Élet-Stílus

Mondd, te kit választanál?

Hétről hétre jelentik be a gyártók újabb netbookmodelljeiket. A típusok és modellek dzsungelében igyekszünk utat vágni.

Az utóbbi években a fogyasztók és a vállalatok is sokkal tudatosabbak lettek vásárlási döntéseikben. Immár – az egyre alacsonyabb árak ellenére – csak akkor cserélik le hardvereiket, ha lényegesen több szolgáltatást – például kábel nélküli mobilinternet-elérést, könnyű hordozhatóságot és hasonlókat – vagy legalább „trendi életérzést” kaptak cserébe. Ezt pedig kiválóan ki is használják az apró netbookok, hiszen rózsaszínű változataik akár egy női táska mélyén, az acélszürke kisgépek pedig egy aktatáskában is könnyen elférnek, használóikat pedig némi csodálat is övezi.

Mondd, te kit választanál? 1

A legelső minigépeket több mint egy évtizede mutatta be a HP és a Psion, ezek azonban inkább technikatörténeti érdekességnek, nem pedig népszerű tömegterméknek számítottak bemutatásukkor. Négy-öt éve ugyanakkor már piacra léptek a gyártók a netbookokhoz távolról hasonító próbálkozásokkal. A legnagyobb gyártók – mint például a Dell, a HP vagy a Sony – mutattak be az apróbb netbookoknál érezhetően nagyobb, 25–30 centi (10–12 colos) képátlójú noteszgépeket, de a kis gyártási sorozat és a miniatürizálás többletköltsége okán ezek ára az egyszeri noteszgépeknek legalább a duplája volt.

MÁSODIK NOTEBOOK
A netbookok legnagyobb dobása azonban nem csak az apró méret és a megfizethető ár, hanem hogy ezek dacára teljesítményben és paraméterekben alig maradtak el nagyobb testvéreiktől. Az eredetileg kisiskolásoknak szánt, egyszerű netbookoknak persze kisebb a képernyője, processzoraik teljesítménye pedig nem teszi szuperszámítógéppé őket, ám a napi feladatok (netezés, levelezés, filmnézés, irodai munkák) legtöbbször nem is igényelnek nagy processzorteljesítményt. (A bivalyerős processzorokból még a hordozható gépekbe szánt változatok is sokkal többet fogyasztanak – azaz kevesebb akkuüzemidőt adnak –, mint például a parányokban használt Intel Atom vagy a Via C7 központi egységek.) Az egyszerűbb modellek ráadásul nem is a hely- és erőforrás-igényes Windows-, hanem különböző Linux-rendszerekkel kerülnek forgalomba.

Mondd, te kit választanál? 1

Ilyen fizikai méretek mellett ugyanakkor használhatóságban a netbookok nem tudják felvenni a versenyt egy valódi laptoppal. Mint Egri Csaba, az Acer magyarországi képviseletének vezetője megállapítja: ez nem is feladatuk. „E gépeket nem a notebookok helyettesítésére, hanem elsősorban azok mellé szánják a gyártók” – húzza alá az Aspire ONE modellekkel e piacra lépő Acer magyar vezetője.

Való igaz, az apró billentyűzeteken és a kis képernyőkön szinte lehetetlen vállalkozás például „kisregényt írni”, vagy nagyobb bevételi kimutatást, üzleti tervet készíteni egy táblázatkezelő programmal. Nem is beszélve arról, hogy DVD- vagy CD-meghajtó fizikailag sem fér el e gépekben, így külön költséget és macerát jelent egy külső CD/DVD-olvasó csatlakoztatása.

HDD VAGY SSD?
Persze a levelezésre, egyszerűbb dokumentumbeli javításokra, netezésre, rövidebb munkákra kiválóan alkalmasak ezek a mélyebb kabátzsebben elférő masinák is. Már csak azért is, mert nem csak a „butított” Linux operációs rendszerek, de a teljes értékű Windows XP is gond nélkül fut a jobb modelleken. Különösen azokon, amelyekbe hagyományos merevlemez (hard disk drive, azaz HDD) is rendelhető. Ez ugyan sérülékenyebb (értsd: leejtésnél adatvesztés lehetséges), mint a memóriakártyához hasonló solid state disk (SSD) memóriával szereltek. Ám ez utóbbiak könnyebbek, kevesebb áramot fogyasztanak, és sokkal strapabíróbbak. Viszont egyelőre drágábbak, mint a HDD-k, és Windows-rendszerrel legtöbbször lassabban működnek, mint a HDD-s verziók. (A modellek részletes összehasonlításáról lásd táblázatunkat.)

Mondd, te kit választanál? 1

MINDENNAPOKRA
Persze annak, aki nem ismeri alaposan a számítógépek világát, nem is ajánlottak az olcsóbb, linuxos verziók. Különösen, ha szövegszerkesztési és táblázatkezelési feladatokat sűrűn végez minigépén. A dokumentum- és táblázatformátumok egyike-másika ugyanis esetleg nem nyílik meg gond nélkül a nagyobb gépeken, windowsos vagy maces környezetben. Még nagyobb problémák lehetnek, ha az illető kedvenc képnézegető programját, saját böngészőjét, esetleg – ne adj’ isten – megszokott céges programjait kívánja használni linuxos környezetben. Ezeket a gépeket ugyanis nem üzleti alkalmazásokra fejlesztették, hanem a legegyszerűbb, mindennapi feladatokra.

A döntően az Intel Atom processzorával szerelt, legalább egy gigabájt memóriával és legalább 40–80 gigabájtos HDD-háttértárral felszerelt netbookok azonban gond nélkül alkalmasak a teljes értékű Windows XP és az irodai programok futtatására. Persze olyan sebességet ne várjunk tőlük, mint a fél–egy éve beszerzett nagygépeinktől. Bár azok nagy teljesítményére az internetezés vagy szövegek és táblázatok készítése során nem is nagyon van szükség. Leszámítva talán azt az esetet, amikor a netfüggő felhasználó egyszerre tucatnyi megnyitott ablakban szeret dolgozni…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik