Immár többéves gyakorlat igazolja, hogy a Horn-kormánynak igencsak könnyű dolga van a parlamentben a következő évi adótörvények elfogadtatásával. A tavalyi vita például a Tocsik-ügy árnyékában meglehetősen unalmasra, egyhangúra sikeredett: a képviselők nem nagyon vették a fáradságot, hogy érdemi figyelmet fordítsanak az üggyel legalábbis azonos fontosságú adótörvényekre. Így aztán a kormány – egy-két kivételtől eltekintve – kis túlzással azt szavaztatott meg a koalíciós többséggel, amit nem szégyellt.
Ha a tavalyi parlamenti vita unalmas volt, akkor az ideire igencsak nehéz jelzőt találni. Ezúttal a NATO-csatlakozás és a földkérdés körül kibontakozott népszavazási huzavona szorította háttérbe az adótörvényeket. Közrejátszott ebben az is, hogy e jogszabályok tárgyalása – ellentétben a korábbi években megszokottal – többnyire nem napközben, azaz televíziós közvetítés idején, hanem általában az éjszakai órákban zajlott, csupán néhány képviselő és a pénzügyminisztériumi államtitkár jelenlétében.
A honatyáknak nem volt idejük arra sem, hogy javaslataikkal esetleg javítsanak a kormány által beterjesztett változatokon. Így nem véletlen, hogy a törvénytervezetekhez beadott módosító indítványoknak már a száma is – nem beszélve tartalmukról – jóval elmaradt a korábbi évekétől: a személyi jövedelemadó tárgyában például az idén alig másfélszáz észrevétel érkezett, a társasági adóhoz ennek még a fele sem, az áfához pedig még kevesebb. Ráadásul a korrekciók jó része a kormánypárti képviselők neve alatt futott. Így terjesztették be például azokat az indítványokat, amelyekről még az Érdekegyeztető Tanácsban állapodott meg a pénzügyminiszter. Az ÉT-alku egyébként számítások szerint összesen 12 milliárd forintjába került a költségvetésnek. A pótlólagos kiadások és az elmaradt bevételek túlnyomó többsége épp az adótörvények módosítása révén keletkezett.
Így jövőre az szja-rendszerben havi 4200 forintra nő az adójóváírás, 2200 forintra emelkedik a természetben nyújtott étkeztetés, s 1400 forintra az adómentesen adható étkezési utalvány értéke. A helyi iparűzési adó mértékéről is sikerült megállapodni, és ezen a fórumon döntöttek arról is, hogy jövőre a mezőgazdasági vállalkozók a gázolaj fogyasztási adóját teljes mértékben visszaigényelhetik.
A koalíciós képviselők egyébként igen fegyelmezetten, azaz többnyire a kormány elvárásainak megfelelően voksoltak a módosító indítványok elfogadásakor. Az Országgyűlés többsége a kormányzati nem ellenére két esetben mondott igent képviselői indítványra. Ezek között volt az, amely a kamarai tagdíjaknak – maximum 10 ezer forintig – adókedvezményt biztosít. Ez azonban már a szavazás előtt bizonyos volt a kormányzati szakértők számára. Nem úgy a másik, az áfa-törvényhez beadott szabaddemokrata indítvány. Itt eredetileg azzal számoltak: a szocialista szavazatok elegendőnek bizonyulnak majd ahhoz, hogy az Országgyűlés többsége igent mondjon a kormányjavaslatra. A szocialisták azonban ez esetben “fegyelmezetlenül” – bár lehet, hogy csak figyelmetlenül – viselkedtek. Emiatt jövőre a 12 százalékos adómérték alá tartoznak majd az adatfeldolgozási és multimédia információt hordozó CD-lemezek is.
A “stabilitás és kiszámíthatóság az adórendszerben” kormányzati jelszót azonban így sem fenyegeti veszély. A tavalyi jelentős módosítások után az idén csak a legfontosabb változtatásokat volt hajlandó a kabinet elvégezni. A korábbi években tett ígéretek is a süllyesztőbe kerültek. Már tavaly szó volt például arról, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsát 39 százalékra csökkentik. A kabinet – jóval korábban – ígéretet tett arra, hogy a 25 százalékos áfa-kulcsot mérséklik, és az áfa-rendszerben is bevezetik az új, korszerű termékazonosítási rendszert. Ezen ígéretekről természetesen mélyen hallgatott a kormány, a választások ellenére ugyanis nagy osztogatás – legalábbis az adórendszeren keresztül – nem lesz. Némi népszerűség-növelő babérokat azért igyekszik learatni ez a kabinet is, amely – a hatalmas szavazóbázist képviselő nyugdíjasokon kívül – egy-két gesztust mégis csak igyekezett tenni a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak.
Az szja-terhelés így, az idei másfél százalékos csökkenés után – a hivatalos számítások szerint – jövőre közel egy százalékkal tovább mérséklődik. Ugyan az adótábla nem változik, de növekszik az adójóváírás, s 25 százalék adókedvezmény jár a jövőben a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulékra is. Ezzel lényegében ki is merült az szja-rendszerben minden munkavállalót kedvezően érintő változások köre. A Horn-kormány azonban ügyelt arra is, hogy bizonyos társadalmi csoportok azt érezhessék: rájuk igazán figyelnek. Így volt ez például a jövő értelmiségével: azoknak a fiataloknak ugyanis, akik tanulmányi idejük alatt nem tudják igénybe venni az ösztöndíjra jelenleg biztosított kedvezményt, tanulmányaik befejezését követően is lehetőségük lesz erre. A mezőgazdaságban tevékenykedőknek pedig azzal igyekeznek a kedvében járni, hogy 3 hektár alatti termőföld bérbeadása esetén nem kell az így keletkezett jövedelem után adózniuk. A falusi turizmus ugyancsak fontos, éppen ezért a jelenlegi 300 ezer forintról 400 ezerre emelik az ilyen jogcímen adómentes bevételt. Nem maradhattak ki a támogatottak közül az egyházak sem: jövőre már ezen szervezetek részesedhetnek az szja újabb egy százalékából. Szintén jobban járnak a jelenlegi állapotnál azok az ingatlantulajdonosok, akik 5-15 éve vásárolt ingatlanjukat 1998-ban értékesítik (Figyelő, 1997/45. szám). Emellett gondoltak a 2020 január elsejét megelőzően nyugdíjba menőkre is, hiszen esetükben az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegre maximum 130 ezer forintig nyújt az szja-törvény adókedvezményt (míg másoknak csak 100 ezer forint az ily módon igénybe vehető kedvezmény értéke).
Az egyéni vállalkozók szintúgy “kaptak” valamit: bővül az átalányadózást választhatók köre, ráadásul – bizonyos szakmák esetében – a választásra jogosító értékhatár a jelenlegi 3 millió forintról 3,5 millió forintra nő. Sok éve dédelgetett vágya teljesül az egyéni vállalkozóknak azzal, hogy a törvény a kamarai tagdíj 50 százalékára (de maximum 10 ezer forintra) a jövő évtől adókedvezményt biztosít.
A kabinet szintén igyekszik segíteni az utóbbi időben megsokasodott tőzsdei spekulánsokon, kisbefektetőkön. Januártól előnyös számukra az a változás, mely szerint a tőzsdei határidős és opciós ügyletekből származó nyereséggel szemben elszámolhatják az adóév veszteségét. Nem maradtak ki a kormány által kedvezményezett csoportok közül a súlyosan fogyatékos magánszemélyek sem: adókedvezményük a jelenlegi 1200 forintról havi 1500 forintra emelkedik.
Mindebből talán úgy tűnik, hogy rengeteg a könnyítés a jövő évi személyi jövedelemadó rendszerben. Ezek azonban nem jelentenek érzékelhető bevételkiesést a költségvetésnek, miközben jelentősen javíthatnak az adózók közérzetén. Segíthet ebben néhány adminisztratív egyszerűsítés is, így például az, hogy bővül az adóbevallásra nem kötelezettek köre. E szerint jövőre a 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelemmel rendelkezőknek, illetve – bizonyos feltételek megléte esetén – a magán-nyugdíjpénztár szolgáltatásait igénybe vevőknek nem kell majd bevallást készíteniük.
Néhány szigorítás ugyanakkor ronthatja a kormány megítélését, miután – bár nem széles tömegek számára – adóteher-növekedést jelent. Ezek közül talán a legsúlyosabb az, hogy a nem tőkearányos osztalék adója a jelenlegi 27 százalékról 35 százalékra emelkedik – ez a gazdasági társaságok tulajdonosainak és az egyéni vállalkozóknak egyaránt szomorú hír. Másfelől, ez a magas adó csak a jövő évi osztalékot terheli, amelyet viszont csak 1999-ben vesznek majd ki. Magyarán: a jövő évi választásokon ezen intézkedés miatt még nem vetül rossz fény a Horn-kormányra. A gazdasági társaságokat – ezek közül is a betéti társaságok tagjait – érinti az a kellemetlen rendelkezés is, amely szerint 1998-tól az adózott eredményből megvalósított alaptőke-emelés után is meg kell fizetni a 20 százalék forrásadót. Ez újabb sarcot jelent az idei terhekhez képest.
