Az InfoPark – teljes nevén Informatikai és Technológiai Innovációs Park – egy 14 hektáros területen lesz, a Lágymányosi és a Petőfi híd között; ott, ahova a világkiállítást tervezték. A projekt előkészítése három éve folyik, amit mindazok az informatikai vállalkozások, amelyek érdeklődnek a parkba való betelepülés iránt, igencsak hosszú időnek tartanak. A gondok jó részét a terület földtulajdoni, vagyonjogi helyzetének elhúzódó – máig sem teljesen befejezett – rendezése okozta.
Mire jó, miért lehet jó egy ilyen technológiai park létrehozása? Mert együttműködést, együttes gondolkodást jelenthet az egyetemek és az informatikai vállalkozók közelsége, megteremtve az információ, a munkaerő és talán még a tőke szabadabb áramlását is a szférán belül; mert egy ilyen közegben talán jobban ki lehet használni azt az előnyt, hogy a régió országai közül hazánkban a legnagyobb az ezer főre eső szoftveresek száma. Azaz nem egy ingatlanfejlesztési projektről, hanem egy tudományos-kutatási szellemi-üzleti centrum létrehozásáról van szó.
Milyen InfoParkot szeretnének az informatikai vállalkozók? Gyúrós Tibor, az Informatikai Vállalkozók Szövetségének (IVSZ) elnöke úgy gondolja, hogy az innovációs parkban az informatikusok nem akarnak részvényesek lenni, nem akarnak építkezni: szabad tőkéjüket inkább saját szakterületük művelésére akarják befektetni. Biztos, hogy a betelepülés költségeinek viszonylag alacsonynak kell lenniük, mert az átlagosnál magasabb irodabérleti díjak elriasztanák a potenciális résztvevőket – fényűző környezetet, márványlépcsőket és szökőkutak sokaságát aligha fizetnék meg a bérlők. Ugyanakkor igénylik, hogy egy ilyen közegben legyenek szabadidős területek is: teniszpálya, biliárdterem, étterem stb. (A területnek 40-50 százaléka zöldterület marad, az irodáknak, laboratóriumoknak stb. beépíthető rész 43 ezer négyzetméter, a szintterületet számolva 270 ezer négyzetméter lesz.)
Mit vár az IVSZ az államtól a park létrehozása során? Például azt, hogy teremtsen itt afféle “mintaállamot”. Olyat, ahol naprakészen tartja nyilván az adatokat az adóhivatal, ahol negyedóra alatt lehet vámoltatni, ahol megfelelően képzett jogászok működnek például egy szakember bevándorlási kérelmének elintézéséhez stb. Ugyanakkor az IVSZ képviselői nemkívánatosnak tartanának bármiféle állami döntést, befolyást, már csak azért is, mert tapasztalataik szerint a világ informatikájában sosem azok a projektek, technológiák értek el sikereket, amelyeket az állam preferált – példaként említhető erre a japánok ötödik generációs számítógép-fejlesztési programjának kudarca -, hanem azok, amelyeket a számítástechnikai szakma kiválasztott, elfogadott, elterjesztett.
Az informatikai parkba való betelepülés lehetőségéről egy független – legalábbis kvázifüggetlen, hiszen a park majdani tulajdonosaitól-menedzselőitől való teljes függetlenséget aligha lehet elképzelni – szakmai fórumnak, bizottságnak kellene döntenie, mégpedig úgy, hogy kizárólag a szakterülettel foglalkozó, újat alkotni tudó-szándékozó cég jelentkezését fogadják el. Az IVSZ elképzelései szerint ennek a bizottságnak kellene ellenőriznie az egyetemekkel való kapcsolatok intenzitását is. Fontos, hogy átlátható, nyilvánosságra hozott feltételrendszer legyen, mindenki egyenlő esélyekkel pályázhasson a bekerülésre.
Az egyik várható parklakó a Matáv lesz, amely informatikai igazgatóságát és kutató-fejlesztő intézetét kívánja ideköltöztetni, mégpedig 1998 végéig. A tervezett 16 ezer négyzetméteres központban a Matáv 800 embert foglalkoztatna. Az IBM is szívesen idetelepülne, más multinacionális cégekhez hasonlóan; jelenlétük fontos is egy ilyen technológiai központban. Jelezte érdeklődését a Siemens-Nixdorf, az ICL, a Bull, az Intel, a Digital, a Computer Associates, a Microsoft is. Az eddigi szándéknyilatkozatok szerint már mintegy 40 ezer négyzetméternyi területnek lesz gazdája. Az egyik legnevesebb hazai szoftverfejlesztő cég, a Graphisoft Rt. is szívesen költözött volna az infopark területére, ám nem győzte kivárni – a lassú szervezés miatt így inkább elkezdte saját innovációs parkjának, székházának építését. (A cég igazgatója mindesetre felajánlotta az általuk fejlesztett építészeti tervezőszoftvert a park létesítési munkálataihoz.)
Az informatikai park ügye jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal Modernizációs és Integrációs Projektirodájának kezében van. Halad a födterülettel kapcsolatos jogi problémák rendezése: a terület északi része telekkönyvi bejegyzésre kész, a déli része is halad efelé, s elkészült a rendezési terv. A terület állami tulajdonban marad, de földhasználati jogait, az úgynevezett ráépítési jogokat is, az InfoPark Rt. kapja meg 99 évre.
Az InfoPark Rt. 1996. december 30-án alakult meg 10 millió forintos alaptőkével, százszázalékos állami tulajdonnal. Egyelőre nincs sem vezérigazgatója, sem menedzsmentje, az említett projektiroda nyújt számára szolgáltatásokat. A részvények 25 százalékát plusz egy részvényt egy hosszú-hosszú tárgyalássorozat végén született megállapodás keretében megkapták azok az egyetemek – a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem -, amelyektől az expo céljaira korábban elvették a területet. A többi részvény a Miniszterelnöki Hivatal kezében van, de a jövőben az állam csak egyetlen aranyrészvényt kíván megtartani, amellyel afelett őrködik, hogy itt valóban csak informatikai, technológiai tevékenységgel foglalkozzanak. Jelenleg egy kerettanulmányon dolgoznak, amely azokat a feltételeket körvonalazná, amelyekkel a beruházók jogokat szerezhetnek, illetve működtethetik a parkot.
Az informatikai park létrehozásáról, koncepciójáról, úgy tűnik, konszenzus alakult ki a szakmai és az állami szervezetek között. A részvénytársaság működtetésének mikéntjéről azonban egyelőre zajlanak a viták.
