is a minőség fokozásán van. A szokásosnál erősebb beavatkozás kifejezetten jót tett az orr-résznek, most már nem egy szigorú, kimért bérgyilkosra asszociálok elsőre. Az Opelt is megfertőzte az egységes márkaarculat láza, így a Vectra most az Astrához hasonlít leginkább, de azért szerencsére még tehető különbség a két modell között. Az új lámpabura sokat fiatalít, de a nagyobb légbeömlő, és az új hűtőrács is tetszik.
A kétliteres benzines turbómotorral szerelt Vectrának meg sem kottyan a 180 körüli utazótempó, ahol még minimális szélzaj mellett beszélgethetünk – akár a hátul ülőkkel is. A 175 lóerőre fojtott benzines 230-al is tud hasítani, a 100-as sprintet 9,1 másodperc alatt teljesíti. Utóbbi értékből már látszik, hogy a Vectra nem a gyorsulási versenyek sztárja, hanem inkább hosszú túrákhoz szokott utazóautó. Ebben segít neki a 6 sebességes kézi váltó is, ami kicsit lassan, de legalább határozattan veszi a fokozatokat. A motor igazi erénye, annak kiegyensúlyozottságában rejlik, aki turbós viselkedést vár, az csalódni fog. A gyakorlatban ugyanis már kis fordulaton is jól autózható a turbós Vectra, bűvös fordulatszám-tartomány nincs, és így elmarad a dinamikus hátba verés is.
A visszafogottnak cseppet sem mondható városi tempó után 15 literes átlagfogyasztásra készítettem fel magam, szerencsére eltúloztam. Rutinosan nem hittem már a fedélzeti számítógépen kiírt 13,5 literes fogyasztási adatoknak, pedig – mint kiderült – nagyon közel álltak az igazsághoz: 2 decivel mértem többet. Ugyan az igazán kedvező fogyasztásról nekem is más elképzelésem van, ilyen tempóban ebben a kategóriában ez abszolút elfogadhatónak számít. Akinek nem, az válassza a 150 lóerős dízelt, ami hasonló menetteljesítményre képes, jóval kedvezőbb fogyasztás mellett.
Az új orr-rész után egyeseket lehangolt, hogy hátulról és az autó belsejében nem találtak igazi változásokat. Nekik Eduardio Ramirez, a Vectra vezető formatervezőjének szavait ajánlom figyelmükbe, aki szerint: “az autó hátulja még mindig naprakészen modern, a belső rész tervezésekor pedig az anyagválasztás és a funkcionalitás az elsődleges”.
Amúgy a kissé barátságtalan szögletes formáknál nagyobb baj, hogy valahogy nem lehet igazán belakni az autót. A könyöklőben lévő rekeszen és a kesztyűtartón kívül nem használhatók jól az egyéb rakodóhelyek, a pohártartót pedig nemes egyszerűséggel el is hagyták. A funkcionalitásról tett nyilatkozat kicsit erősnek tűnik. Ugyan a hétköznapi használat során használatos funkciók viszonylag egyszerűen használhatóak, a fedélzeti számítógép kezelése annyira túlbonyolított, hogy a BMW iDrive-ja ehhez képest egyszeregy.
A GTS Vectra csomagtere 500 litertől 1360-ig bővíthető, jól pakolható, a leszorítóháló pedig nagyszerű találmány. A helykínálat az utastérben is jó, a vezető ülésben a kényelmes ülésbeállításokkal valóban nem kell hosszan szőrözni.
A felújított Vectra továbbra is jó autó maradt, ráadásul feltűnően barátságosabb elődjénél, ami döntő lehet a vásárlásnál. Megmaradt ugyan az autó szigorú és szögletes karaktere, mégis jobb ránézni. A Sport felszereltségű modellért ennyi lóerővel a 7,5 millió forintos vételár sem tűnik eltúlzottnak.
Az új Vectráról bővebben a vezess.hu oldalain olvashat.
