A Polgári Bank mint a Budapest Bank (BB) leánybankja tavaly december 23-án került a magyar állam tulajdonába, a BB privatizációs szerződésében meghatározott eszköz-visszavásárlási garancia részeként (lásd külön írásunkat). Az állam nevében eljáró Pénzügyminisztérium (PM) 1,1 milliárd forintot fizetett a hitelintézetért, majd azt idén március 5-én – 500 millió forintért – továbbadta az ÁPV Rt. tulajdonában álló Pénzintézeti Központ Banknak (Figyelő, 1997/11. szám). A visszavásárlás és az újbóli értékesítés részleteit azonban mindmáig homály fedi. Egyelőre csupán az biztos, hogy az állam jelentős – a jelenlegi állás szerint már legalább 3 milliárd forintos – veszteséget szenvedett el a tranzakció során. Ennek okát két ellenőrző szervezet (az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda) is vizsgálja (Figyelő, 1997/19. szám).
A rövid, ám hányatott múltra visszatekintő Polgári Bank sorsa mindenesetre a tulajdonos PK Bank május 5-i, 2 milliárd forintos tőkeemelésével rendeződni látszik: a hitelintézet saját tőkéje eléri a 2,1 milliárd forintot, tőkemegfelelési mutatója pedig, a hatályos hitelintézeti törvényben előírt 8 százalékos szintet némileg meghaladva, 9 százalék körül alakul. Mint azt Király Péter, a PK Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: az előzetesen vállalt 1,3 milliárd forintnál nagyobb tőkeinjekciót az indokolja, hogy a könyvvizsgáló által auditált mérleg a korábban tervezett 1,1 milliárd forintnál jóval magasabb: 1,7 milliárd forintos veszteséget mutat. Ebből 900 millió forintra tehető a befektetések, követelések utáni céltartalék-képzési kötelezettség, a fennmaradó összeg a bank üzemi működésének vesztesége. Az elnök-vezérigazgató abban egyelőre nem kívánt állást foglalni, hogy mi okozta a vártnál nagyobb veszteséget, mondván: annak elemzése hosszabb időt vesz igénybe. Annyit viszont elismert: az üzemi veszteség kialakulásában meghatározó szerepet játszott, hogy a BB privatizációját követően 1996-ban a PB üzleti tevékenysége gyakorlatilag leállt, vezetősége elbizonytalanodott, a bank hírneve pedig jelentősen sérült. (Ez a magyarázat lényegében egybecseng a lapunk által korábban leírtakkal – lásd Figyelő, 1997/6., 10., 17. szám). A vártnál nagyobb céltartalék-képzési kötelezettség pedig azzal hozható összefüggésbe, hogy a PK Bank teljesen eltérő fedezetértékelési és céltartalékolási szabályzatot alkalmaz, mint amit a BB külföldi tulajdonosai a PB-nél bevezettek. A PK ugyanis az ügyfél besorolásának megfelelően minősíti a követeléseket – ugyanez a BB-nél az adott ügylettől függ.
Király Péter visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint a céltartalék-állomány növekedése elsősorban az állammal kötött adásvételi szerződésben foglaltak miatt lett volna magasabb a tervezettnél. A Figyelő értesülései szerint a PK Bank csupán 5 millió forintot fizetett készpénzben a PB részvényeiért, a fennmaradó összeget pedig a pótlólag felmerülő céltartalékképzés függvényében csökkentheti. Ám ezt az információt a PK vezetősége sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem kívánta.
Ábel István, a PB igazgatóságának elnöke ehhez kapcsolódóan hozzáfűzte: a legtöbb esetben a törvény által előírt minimális céltartalékot képezték meg. Ezek többségében ügyfelekkel szembeni követelések, illetve a befektetett eszközök után képzett céltartalék, amelyek között több nagyhitel is található. Az viszont nagyjából biztosnak látszik: az idei évben már nem kell a múltbeli örökségek miatt további céltartalékot képezni, így elérhetővé válik a PK Bank által 1997-re célul tűzött nullszaldó körüli mérleg szerinti eredmény. Mivel a negatív tényezők ellenére a PB lényegében megőrizte ügyfélkörének és betétállományának jelentős részét, a PK Bank vezetősége úgy látja: a problémás ügyletek (Citizen Rt., Cívis Befektetési Alap) lezárását és a termékek megfelelő kiigazítását követően a bank újból növekedési pályára állhat. Ennek jegyében újjáélesztik például a PB halódó autófinanszírozási termékeit, illetve lépéseket tesznek a fogyasztási hitelezés felé is.
Az egyelőre még nem dőlt el, hogy a PB önálló szervezetként vagy a PK Bank részeként folytatja majd a tevékenységét. Király Péter szerint erről a PK tulajdonosa, az ÁPV Rt. dönt majd a közeljövőben. Mindenesetre a PB megvásárlása jó hatással lehet a PK Bank küszöbönálló privatizációjára is, hiszen a két bank együttesen 60 milliárd forintos mérlegfőösszegével, 11 milliárd forintot meghaladó saját tőkéjével és fiókhálózatával egy tőkeerős középbankká “hízik”. Ráadásul a PB megvásárlásával az elnök-vezérigazgató szerint legalább 2 évet “spóroltak” meg a banküzem és fiókhálózat tervezett létrehozásából.
