A befektetési alapok különböző formáinak elterjedése, illetve jegyeinek kelendősége kezdettől fogva ki volt téve az éppen aktuális személyi jövedelemadó-rendelkezések szeszélyeinek. Ezért bővülhetett látványosan a zártvégű alapok száma az első néhány évben, amikor az adókedvezmények csalogató erejével szép számmal tudták rávenni a magánbefektetőket a jegyek vásárlására. Később, az adókikerülő konstrukciók térnyerésével néha már a törvényben meghatározott százmilliós minimális alaptőke begyűjtése is kimondott nehézségeket okozott. Az adókedvezmény megvonása után viszont érthetően megcsappant az alapalapítási és egyben a jegyvásárlási kedv is, amit mi sem tükröz jobban, mint hogy az elmúlt két évben létrehozott 12 új zártvégű alap pótlólagosan csak minimális mértékben tudta növelni a zártvégű alapok által kezelt vagyon értékét.
Az első zártvégű alapok indulását követő időszakban a hétről hétre emelkedő inflációs várakozások, illetve hozamok láttán – ami természetesen az elkövetkező időszakra vonatkozott – a befektetni vágyók többsége értetlenül állt az ennél látszólag lényegesen alacsonyabb hozamkilátásokkal kecsegtető alapok eredményei előtt. Nehezen értették meg, hogy nem az elmúlt fél év és egy év alatt elért hozamokat kell kalkulációjuk alapjául venni, amikor az alapkezelők az elkövetkező egy évre a banki kamatokat meghaladó ígéretekkel bombázzák őket, és dönteniük kell a megszokott betét, illetve a befektetési jegyek között.
A bizalmatlanság eloszlatása szempontjából jótékony hatású volt a kamatok növekedésének megtorpanása, illetve az utóbbi másfél évben tapasztalt mérséklődése. A trend megfordulásával ugyanis az elmúlt időszakra jellemző 30 százalék feletti hozamokhoz juthatnak hozzá a befektetők, miközben a bankok már csupán 20 százalék körüli kamatokkal próbálják őket magukhoz édesgetni.
Éppen ezért nem meglepő, hogy 1995 ősze hozta el a befektetési alapok jegyeinek valóban széles körű kelendőségét, amikor ezek az azóta tartó hozamesés miatt az állampapír-piaci kamatokat számottevően meghaladó hozamokkal kecsegtettek. Az alapkezelők ugyanis befektetéseiket az éppen aktuális piaci (tőzsdei) hozamoknak megfelelő árfolyamokon tartják nyilván, ami a kamatok csökkenése nyomán tisztes árfolyamnyereséghez juttatja a jegyek tulajdonosait. Ugyan a zártvégű alapokra vonatkozó adókedvezmény megvonásával egy időben bevezették, hogy a nyíltvégűek jegyeit vásárló befektetők adóhitelre jogosultak, de a papírok vásárlásánál már kevésbé volt lényeges szempont az államtól kapott kedvezmény. A számok is alátámasztják a népszerűség látványos megugrását: az elmúlt egy évben nyolcról 24-re nőtt az alapok száma, az általuk kezelt vagyon értéke pedig közel meghatszorozódott.
A befektetőkért vívott csatában ezért egyre többször került előtérbe az alapkezelők elmúlt időszakban nyújtott teljesítménye. Az utolsó 6, 9 és 12 hónapban elért hozamok alapján a Hunnia III. jegyeinek tulajdonosai örülhetnek a legjobban. A 1995 decemberében útnak indított alap csak a Hunnia I. zártvégű alap tavaly februári végelszámolásakor kezdett reklámkampány során került be a köztudatba. A forgalmazói hálózat fokozatos kibővítésével a jegyek országszerte elérhetővé váltak, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy decemberre hatmilliárd forintnyira duzzadjon az alap tőkéje.
1995 októberében új színfoltként jelent meg a befektetési jegyek piacán a Budapest Alapkezelő Számlafedezeti Alapja, amely sikeresen ötvözte a folyószámlák rugalmasságát a nyíltvégű alapok magas hozamával. A kártyával összekötött szolgáltatás indulásának évében – az akkor érvényben lévő rendeletek értelmében – a jegyek tulajdonosai még igénybe vehették a nyíltvégű alapoknál szokásos adókedvezményt. Ennek is betudható, hogy az alap tőkéje két hónapon belül hétmilliárd forintra duzzadt. A hozamot havonta tőkésítő konstrukció népszerűségének az adókedvezmény megvonása mellett – a kamatok csökkenésével párhuzamosan – a hozamgarancia második negyedévi mérséklése sem tett jót. A múlt év derekától viszont ismét mind többen ismerték fel, hogy amennyiben nem a mindennapi pénzügyi átutalásokra, illetve kifizetésekre alkalmas számlára van szükségük, érdemes a folyószámlák kamatához képest kiugróan magas hozamot ígérő kártyát választaniuk, amelynek konvertibilissé tétele már csak hab volt a tortán. Nem csoda, hogy tavaly év végére az alap által kezelt vagyon értéke meghaladta a 22 milliárd forintot.
A Budapest I. nyíltvégű alap tavaly februárban alakult meg, az akkor lejáró zártvégű utódjaként. A Számlafedezeti Alaptól megvont adókedvezmény miatt többen pártoltak át ehhez az alaphoz: azok, akiket nem elsősorban befektetésük könynyebb hozzáférhetősége, hanem az adókedvezménynyel elérhető magasabb hozam motivált a vásárláskor. A többi nyíltvégű alaphoz képest ugyancsak kiugróan magas az alap eszközértéke; ez idő tájt megközelíti 20 milliárd forintot. A piacon meghatározó szerepet betöltő alapok közül a Budapest I.-nek volt a legeredményesebb az elmúlt negyedéve.
A negyedév szenzációját azonban a Budapest Növekedési Alap szolgáltatta. A részvényekbe is fektető alap tőkéje a tavaly október végi alapítást követően mostanra elérte az egymilliárd forintot. A tőzsdei árrobbanás érthetően jótékony hatással volt az alap eszközértékére. Az indulást követő napokban jegyeket vásárló befektetők éves szinten eddig 80 százalékos hozamot tehettek zsebre. Az alapításkor 25 százalékban limitálták a részvények arányát. Bár a limit mértékét azóta 50 százalékra emelték, a portfólión belül még mindig az állampapírok a meghatározóak.
A Budapesti Értéktőzsde indexének változásával összemérve ugyan azt látjuk, hogy az alap növekedésének üteme jócskán elmarad a részvények átlagos áremelkedésétől, de a jegyek tulajdonosait nem is terheli akkora kockázat, mint egy tisztán részvényekbe fektető alap esetében.
A devizakódex liberalizációjával összhangban tavaly egy zárt- és egy nyíltvégű olyan befektetési alap jegyeit is kibocsátották, amelyek a legjobb minősítésű külföldi államkötvényekbe és vállalati papírokba fektetnek. A CA Devizakötvény Alapot októberben zártvégű alapként hozták létre, és idén július elsején alakul át nyíltvégűvé. A Hunnia IV.-et a múlt év decemberében alapították. Azonkívül, hogy ezt eleve nyíltvégűként hozták létre, az is lényeges eltérés, hogy ennek portfóliójában AAA minősítésű cégek részvényei is szerepelhetnek, legfeljebb a tőke 30 százalékáig. Mivel a forintleértékelés és a devizakamatok együttes hozadéka még mindig elmarad a forinthozamoktól, a devizaalapok kezdetben várhatóan csak a hagyományosan külhoni valutában megtakarító befektetők körében számíthatnak népszerűségre.
