A leendő nemzeti dohányboltokban nemcsak dohányterméket, lottót és egyéb szerencsejátékot lehet majd árulni, hanem szeszes és energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőket és újságot is – döntött nemrégiben a parlament. Ez azonban a kereskedők szerint ellentmondásos helyzetet teremt, és sok élelmiszer-kiskereskedő létét veszélyeztetheti.
A forgalom csaknem fele a tét
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a KSH adataira hivatkozva kongatta meg a vészharangot. E szerint az utóbbi öt évben az élelmiszer-kiskereskedelmen belül az alkoholtartalmú italok, alkoholmentes italok, szeszes italok, kávék, dohányáruk eladásából jött be a forgalom mintegy 40 százaléka.
S mivel a lakossági fogyasztás növekedése nemigen várható (2012 novemberében 4 százalékos visszaesés volt), így arra lehet számítani, hogy az új dohányboltok óhatatlanul is elviszik az élelmiszerboltok forgalmának egy részét.
A kistelepülések boltjai kerülhetnek a leginkább bajba
A jelenlegi helyzetben pedig a kistelepülések kisboltjainál a legkisebb forgalomkiesés is végzetes lehet – mondta megkeresésünkre a szövetség főtitkára, Vámos György.
Fotó: Kummer János
Szintén a KSH adatai szerint a települések több mint 95 százalékában tízezernél kevesebben laknak. Ezeken a településeken az OKSZ szerint eleve kétséges, fennmaradnak-e a korábbi élelmiszerüzletek, ha a dohányboltokban az élvezeti cikkek teljes köre megvásárolható lesz. Ezt a forgalomelszívást nagy valószínűséggel nem fogják túlélni a kisvállalkozások.
Ezért a termékkör bővítésével nem ért egyet a szövetség. Szerintük inkább az árrést kellett volna emelni.
Az árrés emelését szorgalmazták
Az OKSZ a közelmúltban javasolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, hogy a jövedéki előírások megváltoztatásával szabályozza (vagyis emelje meg) a dohánytermékek árrését. Ez eddig nem történt meg. A termékkörbővítésre is alapvetően azért került sor, mert rájöttek, hogy a dohánytermékek jelenlegi 3-4 százalékos árrése nem tartotta volna el a dohányboltokat.
Viszont az MTI-nek azt mondta kedden a miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János, hogy az árrésben is lehet változás. Eredetileg nem akartak beavatkozni a dohánygyártók és a kiskereskedők közötti szerződéses viszonyokba. Erre jó okuk volt, hiszen több gyártó már előre jelezte, hogy hajlandó lesz nagyobb árrést biztosítani a kiskereskedőknek. A kormány tehát azt remélte, hogy a piac megoldja ezt a kérdést – magyarázta Lázár. De úgy tűnik, ez nem jött be.
Ha maguktól nem emelik, a kormány kikényszerítheti
Itt léphet be a B terv: a kormányzatnak ugyanis megvannak a jogi eszközei arra, hogy előírja a minimális kiskereskedelmi árrést. Példaként Lázár megemlítette, hogy Olaszországban, Franciaországban kötelezően 10 százalékos, Spanyolországban 8,5, Ausztriában pedig csaknem 13 százalékos árrést írtak elő.
Persze ha elsőre hozzányúlnak az árréshez ahelyett, hogy a termékkört bővítik, akkor a kistelepülések kisboltjainak léte nem került volna veszélybe.
Minden hiába?
Közben az is kiderült, hogy az Európai Unió liberalizálná a dohánytermékek nemzetközi internetes értékesítését. Ez azt jelentené, hogy bár a nemzeti dohányboltban nem vásárolhatna kiskorú, de interneten megrendelhetné a füstölnivalót. Ha így lenne, akkor Lázár ígérete szerint a magyar kormány tiltakozni fog.
