Állatmentés élesben

Az Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársai lakossági bejelentés alapján vonultak ki egy helyszínre, ahol a következő kép tárult eléjük: lesoványodott keverék kutya ácsorog egy bálamadzaggal kikötve a „háza” mellett, amelyet ez esetben egy vashordó helyettesít. Nincs előtte se élelem, se víz és még csak esély sem arra, hogy mindezt valahol „beszerezze”, hiszen ki van kötve. A bálás madzag körülbelül négy centiméter hosszan már be volt nőve a húsába.

Forrás: Mentsvár

A gazdája lemondott a kutyájáról kimondottan az ilyen esetekre kiállított lemondási nyilatkozat aláírásával. A rendőrségi feljelentés megtörtént állatkínzás gyanújával, D. Ferenc pedig beismerő vallomást tett, ami ez esetben enyhítő körülmény volt annak ellenére, hogy tetten érték, és nem ő adta fel magát a rendőrségen. Bűnének súlyát tovább csökkentették „méltányolható személyi” körülményei. A kutya gazdája állatkínzás vétségét valósította meg, amely bűncselekményt a törvény 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel rendel büntetni. D. Ferencnél azonban a vádemelést két évre elhalasztották a fent említett okok miatt.

Nézzünk egy másik esetet – csak hogy az ember aztán tényleg ne értse, mi alapján hozható ítélet állatkínzás vétségében. Füles esetéről valószínűleg sokan hallottak, láthatták a médiában. Ő az a kutya, akit december elején – szintén az Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársai – az M5-ösön találtak meg szörnyű állapotban. Máig ismeretlen körülmények között került az autópályára, ahol elütötte egy autó. Fülesnek eltört a bal mellső lába és légmellett kapott, amely megakadályozta az azonnali műtéti beavatkozást.

Forrás: Mentsvár

Miután állatorvoshoz került, kiderült, hogy nem csupán baleset okozta sérülései vannak, hanem azt megelőzően a kutyát megkínozták -vélhetően- vasvillával összeszurkálták a hátát, bal szemére megvakították. Ez esetben is megtörtént a feljelentés ismeretlen tettes ellen. A rendőrség bravúros nyomozást folytatott annak ellenére, hogy nyom szinte nem is volt. Megtalálták a gazdát és a vélhető elkövetőt is. A gyanúsított azonban nem vallotta be tettét – az előző esettel ellentétben -, így lezárult a nyomozás. A magyarázat: nem az elkövetőnek kell bizonyítania az ártatlanságát, hanem a feljelentőnek az elkövető bűnösségét.

A kutyamentő akciók tehát sikeresek voltak, de az ítélethozatal nem működik, nincs elrettentés, nincs felelősségre vonás.