A pekingiek – velünk ellentétben – manapság nem azt kérdezik: nyertünk-e érmet, hanem azt, hogy ma mennyi aranyérmet nyertünk. Elég csak egy fél napra elkerülni az éremtáblázatot, s máris 4-5 kínai arannyal szaporodik az amúgy is dicsőséges eredménysor. Talán a föld minden táján érzékelhető az itt Pekingben szinte nyomasztó kínai fölény. Az éremtáblázat első helye vitathatatlanul már az övék. S ha Phelps nem volna, akkor a korábbi első-második Egyesült Államok nagyobb mértékben is kikapna, miközben a korábban dobogós oroszok szinte sehol sincsenek.
A kínaiak ráadásul nemcsak a fizikai számokban erősödtek, hanem a technikai sportágakban is, mint a vívás vagy a tenisz, így majd minden eseményen komolyan számolni kell velük. Mindez nem csak a hazai pálya előnye. Korábban például el nem lehetett képzelni, hogy a női francia kardcsapat vereséget szenved a kínaiaktól, most mégis megtörtént.
Kínai teniszezők a dobogón (MTI/EPA)
A helyi lapok ennek megfelelően folyamatosan cikkeznek a kínaiak újabb sikereiről, kiemelve néhány újabban felfedezett sportágat. Az egyik lap például egy gazdagon illusztrált írással számolt be azon teniszezőnőről, aki az olimpiák történetében elsőként jutott be a legjobb négy közé kínai színekben. Persze a sikert itt is aranyban mérik, s a díjátadókon nem egy szomorú bronz- vagy ezüstérmes hazai sportolót lehetett látni, aki lecsúszott a dobogó legfelső fokáról. Csalódottak voltak, mivel itt csak az arany számít.
Sydney óta erre készülnek
Mi a recept? Egyszerű. Végy egy országot, amely szinte semmi pénzt sem sajnál. Vedd fel a világ legjobb edzőit, akik már több olimpiai bajnokot kineveltek, szerezz sok kvótát, motiváld a sportolókat, s tegyél mögéjük egy nagyobb szurkolótábort, akik szinte belehajszolják őket a győzelembe. Ez itt mind megvan, s az idő is nekik dolgozott. Peking ugyanis már Sydney óta tudatosan készül az olimpiára. Mostanra időzítettek. Ráadásul biztatásban sincs hiány.
(A videó Sony Ericsson C902 Cyber-shot mobillal készült.)
Már az olimpia előtt lehetett hallani olyan híreket, hogy sok belépőjegyet lenyeltek a kínaiak, amit szétosztottak a nép között. Így történt-e, nem lehet tudni, viszont az biztos, hogy majd minden eseményen a kínai szurkolók dominálnak, s ha egy kínai sportoló lép a porondra, egyszerre szurkol mindenki.
1,6 milliárd öröme
A kínai propaganda – vagy ahogy a nyugati világban hívják PR – erre komolyan rátesz egy lapáttal. Az óriásplakátok többsége ki van bérelve az olimpia népszerűsítésére, ezért Pekingben a legtöbb helyről Jao Ming kosaras mosolyog ránk.
Jao Ming és a gátfutó Liu Hsziang – a kétnemzeti hős (MTI/EPA)
A metróban folyamatosan vetítenek egy rövid reklámot, amelyben a kínai sikereket a nép sikerének könyvelik el. „1,6 milliárd ember öröme, hangja és sikere” – hangzik szabadfordításban. A hozzá tartozó plakáton egy kínai sportoló látható a dobogó legfelső fokán, amint integet a körülötte megjelenő kínaiak tömegének. A hangsúly itt nem a sportolók sikerén van, hanem a nép sikerén. A kínaiak büszkék az olimpiájukra, sajátjuknak érzik. 1,6 milliárd ember munkája gyümölcsének.
Nemcsak olimpia
Mindez nemcsak az egyszerű sportrajongók számára lehet nyomasztó, hanem a világ vezetőinek is, akik hivatalos vagy nem hivatalos látogatáson majd mind Pekingben tartózkodnak. Ma Peking vitathatatlanul a világ fővárosa, s a politikusok az egyszerű turistákhoz hasonlóan is csak ámulhatnak, hogy a világ legnépesebb országa mi mindent vitt véghez mindössze pár év alatt. Kína bármire képes, s ezt tudják ők is. Ha ezt Kína is felismeri – márpedig érezhető, hogy az olimpia megrendezésével egy ilyen céljuk is volt – komolyabban kell számolni vele a nemzetközi politikában.
Ez az Egyesült Államok és Oroszország számára lehet meglehetősen kínos, akiket sportszinten alaposan leköröztek ezen az olimpián. Mivel korábban pont ők küzdöttek az első-második helyért. Tegnapi hír, hogy London után a brazilok is bejelentkeztek egy a pekingihez hasonló grandiózus pályázattal a 2016-os olimpia megrendezéséért. Azon ország, amely Kína egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, így az olimpiai nyomásnak itt valószínűleg nincs vége. A többi front még homályos. Mindennél beszédesebb, hogy itt Pekingben sok önkéntes Kína és a Világ feliratú pólót visel, hangsúlyozva: Kína nem a Világ része. Kiemelkedik jelenleg.
