A rendszerváltással egy időben hazánkba települt Philips beruházásai az elmúlt időben folyamatosan gyarapodtak. A társaság Magyarországon tavaly 17 millió dollárt invesztált, s a jelek szerint – a korábbi fejlesztésekre szervesen ráépülve – ez befektetés adta az utolsó lökést a Philips forgalmának ugrásszerű növekedéséhez. A társaságnál úgy vélik: az 1997-98-ra tervezett 2,3 milliárd dolláros exportforgalomból 1 milliárd jut erre az évre, a belföldi eladások pedig a tavalyi 55 millió dolláros szintről a következő két évben 165 millió dollárra nőnek. Az idei befektetések közül kiemelkedik az összességében 25 millió dollárra taksált győri beruházás, valamint a székesfehérvári és a sárbogárdi vállalategységek átalakítása. Ezek mellett az anyacég a tervek szerint az északnyugat-magyarországi Philips Key Modules Magyarország Kft.-t is tovább fejleszti, s így az eddigi 78 millió dollár befektetését követően az idén és jövőre még 63 millió dollárt szán beruházásra Magyarországon a holland multi.
A Figyelőnek nyilatkozó Willem J. van der Vegt, a Philips Magyarország Kft. elnök-vezérigazgatója szerint a dinamikus forgalombővülés hátterében a gyárak kapacitásnövelése, valamint a vállalaton belüli számlázás megváltoztatása áll. Először a székesfehérvári érdekeltségnél térnek át a teljes termelési értéken való forgalom-elszámolásra – vagyis a Philips-érdekeltség nem csak a hozzáadott értéket, hanem a teljes termelési értéket tünteti fel a számlákon – majd fokozatosan követi ezeket a többi vállalkozás is. Eddig ugyanis csak a magyarországi hozzáadott értéket vették számításba – ami általában csupán 20 százalékot tett ki – a cég további forgalma nem jelent meg a hazai elszámolásokban.
A Philips-érdekeltségek sajátossága, hogy nem tartoznak egyetlen központ alá, következésképpen nem áll rendelkezésre konszolidált mérleg a holland multi magyarországi érdekeltségeiről. A 15 kft. önálló jogi egységként működik: a holland anyavállalat a legtöbb esetben többségi tulajdonos, néha azonban csupán kisebbségi részesedéssel rendelkezik (lásd a táblázatunkat!). További sajátosság, hogy a legtöbb Philips-érdekeltség vámszabad területen működik. Az egységes és teljes mértékben hazai szabályozás alá tartozó holdingba való egyesülés akadálya Willem J. van der Vegt szerint az, hogy ebben az esetben a vállalat elveszítené a korábban kapott adókedvezményeket.
Az elnök-vezérigazgató a régiót és Magyarországot jó befektetési terepnek tartja. Ezzel összefüggésben a növekvő hazai piacot, a kedvező földrajzi elhelyezkedést, a jól képzett munkaerőt és a politikai stabilitást emelte ki. Mindemellett kritikusan szólt a hazai jogi és adózási környezetről. A Philips-vezető szerint a külföldi tőke becsalogatása utáni lépés más típusú gondolkodásmódot kíván mint maga a tőkevonzás. A beruházók ebben a fázisban már a könnyebb piacra jutási feltételeket igénylik. Willem J. van der Vegt például vámmentes piacra lépést szorgalmaz belföldre – hiszen a vámszabad területen történő termelés miatt vám terheli eladásaikat a hazai értékesítéskor – és kedvezőbb elbánást a Közép Európai Szabadkereskedelmi Egyezményhez (CEFTA) tartozó országokba szállított árukra. Az egységes társasággá válás ugyanakkor azért nem jöhet szóba, mert a Philips-vállalatok elveszítenék a zöldmezős beruházásokat megillető nyereségadó-kedvezményüket. Az elnök-vezérigazgató külön kiemelte a bruttó árbevételen alapuló helyi adózás problémáit. Jó esély van arra, hogy hamarosan megállapodás születik a magyar illetékesekkel a helyi adó kivetésének módjáról és mértékéről.
Az adózás és a vámszabályozás miatt az ezredfordulóig a Philips aligha változtat eddigi stratégiáján, vagyis nem vonul ki a vámszabad területekről. Ennek oka a kevéssé hatékony és bürokratikus vámellenőrzésben, valamint a helyenként magas vámszintben rejlik. Márpedig ezen változtatni kellene, hiszen Magyarországnak az az érdeke, hogy a külföldi cégek teljes magyarországi tevékenységüket a vámszabad területeken kívül végezzék – mondta az elnök-vezérigazgató, aki hozzátette: csak így válhat az ország a régió üzleti-pénzügyi központjává.
A Philips további fejlődésének kulcsa a helyi beszállítók szerepének növelése. Willem J. van der Vegt határozottan üdvözölte, bár túl lassúnak minősítette az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) által életre hívott háttéripari programot. Az állami “rásegítésre” feltétlenül szükség van, hiszen a jelenlegi kamatok és hitelnyújtási kondíciók mellett a kis- és középvállalatok nehezen tudnak versenyt tartani a külföldi vetélytársakkal. Másfelől, a vámszabad területen folytatott termelés beszűkíti a Philips mozgásterét, hiszen a magyar beszállításokhoz és a belföldi eladásokhoz külön engedély szükséges. Ráadásul – mint az IKIM-ből megtudtuk – a magyar háttéripari termékek felhasználásának nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva határt szabnak a hazai hatóságok. Egyfelől ugyanis kívánatos az importhelyettesítés hazai termékekkel, másfelől azonban a “túl magas” hazai beszállítói arány indokolatlan vámkedvezményeket nyújt, sértve a versenysemlegesség elvét – mondták a Figyelőnek az ipari tárcánál. (A vámszabad területekről lásd a Figyelő 1997/20. számot, valamint Vámok helyett szabadon című írásunkat!)
Az a tény, hogy Magyarország július elsejétől belépett a páneurópai kumulációs övezetbe (Fi-gyelő, 1996/51-52 és 1997/26. szám) jelentős mértékben befolyásolta a Philips magyarországi tevékenységét. A holland cég érdekeltségei ugyanis – mint az elnök-vezérigazgató elmondta – “sok” alkatrészt szereznek be a tengeren túlról, főleg Ázsiából, amelyeket aztán itt feldolgozva Nyugat-Európába szállítanak. A kumulációs rendszerhez való csatlakozással pedig ebben az esetben nem lehet visszaigényelni – az eddigi gyakorlattól eltérően – az exportáru importtartalmáért egyszer már kifizetett vámot, feltéve, hogy a cég vámpreferenciával exportál az európai piacra. (Ebben az esetben nincs különbség a vámszabad területen és azon kívül működő cégek között.) Ennek ellenére Willem J. van der Vegt példaértékűnek minősítette az együttműködést az IKIM és a Philips között, hangsúlyozva, hogy a féléves türelmi idő – hiszen Magyarország csak júliustól tagja a januárban már megalakult páneurópai szabadkereskedelmi övezetnek – minimalizálta az átállásból adódó nehézségeket.
A Philips Magyarország Kft. elnök-vezérigazgatója elégedett a hazai érdekeltségekkel, mivel a nyereséget felmérő vállalati szimuláció – konszolidált mérleg hiányában – nemrégiben azt mutatta, hogy a hazai Philips-érdekeltségek profitot termelnek. A vállalat folyamatos beruházásokat tervez a jövőben is, stratégiájuk szerint jelenleg még csak a magyarországi terjeszkedés felénél tartanak. A Philips közép- és kelet-európai tevékenységéről Willem J. van der Vegt annyit árult el, hogy jelenleg a lengyelországi és a magyarországi befektetéseik a legjelentősebbek, miközben a távlati cél az orosz piac meghódítása. A már megvalósult beruházások között – a termék-diverzifikáción túlmenően – lényeges különbségek van: míg hazánkban zöldmezős beruházásokba fektettek, addig Lengyelországban egy állami vállalatot vettek meg. Ebből is adódik, hogy – bár a magyarországi forgalom is jelentékenyen nő – az itteni termelés nagyobbik része külföldön talál vevőre.
