A párizsi ötkarikás viadalt mint a legszervezetlenebbet tartja számon a sporttörténelem. Annak ellenére, hogy amikor az olimpiai játékokat újjáélesztő Coubertin báró megszerezte országának a rendezés jogát, nyilvánvalónak tűnt az athéni színvonalas újrakezdés után a hasonlóan sikeres folytatás.
Nem így történt, s ennek oka a francia vezetés volt, amely túl sokat vállalt azzal, hogy egyszerre rendezett világkiállítást és annak keretein belül olimpiát, így utóbbi csupán másodlagos, kísérő szerepbe kényszerült. Ez már a szervezés megkezdésekor erősen érezhető volt. A hivatalos kiírásokban nem is az „olimpia” szó, hanem a „nemzetközi versenyek” kifejezés szerepelt.
Hiányos volt a tájékoztatás mind a közönség, mind a sportolók felé, akik a számukra idegen városba megérkezve csak a saját találékonyságukra hagyatkozhattak, ha el akartak jutni a versenyeikre, miután sikerült kideríteni, hogy hol is lesz az.
Ugrás a Szajnába (olympic.org)
Verseny közben sem volt könnyebb a helyzet, a maratoni futás közben például többen eltévedtek, a svéd Ernst Faustot pedig egy közlekedési rendőr küldte rossz irányba. (A rendőr nem sokkal ezután véget vetett életének, mert nem tudott együtt élni nyilvánosságot kapott baklövésének hírével.) Végül a maratont a francia Michel Théato nyerte, ami valószínűleg szorosan következett abból, hogy jól ismerte Párizst.
Műkorcsolya? Vasárúk!
A tájékoztatásról még annyit: kevés és nem túl informatív plakátot helyeztek ki, elérhető volt viszont világkiállítási programfüzet, amelyben az atlétikai versenyeket a „Munkások erkölcsi és szellemi fejlődését szolgáló rendezvények” címszó alatt tűntették fel. A műkorcsorcsolyázást a „Vasárúk” alatt…
Nyilván volt valaki, aki ott is kereste. A legdörzsöltebbek viszont valószínűleg arra is rájöttek, hogy a „Mentőalkalmatosságok” címszó az olimpiai evezősversenyre vonatkozik. Emellett a versenyszámok olimpiai stadion helyett utcákon, parkokban, játszótereken zajlottak. A 100 méteres síkfutás az atlétikai „játszótér” egy olyan részére került, ahol 60 centis volt a szintemelkedés. Mondhatjuk, hogy a pályák furcsa adottságai nem voltak elhanyagolható fontosságúak, többek közt a diszkoszvetés szempontjából sem – de erről kicsit később.
Az amerikaiak az éremtábla második helyén zártak (olympic.org)
Garniszállóban a magyarok
A magyar küldöttséget Párizsba megérkezve nem fogadta senki, annak ellenére, hogy a küldöttség vezetője Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyik alapító tagja volt. Lakóhelyüknek pedig egy garniszállót kaptak a magyarok. A garniszálló az a fajta korabeli „vendéglátóipari egység”, ahová egy magát tisztességesnek valló ember nem tette be a lábát.
Csapatunk a diszkoszvető versenyre – amit történetesen a Bois de Boulogne parkjában tartottak- Párizsban élő magyarok segítségével jutott el. A park annyiban volt érdekes a játék szempontjából, hogy egyik nevezetessége, egy többszáz éves tölgyfa a dobásra kijelölt területen belül helyezkedett el, s a dobások néhány kivétellel fennakadtak az ágain. A magyar versenyző, Bauer Rudolf dobása viszont utat talált az ágak közt, és 36,04 méterrel egyből új Európa-csúcs lett.
Az osztrák himnusz szólt a magyar bajnoknak
Mivel az addigi összes dobószámot amerikaiak nyerték, így amerikai győzelemre készült mindenki, olyannyira, hogy a zenekar Bauer tiszteletére az Egyesült Államok himnuszát kezdte játszani. Amikor rájöttek a tévedésre, gyorsan korrigáltak, és rázendítettek az osztrákra. A visszaemlékezések szerint a magyar táboron ekkor fellelhetőek voltak a lesújtottság jelei. Mindezektől függetelenül Bauer büszke volt győzelmére, és arra is, hogy a fordulásból való dobást, amit ő alkalmazott először, az őt követő versenyzők is átvették, vagyis ezzel lerakta a modern diszkoszvetés dobótechnikájának alapjait.
A magyar csapat még két ezüst érmet nyert 200 és 4000 méteres gyorsúszásban – egyedül a párizsi nyári olimpián szerepelt ez a maratoni úszószám -, valamint két bronzérmet 100 méteres gyorsúszásban és magasugrásban. Az olimpia legeredményesebb sportolója Alvin Kraenzlein volt, aki négy egyéni számban (távolugrás, 60, 110, 200 méteres gátfutás) is aranyat szerzett. Azóta sem fordult elő, hogy atlétikában valaki négyszer lett első. Ez volt az első olimpia, amelyen női sportolók is részt vehettek. Az első női olimpiai bajnok a brit Charlotte Cooper lett, tenisz egyesben és vegyespárosban is.
Színre lép Ray Ewry
Ezen az tornán kezdte páratlanul eredményes pályafutását az amerikai Ray Ewry. A gyermekbénulásból felépült férfi, izmai erősítése miatt, orvosi tanácsra kezdett ugrógyakorlatokat végezni. Ezek nyomán vált a helyből ugró számok (helyből magas, -távol -és hármas ugrás) többszörös bajnokává. Három olimpián vett részt és összesen nyolc aranyérmet szerzett.
A helyből ugrás királya: Ray Ewry (olympic.org)
A szokatlanul hosszú, május közepétől október végéig tartó versenyt 26 ország 1225 versenyzőjének részvételével rendezték meg. Magyarországot 4 sportágban 17 sportolónk képviselte. A szereplő sportágak: atlétika, evezés, golf, íjászat, kerékpározás, krikett, krokett, labdarúgás, lovaglás, lovaspóló, rögbi, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vitorlázás, vívás, és vízilabdázás voltak. A kötélhúzás 1920-ig az atlétika versenyszámai között szerepelt az olimpia programjában.
Ismeretlen olimpiai bajnok
A párizsi olimpiához köthető sajátosságok között még feltétéenül megemlítendő az ismeretlen bajnok története. A vitorlásverseny közben a holland kormányos számára kiderült, hajóját tekintélyes ballaszt lassítja, mégpedig tulajdon partnere, ekképp a döntő futamra lecserélte, és a közönségből egy fiatal francia férfit kért fel segítségnek. Amikor megnyerte a futamot, a nagy ünneplésben a holland csapat teljesen elfeledkezett az új társról, aki megunva a várakozást, egyszerűen hazament,
így egy francia bajnok személye ismeretlen maradt.
Ez a kis történet jól illeszkedik „minden idők legzűrösebb” olimpiájának ismert eseményei közé.
—-Éremtáblázat—-
Párisz 1900 – arany, ezüst, bronz:
1. Franciaország 26, 41, 34
2. Egyesült Államok 19, 14, 14
3. Nagy-Britannia 15, 6, 9
4. Nemzetközi Csapat 6, 3, 3
5. Svájc 6, 2, 1
6. Belgium 5, 5, 5
7. Németország 4, 2, 2
8. Olaszország 2, 1, 0
9. Ausztrália 2, 0, 3
10. Dánia 1, 3, 2
10. Magyarország 1, 3, 2
12. Kuba 1, 1, 0
13. Kanada 1, 0, 1
14. Spanyolország 1, 0, 0
15. Ausztria 0, 3, 3
16. Norvégia 0, 2, 3
17. India 0, 2, 0
18. Hollandia 0, 1, 3
19. Csehország 0, 1, 1
20. Mexikó 0, 0, 1
20. Svédország 0, 0, 1
