Nagy Zsigmond, aki a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi titkáraként vett részt az eseményen, az MTI-nek elmondta, hogy egyértelmű statisztikai adatok igazolják az ázsiai országok előretörését az öreg kontinens kárára. Négy évvel ezelőtt, az athéni játékokon Európa az érmek 52 százalékát szerezte meg, idén Pekingben már csak 46 százalékos teljesítményre volt képes.
Az egyes versenyszámokat tekintve szintén csökkent az öreg kontinens súlya, amellett a férfi és női indulók számának kiegyenlítődése is az ázsiai résztvevők számának növekedésével jár. Európában létszámapadás tapasztalható a fiatal sportolók között, valamint eltolódás a technikai sportok és a népszerű labdajátékok irányába.
A kínai sportolók 51 aranyat szereztek Pekingben (MTI/EPA)
„Látható, hogy Kína a pekingi játékok után is hatalmas erőket fordít a sportra, s a következő olimpiákon nemcsak az aranyérmek számát, hanem az összes medált tekintve is a legeredményesebb nemzetnek bizonyulhat – mondta az MTI-nek Nagy Zsigmond. – Kína előretörése pedig azt jelenti, hogy Európától vesz el érmeket. Ennek a folyamatnak a kárvallottja Magyarország is.”
Nagy Zsigmond megemlítette a Holland Olimpiai Bizottság megrendelésére készült tanulmányt, amely szerint három faktor meghatározó az olimpiai eredményesség szempontjából: 1. az élsportra fordított pénzek mértéke és hatékony felhasználása, 2. a társadalmi megítélés, 3. az életpálya-kilátások.
Különösen látványos az európai visszaesés atlétikában – derült ki Sebastian Coe előadásából. A 2012-es londoni olimpia szervezőbizottságának elnöke mint ötkarikás aranyérmes futó arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportok királynője az elmúlt 20 évben elveszítette európai bázisának csaknem felét. Példaként említette, hogy a tavalyi oszakai világbajnokság férfi 10 ezer méteres döntőjében nem volt egyetlen európai versenyző sem. Húsz éve a mezeifutó-világbajnokságon indulók 80 százaléka az öreg kontinensről származott, ez az arány mára 20 százalékra olvadt.
