A genfi székhelyű Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) éves jelentése szerint tavaly az iparág teljes bevétele meghaladta a 100 milliárd dollárt; ez azt jelenti, hogy az évtized eleje óta több mint megkétszereződött. A bevétel növekedésének elsődleges oka a jelentés szerint az, hogy rendkívül megnőtt a termékek iránti kereslet, és így az export tavaly 20 százalékkal nőtt. Ma már a különböző telefon- és egyéb készülékek exportja teszi ki a piac egyharmadát, és a szakértők további növekedésre számítanak. De megnőtt a kereslet a szolgáltatások iránt is, a két éllovas itt a hagyományos földi hálózatok fejlesztése és az Internethez való hozzájutás technikai lehetőségeinek megteremtése.
A jelentés további számokkal illusztrálja a telekommunikációs iparág látványos eredményeit. Míg 1975-ben a világon 4 milliárd percet telefonáltak az emberek külföldre, addig 1995-ben már több mint 60 milliárdot, ami 15 százalékos éves növekedést jelent. Gyorsan emelkedett a telefonvonalak száma is, hiszen 1995-ben 45 millió új földi vonalat kapcsoltak be, szemben az előző évi 38 millióval. A jelentés kiemeli, hogy az új vonalak több mint felét Ázsiában adták át; a 45 millióból 15 milliót, azaz az összes új vonal egyharmadát Kínában kötötték be. A földi telefonvonalak mellett az “égiek” száma is ugrásszerűen megnőtt, hiszen a mobil-előfizetők tábora az előző évi 19 millió után 1995-ben 33 millióval nőtt. A növekedés különösen az amerikai kontinensen és a Csendes-óceáni térségben szembetűnő, ahol a mobil-előfizetők száma meghaladja azokét, akiknek hagyományos telefonkészülékük van.
Az előrejelzések szerint – ha az elmúlt öt évben tapasztalt fejlődést vesszük alapul – a telekommunikáció 1998 végére beléphet azon iparágak sorába, amelyek éves bevétele eléri az ezermilliárd dollárt. Ez jó hír a befektetőknek, akik azt szeretnék elérni, hogy az ezredfordulóra a földi telefon-előfizetők és a mobilt használók együttes száma haladja meg az egymilliárdot. Az előfizetők számát tekintve egyébként a jelentés ugyancsak növekedést jósolt, s ezzel egyidejűleg egyre többen fizetnek majd elő mindkét fajta szolgáltatásra, és egyre többen fogják használni készülékeiket. 1995-ben egyébként az átlagos fogyasztó 905 dollárt költött telefonálásra, ami 100 dolláros növekedést jelent az előző évhez képest. Az 1000 dolláros álomhatár átlépése tehát már nincs messze – jósolják a szakértők, és miután a ’96-os adatokat még nem ismerjük, lehet, hogy ez már meg is történt.
Ami pedig az információtechnológiát illeti, a telekommunikációs iparág a számítástechnikával és a médiával karöltve abszolút vezetővé válik. Ebben nagy szerepe van az Internetnek, amely évről évre megduplázza előfizetőinek számát. Az idén év elején 16 millió olyan komputert regisztráltak világszerte, amelyen rá lehet kapcsolódni az Internetre. A rendszeres “szörfözők” azonban ennél jóval többen vannak, az év eleji adatok szerint számuk meghaladja az 50 milliót. Az Interneten lebonyolított üzletek értéke tavaly valahol az 1 és 3 milliárd dollár között mozog, és a 21. század küszöbén ezen a téren a szakértők nagy áttörésre számítanak.
Mindezek tudatában nem meglepő, hogy a befektetőknek egyre jobbak a lehetőségeik, hiszen egyre több országban nyílnak meg előttük a korábban bezárt kapuk. A mobiltelefon-szolgáltatás fejlődésében különösen nagy szerepet játszott az, hogy sok országban engedélyezték a versenytársak megjelenését és új szolgáltatások bevezetését. A hagyományos telefonvonal telepítésében pedig vegyes vállalatok létrehozásával lehetett tovább terjeszkedni az elmúlt évben – írja a jelentés, amely említést tesz azokról az országokról is, amelyek még nem liberalizálták piacaikat és nem engedték be a befektetőket. Ez a jelentés szerint azért kockázatos, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a beruházók pénze nemkívánatos. Ugyanakkor az országok többsége, ha nem akar lemaradni az egyre növekvő világgazdasági versenyben, rákényszerül, hogy megnyissa piacát. A telekommunikáció ugyanis rendkívül tőkeigényes iparág – állapítja meg végül a jelentés, hozzátéve, hogy a 21. század küszöbén a telefon- és információs hálózat fejlesztése elengedhetetlen.
