Három hete derült ki, hogy két hazai regionális gázszolgáltató cégben is kisebbségi tulajdont szerzett a Magyarország gázellátásában monopóliummal rendelkező Rao-Gazprom. Az orosz gázipari óriáscég nyilvános színrelépése újra ráirányította a figyelmet a gázszolgáltató részvények piacára, ahol a települési önkormányzatok kezébe került, s az alaptőke 40 százalékát kitevő részvények többsége ma már új tulajdonosok trezorjában pihen. Ezek kilétéről egyelőre inkább csak találgatások terjedtek, de megfigyelők valószínűsítik, hogy a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (Tigáz) részvényeinek 25 százalék + 1 szavazata és a Középdunántúli Gázszolgáltató Rt. (Kögáz) részvényeinek több mint 20 százaléka szintén – ma még háttérben maradó – szakmai befektetőkhöz vándorolt.
Az önkormányzatok másfél évi alkudozás után tavaly decemberben és idén januárban kapták meg az ÁPV Rt.-től a regionális gázszolgáltató társaságokban őket megillető részvényeket. Az 1995 novemberében nyugati szakmai befektetők által privatizált regionális gázszolgáltató részvénytársaságok részvényeiért – előszerződések formájában már az átadást megelőzően is – nem túl széles körű, de annál intenzívebb érdeklődés nyilvánult meg. Az újdonsült befektetőkről azonban július elejéig nem sokat lehetett tudni. Ekkor aztán kiderült, hogy az Észak-Dunántúli Gázszolgáltató (Égáz) Rt.-ben, illetve a Dél-magyarországi Gázszolgáltató (Dégáz) Rt.-ben közvetett tulajdont szerzett a Rao-Gazprom orosz óriásvállalat. A Gazprom bevásárlását egyébként az idén május végén megtartott gázszolgáltatók közgyűlésén megjelent új tulajdonosok képviselőiből következtette ki a szélesebb közvélemény. Történt ugyanis, hogy az új tulajdonos brit-virgin szigeteki Undall International, illetve az írországi Milford Holdings Limited képviseletében az az Antal Lajos jelent meg, aki a magyarországi Panrusgaz Rt. vezérigazgató-helyettese. Ez utóbbi cég bonyolítja le Magyarország földgázimportjának 100 százalékát – orosz relációban. A Panrusgaz tulajdonosa pedig 50-50 százalékban a Mol Rt. és a Gazprom. Az Égáz és a Dégáz közgyűlése később izgalmasra sikeredett, mert a francia többségi tulajdonos Gas de France képviselői a társaságok alapszabályaira hivatkozva 5 százalékra korlátozták az új tulajdonosok szavazati jogait. Ezt azonban az új tulajdonosok nem fogadták el, és jegyzőkönyvben tiltakoztak a franciák eljárása ellen, illetve a Magyar Energiahivatalhoz fordultak az éppen aktuális törvények, jogszabályok értelmezése végett.
A hivatalnak nincs könnyű dolga, hiszen az 1993/LXXXII. törvény (gáztörvény) a regionális gázszolgáltató társaságok előzetes tulajdoni engedélyeztetését 25 százalék + 1 szavazattól írja elő. Viszont az Undall International csak 12,93 százalékot szerzett az Égáz Rt.-ben, a Milford Holdings Limited pedig 19,91 százalékot birtokol a Dégáz Rt.-ben. Ennek ellenére a társaságok alapszabályai, amelyek a versenytársak megjelenését 5 százalékban maximálják, a közgyűlésen magasabb rangú jogszabálynak bizonyultak. A kérdés csupán az, hogy a Gazprom érdekkörébe tartozó Undall International és a Milford Holdings Limited Magyarországon versenytársa-e a Gas de France-nak vagy bármelyik regionális gázszolgáltatónak.
A félelem, amely a Gazprom belépéséből ered, inkább pszichikai eredetű, hiszen olyan társaságokban szerzett tulajdont az orosz vállalatóriás, amelyet a Gas de France már 50 százalék + 1 szavazattal irányít, és a gázszolgáltatási koncessziós joggal is ő bír. Így a társaságok életébe beleszólni kizárólag 25 százalék + 1 szavazatnyi részvénypakettel lehetne, ennyit összevásárolni viszont a Magyar Energiahivatal előzetes engedélye nélkül nem lehetséges.
Az orosz tulajdonszerzés mögött a szakértők szerint egy majdani szolgáltatási szerepkörre való felkészülés ugyanúgy szerepet játszhatott, mint a tervezett tranzitvezetékek útvonalán fekvő gázszolgáltatókba történő spontán befektetés. (Az Égáz szolgáltatói területén vezetne a Szlovákiából Olaszországba irányuló stratégiai jelentőségű tranzitvezeték, míg a Dégáz területéről lehet Jugoszlávia, Horvátország, Románia felé, azaz a Balkánra a hagyományos orosz érdekszférába kijutni.)
Az orosz társaság színrelépéséből egyébként a papírjaikat nagy többségükben értékesítő önkormányzatok már hasznot húzhattak, mert a Gazprom az önkormányzatokhoz került Égáz- és Dégáz részvényeket magasabb áron vásárolta, mint a társaságokban már 50 százalék + 1 szavazatra jogosító részvénycsomaggal rendelkező Gas de France. Így a Dégáz-részvények 62-67 százalékos piaci árával szemben az önkormányzatok papírjaikat névértéken tudták értékesíteni. Az Égáz esetében még nagyobb volt a különbség: a franciák itt legfeljebb 125 százalékon vásároltak. Egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a brókercégek vásárlásai mögött a Gazprom áll, amely 120-160 százalék közötti áron jutott a részvényekhez. A tulajdonosi bizonytalanság egyébként az Égáz esetében továbbra sem szűnt meg teljesen. Tamás Tibor vezérigazgató tájékoztatása szerint ugyanis mintegy 19 százaléknyi részvénytömeggel senki nem jelent meg a részvénytársaság közgyűlésén, amiből mintegy 10 százaléknyi pakett hollétéről nem tudni. Hiszen a Gazprom 13 százalékán kívül a Gas de France is vásárolt 10 százalékot, az önkormányzatok kezén pedig 6-7 százalék maradt. Ezen felül az ÁPV Rt. még nem adta el 7 százaléknyi részvénycsomagját, és egyelőre a dolgozóktól sem kerültek el a részvények. A fennmaradó mintegy 10 százalék azonban brókercégeken keresztül ismeretlen helyre vándorolt.
A piac másik nagy találós kérdése, hogy az OTP Bróker Rt. által összegyűjtött, a Tigáz jegyzett tőkéjének 25 százalék + 1 szavazatát képviselő részvénycsomag kinek a birtokába került. A piaci szereplők eddig a potenciális vásárlók között a Molt, később pedig a német RWE AG-t, illetve az érdekeltségi körébe tartózó gázszolgáltató VEW AG-t emlegették. Ami biztos: amióta az OTP Bróker több papírt nem vásárol, a Tigáz-részvények ára 150-160 százalékos árfolyamról 130 százalékra esett vissza a piacon. Ezen az áron viszont középtávon már komoly fantázia lehet a tavaly 1 milliárd forint eredményt produkáló társaság részvényeinek vásárlásában.
Hasonlóan talányos a bajor illetőségű HYPO Securities Rt. által összegyűjtött, mintegy 20 százalékos Kögáz-részvénypakett sorsa. A piaci megfigyelők a megbízások hátterében ennél a társaságnál is szakmai befektetőket sejtenek.
A gázszolgáltató társaságok körül mozgolódó titokzatos vásárlók ismeretében még akár meglepő végjátékhoz is vezethet az ÁPV Rt. birtokában maradt egyenként mintegy 7-8 százaléknyi részvénycsomag sorsa. Leginkább az lehet érdekes, hogy e papírok kinek és mennyit érnek majd?
