Január elseje óta valamennyi fogyasztási célú (mosógép, televízió vagy gépkocsi vásárlására felvett) hitel esetén kötelező Magyarországon a teljes hiteldíjmutató számítása. A mutató célja, hogy a leendő hitelfelvevőket tájékoztassa azokról a különböző címen felszámított összegekről, amelyeket a hitelszerződés alapján – a tőkeösszeg törlesztésén kívül – még fizetniük kell. Ezek között első helyen a kamat szerepel, de idetartoznak még a kezelési és az egyéb járulékos költségek is.
A teljes hiteldíjmutatót a bankok egy első ránézésre meglehetősen bonyolult matematikai képlet alapján számítják ki. Az összes kapcsolódó költséggel osztva-szorozva az ügyfél már csak egy százalékos formájú, kamatlábszerű mutatót lát, amely éves szintre vonatkozik. Mivel azonban a kamaton kívüli tételeket a bank a hitel lejáratától függetlenül felszámolja, az ügyfél a hosszabb futamidejű kölcsönök esetében jár jobban. – Rövid lejáratú konstrukcióknál magasabb a teljes hiteldíjmutató mértéke, mint az éves kamat lenne – mutatott rá a Figyelő érdeklődésére Viszlay Zoltán, az OTP Bank munkatársa. Hiszen hiába csupán három hónap a hitel futamideje, a fixnek tekinthető kezelési és járulékos költségeket akkor is ugyanúgy meg kell fizetni, mint egy egyéves lejáratú konstrukciónál. Persze értelemszerűen másként kalkulálja a bank a mutatót akkor, ha a hitel folyósítása egy, és másként, ha több részletben történik, mint ahogy erre a kormányrendelet képletei is lehetőséget adnak. De mindenképpen abból a feltételezésből kell kiindulni a mutató megállapításakor, hogy a hitelszerződés a kérdéses időtartam végezetéig érvényben marad, s az abban foglalt kötelezettségeknek mind a hitelező, mind a hitel felvevője eleget tesz.
A hitelt felvenni kívánó ügyfélnek nem szabad elfeledkeznie azokról a pluszköltségekről, amelyeket a kormányrendelet nem engedélyez figyelembe venni a teljes hiteldíjmutató számításánál. Ezek: a prolongálási költség, a késedelmi kamat, a biztosítási és garanciadíjak, az átutalási díjak, valamint az egyéb olyan fizetési kötelezettségek, amelyek a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származnak. A banknak ellenben biztosítania kell az ügyfél számára – szögezi le a jogszabály -, hogy még a szerződés aláírása előtt megismerhesse egyebek mellett a hitelszerződés tervezetét, a hitelbírálati díjnak a kezelési költségbe való beszámítási módját, valamint a hitelprolongálás várható költségeit.
Az itthon alig két-három hónapja használatos teljes hiteldíjmutató az Európai Unió normáin alapul, néhány ponton mégis eltér azoktól. Már a hiteldíj fogalma sem egyezik meg. Az EU-ban ugyanis számos tételt nem sorolnak be a teljes hiteldíj kategóriába, úgy mint a pénzátutalási, a biztosítási díjakat vagy éppen a késedelmi kamatot.
Jóllehet, a teljes hiteldíjmutató a bank ügyfeleinek jobb tájékozódását hivatott elősegíteni, mégis több, fogyasztási hiteleket kínáló hitelintézethez érkeznek olyan visszajelzések, hogy a levezetett példák és az elvek nehezen érthetők. – Az ügyfelek a hiteltermék kondíciói mellett a hiteligénylés feltételrendszerét és az ügyfélbarát szolgáltatást veszik figyelembe – mondta el a Figyelőnek Szakács Róbert, a Budapest Bank (BB) főosztályvezetője. A fogyasztási hitelkonstrukciók teljes hiteldíja és hiteldíjmutatója sok ügyfélben a fix kamatmérték képzetét kelti. Pedig ha a futamidő során változik az éves kamatláb, azzal párhuzamosan módosul a teljes hiteldíj és az arra vonatkozó mutató is. S akkor még nem is esett szó azokról az alapos és mindent ellenőrző ügyfelekről, akiknek a legtöbb gondot az újságokban is közzétett, de ki nem fejtett képlet alapján a teljes hiteldíjmutató kiszámítása jelenti. Meglehet, az igazi probléma csak azoknál az ügyfeleknél nem merül fel, akik utánaszámolás nélkül elfogadják a megadott értéket.
A BB tapasztalatai szerint két esetben nem célszerű a mutató alkalmazása a fogyasztási célú hitelek összehasonlítására. Az egyik ilyen eset az, ha a hitelt határozatlan időtartamra folyósítják. Másrészt a többlépcsős folyósítás kapcsán megadott számítási formula csupán a tervezett időpontokban való folyósításokra megoldás. Az engedélyezett hitelkeret mellett, az ügyfél szándéka szerinti időpontokban és összegekben, a mutató nem ad reális értéket. Ilyenkor a szélsőséges esetek alapján csupán minimum- és maximum-hiteldíjak és -mutatók fogalmazhatóak meg.
– A gépkocsivásárláshoz kapcsolódó hitelkonstrukcióknál kifejezetten segítséget jelent a hiteldíjmutató használata – jelentette ki a Figyelőnek Szőke Miklós, az elmúlt héten bankfiókot nyitott Porsche Bank Hungaria Rt. elnök-vezérigazgatója. Az autófinanszírozással foglalkozó hitelintézet vezetője mégis azt tapasztalja, hogy a hazai ügyfelek két módon kezelik az új mutatót: egyik részük tökéletesen érti és használja, másoknak viszont fogalmuk sincs arról, mire jó, s ezért még meg is rettennek az egész hitelezési procedúrától. Egyes sejtések szerint az a tény, hogy az idei esztendő eleje óta kimutathatóan megnőtt a készpénzes személygépkocsi-vásárlások száma a hitellel finanszírozottakkal szemben, a teljes hiteldíjmutató bevezetésének számlájára írható. Hiszen, aki nem tud – vagy nem tud eleget – az új jelzőszámról, meglátva a például 21 százalékos hitelkamatszint helyett a 32,5 százalékos hiteldíjmutatót, rögtön sarkon fordul, és lemond a hitel lehetőségéről. Talán ennek tudható be, hogy míg az elmúlt években az autóvásárlóknak általában 50-60 százaléka hitelből finanszírozta a vételt, 1997 január-februárjában ugyanez az arány csupán 20-30 százalékot ért el.
A teljes hiteldíjmutató, amely valójában a szokásos belső megtérülési ráta képletével azonos (csupán annyiban tér el attól, hogy a napok száma helyett évet, tört esztendőt is lehet vele számolni), várhatóan csak jó néhány év elteltével hozza majd meg azt az eredményt, amelyet a jogszabály alkotói az európai uniós tapasztalatok alapján, s a fogyasztóvédelem érdekében elvárnának – fogalmazott a Figyelőnek Seregdi László, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet főosztályvezető-helyettese, a mutató felügyeleti gazdája. Az új szabályozás mindenesetre idén július elsejétől válik majd teljesebbé és szélesebb körben alkalmazottá, ebből az időponttól ugyanis a rendelkezés már valamennyi pénzügyi vállalkozásra kiterjed.
