Februártól valamivel reálisabb adatokat láthatunk a bankokban a betéti és hitelkamatokról. Életbe lépett ugyanis az a kormányrendelet, amely érdemben módosította a teljeshiteldíj-mutató (THM) és az egységesített betétikamatláb-mutató (EBKM) számítását és közzétételét. A bankok ugyanis eddig előszeretettel trükköztek e mutatókkal azért, hogy a hiteleknél a valósnál kisebb terhet, a betéteknél pedig a ténylegesnél vonzóbb megtérülést tüntethessenek fel.
A félrevezető gyakorlat sokaknak szúrt szemet, köztük a versenyhivatalnak (GVH) is: legkevésbé az ügyfelek látták át a helyzetet. De hát a számokkal való zsonglőrködésnek éppen ez volt a célja.
Februártól tehát egyértelműbb a mutatók tartalma és a számítások alapja – véleményezte a helyzetet több helyütt is Komócsi Sándor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója. Nyíltan meg kell vallani például, ha az akciós THM legfeljebb az első 6 vagy 12 hónapra vonatkozik, és a huszonöt éves lakáskölcsön fennmaradó futamidejére az indító törlesztés két-háromszorosával kell számolnia a majdani adósnak.
Vagyis olyan THM-et kell a bankoknak közzétenniük, amely az akciós és a „normál” feltételeket megfelelően mutatja be, s nem rejti el. Némely esetben ez gyakran a korábbi hangzatos hitelterhek dupláját is eredményezheti, ráadásul úgy, hogy az új, immáron reálisabb mutatót nem lehet az apró betűs lábjegyzetben eldugni, hanem az akciós kamattal azonos méretben, ugyanolyan feltűnően kell közzétenni.
Hasonlóképpen kell eljárni azoknál a betéti ajánlatoknál, amelyeknél az akció nem a lekötés teljes időszakára, csak az első periódusára vonatkozik. Ilyenkor egy összevont, átlagos EBKM-mutatóval kell korrektebbé tenni a tájékoztatást.
Számzsonglőrök
A számokkal való játékban a banki termékfejlesztők korábban minden látványos eszközt bevetettek. Zsonglőrködtek a kamatokon kívül az évekkel, a hozamokkal, sőt bevetették a különféle pénzgyűjtő intézmények eltérő gyakorlatát is, hogy ajánlatukat a konkurenciánál előnyösebbnek tüntessék fel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ezért „letűzött néhány karót”, ezek mentén kell bemutatni minden egyes banki terméket.
Komócsi Sándor: Februártól egyértelműbb a mutatók tartalma és a számítások alapja.
A PSZÁF közleményében az olvasható, hogy 2008 februárjától a betétek hozamait a jövőben egy adott évre kell meghatározni. Jelenleg ugyanis gyakran a teljes futamidővel, azaz a több év alatt elérhető összhozammal hirdetik meg termékei¬ket a bankok.
A kölcsönök bemutatását is igyekeztek szabályozni: a lakáscélú hitelek THM-jét a lakástakarék-pénztárak esetében egymillió forintos kölcsönre és ötéves futamidőre, az egyéb kereskedelmi bankok és jelzálogbankok által nyújtott hiteleknél ötmillió forintos kölcsönre és húszéves futamidőre kell kiszámolni. A fogyasztási hitelek költségeinek pontosabb bemutatása érdekében egymillió forintos hitelig 500 ezer forint összegű, hároméves futamidejű kölcsönre kell meghatározni a fizetendő díjakat, egymillió forint feletti hitelösszegnél pedig ötéves futamidejű, egymillió forintos hitelre.
Egy példagyakorlat
Ma már ilyen egy banki hirdetmény A főbb kamatfeltételek a következők:
❚ az induló éves forintkamat mértéke 10,34% (THM 14,15%), ötévesnél
hosszabb futamidő esetén 10,59% (THM 14,14%). A meghirdetett kamat
változhat. (A THM-számítások 5 millió Ft kölcsönösszegre, 5, illetve 20
év futamidőre és egy ingatlanfedezetre készültek.)
❚ az induló éves eurókamat mértéke 3 és 6 hónapos kamatperiódus esetén
4,39% (THM 7,33%). A kamat akciós, visszavonásig érvényes, így
változhat. (A THM-számítások 20 000 eurós kölcsönösszegre, 20 év
futamidőre, illetve 3 és 6 hónapos kamatperiódusra készültek, egy
ingatlanfedezet esetén.)
❚ az induló éves svájcifrank-kamat mértéke 3 és 6 hónapos kamatperiódus
esetén 2,69% (THM 5,51%). A kamat akciós, visszavonásig érvényes, így
változhat. (A THM-számítások 31 250 CHF kölcsönösszegre, 20 év
futamidőre, 3, illetve 6 hónapos kamatperiódusra készültek, egy
ingatlanfedezet esetén.)
❚ A kezelési költség 2,4%/év forintban, 0,2%/év euróban és svájci
frankban. A számítás alapja minden évben a januári esedékesség napján
fennálló tőketartozás.
❚ A hitel visszafizetése havi egyenlő részletekben történik. A
törlesztőrészlet tartalmazza a tőkét, a kamatot és a kezelési költséget.
Kiskapuk becsukva
A Komócsi Sándor által említett trükközés elkerülésére tehát az akciós pénzügyi termékeknél a bankoknak közölniük kell az akció nélküli időszakra vonatkozó kondíciókat is. A korábbi laza előírás miatt éppen az akciós kamathoz kötődött a népszerű THM-kiskapu: a bank a futamidő egy meghatározott részében (általában az első 3 és 12 hónap közötti időszakra) alacsonyabb kamatlábat vagy kezelésiköltség-mentes periódust hirdet meg, majd ezekkel a számokkal mutatja be a THM-et. Az így megadott mutató azonban csak az akciós szakaszra vonatkozott, a későbbi periódusra már nem, tehát ez a THM nem adhatott teljes tájékoztatást az összes költségről – sőt félrevezetett! De hát ez is volt vele a szándék.
Lazók Rómeó, a Privátbankár.hu hitelszakértője szerint a bankok annak a dolgát is meg tudták nehezíteni, aki maga akarta kiszámolni saját teljeshiteldíj-mutatóját: ehhez járult hozzá az akciós kamatról szóló „féltájékoztatás”. „Akciós kamatlábak esetén korábban a bankok hirdetéseikben egyszerre megadták a standard és az akciós kamatlábak adatait, így látható volt a különbség. Ám később már egyes bankok csak az akciós kamatlábat hirdették, a standardról szó sem esett a reklámokban, sőt még az akciós hirdetményekben sem feltétlenül találjuk meg ezeket.” Így a THM kiszámolása körülményes vagy lehetetlen.
Ingatlantrükkök
Az ingatlanforgalom hitelezésében különösen megtévesztő gyakorlatot alakítottak ki több banknál is – ezeket nem minden esetben szabályozza megfelelően az új rendelkezés. Önmagában az a megfelelő gyakorlat, hogy a teljeshiteldíj-mutató most már a kölcsön teljes futamidejére vonatkozzék, valamint az is, hogy a különböző hiteltermékek esetében a jogalkotó pontosította a THM számításának alapját. De főleg az ingatlanos szakemberek mutattak rá, hogy egyes területeken még lett volna mód a költségek egyértelműbbé tételére.
Az ügyfeleknek ugyanis a THM mellett továbbra is kalkulálniuk kellene a nem banki költségeket (közjegyző, földhivatal), a hitelhez megkövetelt számla fenntartásának és tranzakcióinak költségeit, illetve a hitelfedezeti biztosítás díját – mert gyakran az sincs beépítve a termékbe. Azokkal a költségekkel sem árt tisztában lenniük, amelyekkel alaphelyzetben talán nem is találkoznak. Ilyen a késedelmi kamat és költség, a felszólítás díja, a szerződésmódosítási díj.
Devizahitel folyósításakor (az ingatlanhitelek többsége ma ilyen) ráadásul még az árfolyam-különbözetből adódó törlesztési teher módosulásával is számolni kell, és arról is jó lenne előre tudni, hogy milyen konverziós jutalékot számol el a pénzintézet a befizetéskor.
Mégis, a jelenlegi helyzet azért jobban összehasonlíthatóvá teszi a bankok hasonlónak látszó gyakorlatát. Varga Eszter, a Central European Credit Zrt. vezérigazgatója szerint nagyon ügyelni kell arra, hogy az ügyfelek azonos hitelkonstrukciók THM-értékeit vessék egybe. „Ne tévesszen meg bennünket a számtalan, különböző elnevezésű banki díj. A hitelfelvételhez kapcsolódó összes felmerülő költségről előzetesen, írásban kérjenek tájékoztatást a leendő hitelfelvevők.”
A vonatkozó kormányrendeletben szereplő definíció alapján „a THM az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM tehát olyan éves kamatláb, amely megmutatja, hogy valójában mekkora kamatot fizet az ügyfél a számára folyósított kölcsön után” – így magyarázta a vezérigazgató.
A THM jelenlegi számítása tehát már figyelembe veszi a hitelfelvétel kapcsán jelentkező összes egyszeri díjat (például a hitelvizsgálatét, a szerződéskötését, az értékbecslését) és néhány folyó költséget (így a kamatot, a kezelési költséget). A THM segítségével így – elméletileg – összehasonlíthatóvá válnak az azonos hitelösszegű és futamidejű banki kölcsönajánlatok.
