A mennyországban érezhették magukat azok a kárpótlásijegy-tulajdonosok, akik a történelmi árfolyamcsúcsra érkezett értékpapírt még mindig birtokolják. A kárpótlási jegy 1992. decemberi tőzsdei megjelenése óta másodszor érte el a 800 forintos árfolyamot, úgy, hogy közben még a 142 forintos mélypontot is megélte. A hét elején a szűnni nem akaró kereslet repítette a jegy árfolyamát a történelmi magasságba; több mint négyéves tőzsdei pályafutása során még soha nem adtak ezért a papírért 830 forintot.
Az idei szárnyalás hátterében elsősorban a tavaly novemberben kezdődött és azóta sem lezárult Elmű-részvény-kárpótlási jegy csere áll. Kezdetben a fiktív alanyi jegyzésekhez volt szükség nagy mennyiségű, egymást követő sorszámú kárpótlási jegyre, és ez hajtotta fel az árat. Majd, amikor a turpisság kiderült, a mélybe zuhant az árfolyam (42 százalékon volt a trendforduló). Négy-öt nap elteltével aztán a piac ismét 65 százalékon stabilizálódott. Az elmúlt két hét árfolyam-emelkedése mögött pedig már azok a spekulációk állnak, melyek szerint nem alanyi jegyért is jut majd jó néhány százmilliónyi Elmű-részvény. (A jegyzés során 60 milliárd forintnyi értékben adtak le a befektetők határozat nélküli, azaz “kopasz jegy” ellenében részvényvásárlási igényt.) Mivel a piacon jelenleg 80-85 százalékon kötnek üzleteket az Elmű-papírokra, a csere még enyhe visszaesés mellett is bombaüzlet. A múlt év végi tranzakció során harmincezer forint címletértékű kárpótlási jegyért negyvenezer forintnyi áramszolgáltatói részvényt lehetett igényelni, azaz, ha valaki 80-85 százalékos árfolyamon jut a jegyekhez, akkor is 33 százalékos árfolyamnyereség üti a markát a tranzakció végén.
Ebből kiindulva valószínűsíthető, hogy a kárpótlási jegy hegymenete még nem ért véget – mondja Tóth Zoltán, a Cashline Broker Értékpapír Rt. ügyvezetője. – Sőt, egyes spekulánsok szerint akár a névértéket is elérheti a közeli jövőben. További árfelhajtó tényező ugyanis, hogy az ÁPV Rt. sorra nevezi meg azokat a társaságokat, amelyeket nyilvános kibocsátás keretében, kárpótlási jegyért értékesít (Dominancia Rt., Forte Fotokémiai Rt., Szabolcstej). S az sem elképzelhetetlen, hogy az MVM Rt., illetve újabb áramszolgáltatói csomag eladásával további milliárdos jegytételeket vonjanak ki a piacról.
Szintén árfelhajtó hatású, hogy az utóbbi időben nehezebb lett a kereskedés a kárpótlási jegyekkel, mivel a januárban hatályba lépett új értékpapírtörvény értelmében a tőzsdére bevezetett értékpapírokra csak a parketten köthetnek üzletet a brókerek. Tavaly decemberig ugyanis a kárpótlási jegyek döntő része (körülbelül 70-80 százaléka) az OTC-piacon cserélt gazdát.
E folyamatok mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kibocsátott 133 milliárd forintnyi címletértékű kárpótlási jegyből mintegy 100 milliárdnyi már visszakerült az ÁPV Rt.-hez. Ötmilliárdnyi külföldön van letétben, további 3-4 milliárd pedig profi befektetőknél (brókerek, spekulánsok). Mintegy 8-10 milliárd forintra teszik a szakértők az elveszett, megsemmisült vagy csekély voltuk miatt fel nem használható kárpótlási jegyek mennyiségét. Így a teljes piaci kínálat nem lehet több 12-15 milliárd forintnál a következő kárpótlásig.
Mindezek alapján nem nehéz megjósolni, hogy a közeljövőben valószínűleg újabb és újabb történelmi rekordokat fog beállítani a kárpótlási jegy a budapesti börzén.
