Egy térdszalagszakadás vagy lábtörés 2 napos kórházi kezeléséért Bécsben 1,2 millió, Párizsban 1,5 millió, New Yorkban pedig 3 millió forintnyi valutát is
elkérhetnek tőlünk, de egy infarktus kezelése akár 20 millió forint feletti összeget is felemészthet az Amerikai Egyesült Államokban vagy Izraelben – sorolja az elképesztő nagyságú összegeket Bartók-Nagy András, az Európai Utazási Biztosító Rt. vezérigazgatója.
Az emberekben azonban vélhetően még nem tudatosult, hogy külföldön milyen árakon dolgoznak a kórházak. Az amerikai intézményekben például szabad a díjmegállapítás módja, és míg bizonyos cégeknek lehetőségük van arra, hogy alkudjanak a biztosítókkal, ezt egy magánszemély nem teheti meg. Ha az emberek tisztában lennének azzal, hogy mit is kockáztatnak, aligha fordulna elő, hogy a turisták kétharmada biztosítás nélkül indul el külföldre.
Kártyás konstrukciók
Ma már a pénzintézetek a bankkártyák nagy részéhez külön díj nélkül is adnak bizonyos utazási biztosítást, illetve lehetővé teszik, hogy vásároljon ilyet az ügyfél. Érdemes tájékozódni, hogy melyik kártyához jár automatikusan e szolgáltatás, hiszen előfordulhat, hogy a kártyabirtokos nem is tud róla. Az MKB a dombornyomott (nem csak elektronikus környezetben használható) lakossági plasztiklapokhoz például külön ellenszolgáltatás nélkül nyújtja a 30 napnál nem hosszabb külföldi utak esetén a biztosítást. Automatikusan jár a K&H Bank dombornyomott kártyával rendelkező ügyfeleinek is az utasbiztosítás, és a Raiffeisen Gold kártyásainak sem kell külön fizetni ezért a szolgáltatásért.
Az egyes pénzintézeteknél különböző nagyságrendű szolgáltatások járnak a biztosításhoz, ezért indokolt megérdeklődni, hogy a biztosító kockázatviselése meddig terjed ki. Fontos, hogy a biztosítás csak addig érvényes, ameddig a kártya, továbbá, hogy a szerződés hatálya a bankkártyával nem rendelkező családtagokra nem terjed ki.
A biztosítók számára a legnagyobb kárkifizetési tételt a kórházi kezelési költségek jelentik. Bár a sürgősségi betegellátást mindenki megkapja, ezt követően a számlát benyújtják a páciensnek, és ha az magától nem fizet, akkor behajtják rajta. „Előfordult, hogy beperelte a külföldi kórház a magyar beteget, és ami vagyona volt, azt zár alá vették” – idéz egy elrettentő példát Bartók-Nagy András.
Sok a félreértés az ingyenes külföldi ellátás körül is. Jelenleg Ausztriával, Németországgal, Nagy-Britanniával és a volt szocialista országokkal államközi szerződés szabályozza a sürgősségi betegellátást. A legtöbb probléma abból fakad, hogy Németországban és Ausztriában az állami kórházakban a betegeknek bizonyos önrészt kell fizetniük, sőt, a magánklinikákon a teljes összeg a pácienst terheli. A Országos Egészségbiztosítási Pénztár viszont utólag csak annyit fizet ki a betegnek, amennyibe a kezelés itthon kerülne, így előfordulhat, hogy egy 1,5 millió forintos számlára esetleg csak 50 ezer forintot térít. (A sürgősségi ellátásra egyébként a magyar utas úgy válik jogosulttá, hogy először itthon ellátogat az illetékes társadalombiztosítási kirendeltséghez, kér egy E11-es nyomtatványt, és amikor külföldre érkezik, ott is bemegy a helyi tb-hez, ahol egy helyi nyomtatványt kap cserébe.)
Szinte bárhol kapható
Habár az utazásbiztosítási díjbevétel zömét a cégek számára az utazási irodákon keresztül értékesített kötvények hozzák, fontos az egyéni utasok megtalálása. A QBE Atlasz például a határátkelőhelyek előtti utolsó Mol-kutaknál is értékesíti a kötvényeit. A biztosítási irodákon, biztosítási brókereken, interneten és mobiltelefonon keresztül történő értékesítés mellett a posta hálózatában is elérhetők biztosítások, így a Magyar Posta Biztosító Rt. kötvényei. A társaság májustól lépett ki az utasbiztosítási piacra. A posta hálózatában egyelőre még az eddigi termékeket, így az Európai Utazási Biztosító (EUB) kötvényeit is megvásárolhatják az ügyfelek. A jövőt illetően azonban a Magyar Posta már felmondta a biztosítókkal a szerződést, tekintettel arra, hogy a továbbiakban nem kívánja saját termékeinek konkurenciáját is árusítani.
„Sokan úgy gondolják, hogy csak 3 napra mennek külföldre, ezért nem kötnek biztosítást, holott ugyanaz a baleset, ami két hét alatt bekövetkezhet, 3 nap alatt is megtörténhet” – hangsúlyozza Horváth Péter, a QBE Atlasz Biztosító Rt. utasbiztosítási értékesítési igazgatója. Érdemes azt is jól átgondolni, hogy milyen típusú biztosítást köt az utazó. A biztosítótársaságok általában – a szolgáltatások körétől függően – három-négy különböző kategóriájú terméket ajánlanak, amelyek árban is erősen eltérhetnek. S míg Európán belül, egy néhány napos nyaralás esetén elegendő lehet az olcsóbb szolgáltatást választani, addig egy többhetes utazás a kontinensen vagy egy néhány napos út a tengerentúlra a legmagasabb kategóriájú biztosítás választását indokolhatja. Ám az ügyfelek általában már csak utólag, a kár bekövetkeztekor sajnálkoznak, hogy nem a drágább módozatot választották.
A szervezett úton résztvevő utasok többsége rendelkezik biztosítással, azt ugyanis maguk az utazási irodák ajánlják, bár kötelezővé azok sem tehetik senki számára. Köthető úgynevezett sztornóbiztosítás is, ami azt jelenti, hogy ha valakinek betegség vagy baleset miatt meghiúsul a szervezett útja, akkor annak árát (bizonyos önrész mellett) a biztosító visszatéríti.
A terrorizmustól való félelem és a SARS vírus okozta pánik következtében csökkent a távol-keleti és a más kontinensre történő utazások száma, így repülőgéppel is egyre kevesebben utaznak. Ehelyett ismét egyre többen kerekednek fel saját gépkocsijukkal. Ők többnyire elkerülik az utazási irodákat, így – hacsak nem keresik meg valamelyik biztosítót – senki sem figyelmezteti őket a veszélyekre.
Banki közvetítéssel
A biztosítók a bankokon keresztül is értékesítik termékeiket. Előfordult olyan eset is, amikor a bankkártya mellett talált biztosítási kártya segített azonosítani a sérültet. „Az ügyfél egy csoporttal utazott Olaszországba síelni, ahol az első napon balesetet szenvedett, és hosszú ideig öntudatlan állapotba került. A csoport tagjai nem ismerték még egymást, így senkinek nem tűnt fel az egyik utas hiánya. A biztosítási kártya alapján az olaszok felvették velünk a kapcsolatot, mi pedig felkutattuk a családtagokat, akik meglátogathatták a sérültet. Végül az Országos Mentőszolgálattal 11 nap után hazaszállíttattuk a beteget” – meséli Sipos József, az Allianz Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója. A horribilis orvosi számlák kifizetése mellett a szakember a biztosítók assistance-szolgáltatásának fontosságát is hangsúlyozza. A nemzetközi központokban magyarul beszélő munkatársak segítenek a bajba jutott ügyfeleken, így például orvosi és kórházi ellátást intéznek, tolmácsolnak, megszervezik a rokonlátogatást és a hazaszállítást.
A cégek tavaly a becslések szerint mintegy 6 milliárd forintos díjbevételre tettek szert az utasbiztosításból, míg 2001-ben ez közel 5,5 milliárd forint volt. Az idei bevételek körül még sok a bizonytalanság, hiszen a turizmus az első negyedévben visszaesett, így a biztosítások száma is apadt valamelyest. Egyedül az autós turisták körében népszerű Allianz Hungária Biztosító számolt be a forgalom növekedéséről. Mindazonáltal előttünk van még a legnagyobb díjbevételt hozó nyári szezon. Az utazási irodák optimisták, s a biztosítók is 8-15 százalékos díjbevétel-növekedéssel számolnak, miközben a tavaly nyári árakhoz képest általában ennél kisebb mértékben drágították szolgáltatásaikat.
