Piacvezetők és márkavezetők. Elégedettek is egyben?
– A Pécsi Dohánygyár vesztesége két éve 800 millió forint volt. Az 1994-es adóemelések után 1995-ben márciustól szeptemberig csökkentettük az árakat azért, hogy versenyképesek maradjunk a feketepiaccal szemben. Tavaly már nyereségesek voltunk. Csakhogy az 1992-es privatizáció óta a BAT 25 millió angol fontot – azaz közel 7,5 milliárd forintot – fektetett be a modernizációba, hogy leselejtezhesse a 20-30 éves gépeket. Mindent egybevetve, a tavalyi 39 milliárdos forgalmunkra vetítve a haszonkulcs 2,5 százalék volt. Lehet, hogy jobban jártunk volna, ha bankba visszük a pénzt…
Ennek ellenére támogatják a pécsi önkormányzatot, illetve több szociális és kulturális alapítványt.
– A BAT multinacionális cég, hosszú távú üzletpolitikájának egyik alapját jelentik a támogatások, amik semmiképpen sem függhetnek a nyereségtől vagy veszteségtől. Így immár – miután központunk a főváros közelébe került – Budaörs önkormányzatának működését is segítjük. Támogatjuk a Pécsi Regionális Diagnosztikai Központot, az ottani és a budaörsi színházat és a pécsi hajléktalanok házát, sőt, a két település rendőrségi alapítványait is.
Évek óta 40 százalék körüli a pécsi gyár cigarettáinak részesedése a hazai fogyasztáson belül. Ennek alapján megkockáztatható, hogy az Önök legnagyobb ellenfele igazából a feketepiac.
– Érzésem szerint a feketepiac növekedése megállt, sőt talán a visszaszorulása is megkezdődött. Ami egyértelműen annak köszönhető, hogy a Pénzügyminisztérium átgondoltan emeli az adókat. Persze ehhez a kormányzatnak is rá kellett jönnie arra, elvetette a sulykot az 1994-es háromszori emeléssel.
Akkoriban nem is fukarkodtak a magyar pénzügypolitika bírálatával.
– Mára megváltozott a helyzet; a pénzügyi tárca figyelembe vette például az iparág tervezetét, amelyben az ágazat 1998 végéig elérendő EU-konformmá válását céloztuk meg. Ennek része a januártól életbe lépő jövedékiadó-törvény, illetve feltétele a ránk rótt adótételek növekedésének mérséklése. Európai szinten kiugróan magas például a cigaretták forgalmi adója. Az áfát persze nem lehet egy csapásra mérsékelni, mert az más ágazatokat is érintene. A 21-22 százalékra történő visszalépés könnyen megoldható lenne, a további lefaragás azonban hosszabb időt, átgondolt lépéseket kíván, s az EU-tagság időpontjától függően válik időszerűvé.
Többen úgy vélik, a reklámtörvényt a dohányipar offenzívája előzte meg, s emiatt inkább megengedő, semmint korlátozó jogszabály született.
– Ennek a megállapításnak nem sok köze van a valósághoz. A törvény számunkra időben született meg: véget vetett egy ex-lex állapotnak, vagy ha úgy tetszik az anarchia korának. A törvény és az azóta született dohányipari etikai kódex megszorításai megfelelnek az EU országaiban létezőknek, amelyek szintén a gyermekek és fiatalkorúak védelmét helyezik előtérbe. Inkább az az „ideológia” zavart és zavar, amit a dohányzásellenes mozgalmak azóta is képviselnek. Mire alapozzák például azt, hogy nyolc évvel is csökkenhet a dohányzók várható életkora?
Mit vár 1997-re?
– A magyar gazdaság stabilizálódott, gyermekbetegségeit leküzdötte. Ez igaz az ágazatra is. Ilyen helyzetben a cigarettamárkák részesedése nemigen változhat lényegesen. A Pécsi Dohánygyár tehát meg akarja őrizni, illetve lehetőség szerint 45 százalékra szeretné növelni részarányát a magyar piacon.
Rácz Gábor 44 éves, vegyészmérnök és mérnök-közgazdász. Doktori címét a válságkommunikáció és válságmenedzselés témakörökben védte meg. Angol, orosz és spanyol nyelven beszél, közel 15 évet tevékenykedett külügyi pályán, elsősorban a Miniszterelnöki Hivatalban. Három éve dolgozik a BAT Hungarynál, a vállalati kapcsolatok igazgatójaként. Tagja a társaság igazgatóságának is.
