Lezárult az uniós csatlakozás előkészítési munkálatainak első szakasza: elkészültek a tárcaközi munkacsoportok beszámolói. Magyarországot az érvényes közösségi jogszabályok és direktívák tükrében vizsgálva a szakértők felmérték az egyes területeken meglévő szabályozási réseket, és meghatározták a harmonizációs feladatok főbb irányait. Beszámolóikból az is kiderül, hogy csatlakozás esetén a közösségi szabályozás mely részein kell majd átmeneti felmentést, úgynevezett derogációt kérni. Bizonyos területeken ugyanis a hazai gyakorlat olyan mértékben eltér az Európai Unióban (EU) alkalmazottól, hogy a teljes konformitás elérésére csak a belépést követő 5-10 éven belül van remény.
Szabó Sándor, az ipari tárca EU-főosztályának vezetője elmondta: már most tudható, hogy a legtöbb derogáció a környezetszennyezés kapcsán merül majd fel. Hazánk ipari termelésének környezetbaráttá alakítása ugyanis rendkívül beruházásigényes feladat, mely rövid időn belül nem oldható meg. Az unió környezetvédelmi normái alól való ideiglenes felmentés elvben maga után vonhatja a közösségből kitiltott környezetkárosító technológiák ide telepítését. Szabó Sándor szerint azonban ennek nem nagy a valószínűsége, mivel az EU-nak sem érdeke hazánkat Európa szemetesládájává tenni. Ezért a betelepíthető technológiák tekintetében valószínűleg derogációs korlátozásokat léptetnek majd életbe. Hasonlóan sok időt igénylő feladat az energiapiac megnyitása is: a monopóliumok lebontása nem megy egyik napról a másikra. Jelentős változtatásokra lesz szükség a műszaki jogharmonizáció tekintetében is. A gázszektor teljes liberalizálásával ugyanakkor még maguk a közösségi tagok sem végeztek.
