Hónapok óta vevőre vár a Somogy Megyei Művelődési Központ Kaposváron, a komolyabb érdeklődőket azonban egyelőre még visszatartotta a 200 millió forintra taksált ingatlan leharcolt állapota. A bezárással éves szinten 30 millió forintot spórolna az önkormányzat, s az eladással járó bevétel is a büdzsét erősíthetné. „Gazdasági okokból kénytelenek vagyunk lemondani egyes önként vállalt feladatunkról” – indokolja Kálmán Katalin jegyző az önkormányzati döntést, melynek értelmében a központ a továbbiakban 12 fő helyett 3 munkatárssal, a megyei múzeum egy 50 négyzetméteres helyiségében látja el feladatait.
Büdzséfoltozás
Az eset nem egyedi. Míg 2006-ban és 2005-ben 46, illetve 43 hasonló bejelentés érkezett a kulturális tárcához, addig 2007 végéig több mint 120 esetben jelezték az önkormányzatok, hogy átalakítják a helyi közművelődést. Zömmel racionalizálási kényszerre, megnyirbált forrásokra hivatkoznak azokban a tervezetekben, melyeket a szaktárca részére kell elküldeni véleményezésre, ha átszervezik a törvény által kötelezően kirótt közművelődési tevékenységeket. A változásban leginkább érintett megyei testületek esetében a kulturális normatíva ugyan nem mérséklődött 2006-hoz képest, összességében azonban 600 millió forinttal kevesebb állami támogatásban részesültek. Valamiből pedig be kell tömni a büdzsében tátongó lyukat.
false
Az egyesek által „sztálinista maradványoknak” is titulált művelődési házak sorsa többek között a gyorsan amortizálódó szocreál épületek, a magas fűtési díjak és a funkciótlan térkialakítás miatt is megpecsételődni látszik. Nemhogy a renoválásra, de a fenntartásra sem szívesen áldoznak a településvezetők. Ez alól nem kivétel a kultikus koncerthelyszínként elhíresült Almássy téri Szabadidőközpontot sem, amelyet két éve szervezett ki a kerületi önkormányzat a közművelődésből. Feladatait hivatalosan az Erzsébetvárosi Művelődési Ház vette át, míg a központot a Nyitott tér Kht. bérlőként üzemeltette tovább, a kulturális funkciót megtartva. A ház azonban 2007. december 31-én végleg bezárt. „Az épület lepusztult, a felújítás pedig több millió forintos beruházást igényelne” – magyarázza Gergely József VII. kerületi alpolgármester. Az önkormányzat 2007-ben hirdetett pályázatot az ingatlan értékesítésére, amelyet a tulajdonosi hátterét felfedni nem kívánó Omnipotent Ingatlanfejlesztő Kft. nyert el, 650 millió forintos vételárat kínálva. A befektető Almássy 6 Kft. néven projektcéget hozott létre, hogy az idén szinte teljesen lebontsa az épületet, majd 2009-ig négycsillagos szállodát létesítsen a helyén.
Földindulás, szétszakadás
A Magyar Művelődési Intézet szerint a hatástanulmányokat nélkülöző átalakulások, az indokolatlan elbocsátások, a helyi könyvtárak és múzeumok üres irodáiba bezsúfolt közművelődés komolyan veszélyezteti a szakszerű feladatellátást. Az átszervezések elszenvedői a legnagyobb hiányosságot a „puhának” titulált 1997/140-es közművelődési törvényben vélik felfedezni. Az ugyanis hiába kötelezi az önkormányzatokat, hogy kérjék ki a szaktárca tanácsát, a javallott megoldást végül nem kötelező elfogadniuk. „Többnyire nem veszik figyelembe a véleményünket; a megyei intézmények átszervezését például rendre elutasítottuk” – mutat rá Óváry István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának szakmai főtanácsadója. Nála 2007-ben 9 megye jelezte, hogy intézménymegszüntetést, illetőleg átszervezés hajt végre, és további 2 megyéből érkezett előrejelzés a változtatási szándékról.
A szaktárcánál ezért elhatározták: a jövőben a Közművelődési Szakfelügyelet szigorúbban ellenőrzi majd, hogy az átalakításokkal csorbát szenved-e a feladatellátás. A közművelődés helyzetének javítására a minisztérium már 2005-ben elindította a Közkincs programot, amelynek keretében tavaly összesen 180 millió forintnyi kedvezményes hitelből 196 művelődési ház felújítását kezdeményezték. A 2008-tól esedékes Agora és Agora plusz programok keretében pedig 23,5 milliárd forintból úgynevezett „többfunkciós terekké” alakítanák a pályázó művelődési házakat. Ez azonban a jelek szerint nem elég vonzó egyes önkormányzatok számára, holott egy kutatás szerint a kulturális intézményhálózatban még mindig e központok vonzzák a legszélesebb közönséget: évente mintegy 4 millió ember fordul meg az ország 2,8 ezer művelődési házának valamelyikében.
