Ebben az évben 2,5-2,6 milliárd dollár idegenforgalmi bevételre számítanak az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban (IKIM). A kiadásokat 1 milliárd dollárra teszik, ennek megfelelően az egyenleg 1,5 milliárd dollár körül alakulhat. A tárca a mérleg javulását várja 1998-ra is, bár ennek mértékét nem tudják megjósolni, tekintettel arra, hogy az 1997-es év pontos eredményei sem ismertek még. Az aktívum idei 15 százalékos bővülése azonban aligha lesz megismételhető.
A GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése szerint viszont jövőre a bevételek növekedése ellenére sem hízik tovább az idegenforgalmi többlet. A hazánkba érkező turisták száma sem az idén, sem jövőre nem módosul lényegesen: idén várhatóan 20 millió turista és ugyanennyi átutazó-látogató összesen 2,5 milliárd dollárt, jövőre pedig közel 3 milliárd dollárt hoz az országba. A kiadások is emelkednek, az aktívum pedig – a tavalyi magas szinthez képest is – az idén még kissé tovább nő, míg jövőre lényegében változatlan marad.
A kutatók úgy vélik, hogy az idegenforgalom szinten maradása akkor lehetséges, ha a külföldiekben érezhetően javul a Magyarországról kialakuló kép. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek a nyári vendéglátós árcsalásokra és a közbiztonságra.
A pozitív szaldó javulása függ a magyar fizetőképes kereslettől is, amely a prognózisok szerint bővülni fog. Somogyi Zoltán, az IKIM turizmus főosztályának vezetője abban bízik, hogy a polgárok nem külföldi, hanem belföldi nyaralásra költik majd az ideinél több pénzüket, s így az idegenforgalmi aktívum növekedhet. A belföldi turisztikai keresletet élénkíti az is, hogy jövőre a költségvetés 5 milliárd forinttal támogatja az üdüléseket.
Az ország népszerűsítését segíti, hogy bővül a Turisztikai Célelőirányzat. A tárca elérte célját, és 1998-ban a turizmusban tevékenykedő vállalkozások által fizetett idegenforgalmi hozzájárulás minden forintjához a költségvetés is hozzáad egy forintot. Jövőre 2,59 milliárd forintnyi hozzájárulás befizetése várható, ehhez 2,43 milliárdot ad az állam, s további 110 millió forintra tehető a célelőirányzatba a korábbi kifizetésekből visszaforgatott összeg.
A kiadások szerkezetén jövőre sem kívánnak lényegesen módosítani az illetékesek. Az idén a november közepéig megtett, összesen 3,5 milliárd forint értékű kötelezettségvállalás mintegy fele – 1,8 milliárd forint – marketing célokra: kiadványokra, filmekre, direkt reklámokra, nemzetközi kiállítások és vásárok szervezésére, valamint a 14 állandó külföldi képviselet fenntartására jutott. A rendezvényeket (köztük a Forma 1-et és a Tavaszi Fesztivált) 600 millió forint erejéig támogatták. A Nemzeti Kulturális Alappal közösen 100-100 millió forintot adtak olyan rendezvényekre, amelyek turisztikai és kulturális szempontból egyaránt fontosak; jövőre e támogatást 150-150 millió forintra növelik. Turisztikai terület- és termékfejlesztés céljára (például a gyógyturizmus fejlesztésére) 400 millió forint jutott. A fennmaradó rész a Magyar Turizmus Rt. támogatására, kutatásra, piacfejlesztésre, oktatásra és más célokra ment el. Jövőre is fele-fele arányban költenek marketingre és más célokra, de változást jelent, hogy kiemelten kezelik majd a kongresszusi turizmushoz kapcsolódó beruházási támogatásokat és az ifjúsági turizmust.
Az IKIM nem számít arra, hogy 1998-ban növekszik a beutazók száma, ezért azt szeretné elérni, hogy erősödjön a turisztikai céllal érkezők aránya, tehát azoké, akik legalább egy teljes napot itt töltenek. A bevételek növelését szolgálja a gyógyturizmus és a kongresszusi turizmus már említett fejlesztése is. A gyógyulni érkezők ugyanis körülbelül kétszer annyi pénzt költenek el, mint az átlagos turisták, s a konferenciázók is megközelítik ezt az arányt. Ráadásul egyikőjük sem csak a főszezonban érdeklődik az ország iránt.
A turizmustörvényről – amelynek a korábbi tervek szerint már az idén a parlament elé kellett volna kerülnie – még mindig folyik az egyeztetés, ám Somogyi Zoltán szerint ez nem is nagy baj. Szakmai szempontból helyesebb alacsonyabb rendű jogszabályokkal, a gyakorlati élet kérdéseire választ adva megteremteni azt az alapot, amelyre később a törvény épülhet. Ha nem így történik, sokszor kell majd a törvényt módosítani. Ebben a szellemben születtek meg az utazási irodák tevékenységéről és az utazási szerződésekről szóló jogszabályok, amelyek eredményeként az idén már alig mentek csődbe irodák. Most készül a rendelettervezet a vendéglátóhelyek osztályba sorolásáról, amely segíti majd a jegyzők és a kamarák fellépését a szakmai etika megszegőivel szemben. Jövőre korszerűsítik a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolását is, és szabályozzák az idegenvezetést, ami megkönnyítheti a kontárok kiszűrését.
Még az idén benyújtják a kormánynak a regionális idegenforgalmi bizottságok létrehozásáról szóló koncepciót. (A regionális turisztikai szervezet korszerűsítéséhez a Phare-program is hozzájárul. Az idegenforgalmi célra felhasználható 1 millió ecu egyharmada erre a célra jut; a fennmaradó rész a lovas turizmus fejlesztését és a nemzeti turisztikai információs rendszer kialakítását szolgálja.) A tervek szerint kilenc regionális bizottságot hoznak létre, melyek tagjai a helyi önkormányzatok, a kamarák képviselői és a vendéglátó-ipari szakemberek közül kerülnek ki. Somogyi Zoltán azt szeretné, ha a bizottságok az önkormányzatokhoz befolyó idegenforgalmi adóból helyi támogatást is kapnának: elképzelése szerint a központi segítség minden forintja mellé két forintot. Ha a regionális bizottságok felállnak, egy negyedik pillérrel egészül majd ki a jelenlegi turisztikai irányítási rendszer, amelyben a stratégia kialakítása az Országos Idegenforgalmi Bizottság, az állami feladatok ellátása az IKIM, a marketing pedig a Magyar Turizmus Rt. dolga.
