Két kollegánk a Székesfehérvár-Budapest vonalon járt be, ahol átlagban 15-20 percet késnek a vonatok, de volt, hogy 30-40 percet is. Havonta előfordul egyórás késés is, vagy járatkimaradás. Ma délelőtt például egy órás késést hozott össze a járata.
Hasonló a tapasztalatunk a Szolnok, Albertirsa. Monor felől közlekedő szerelvényeknél is. Ráadásul igen nagy a zsúfoltság is reggelente. Alkalmanként előfordul, hogy az utasok fele fel sem tud szállni az éppen késve érkező vonatra. Így aztán az alig félórás bejutásból nem ritkán több mint egy óra lesz.
Ezért “nem lehet” lekésni
Van, aki emiatt inkább az eggyel korábbi vonathoz megy ki, de még így sem lehet száz százalékig biztos abban, hogy időre beér reggel.
Vicces, hogy ha pár perccel megcsúszik is a reggeli készülődés, a vonatot többnyire akkor sem tudjuk lekésni, mert az nálunk is többet késik. Kolleganőnk úgy jellemezte a bosszantó helyzetet, hogy kellemes meglepetés, ha reggel időben gördül be az állomásra a szerelvény. Ezért megpróbáltuk a MÁV-tól megtudni, lesz-e ez még ígyebb is.
Tényleg, mennyit késnek?
Kíváncsiak voltunk, van-e arról statisztikájuk, hogy a budapesti elővárosi közlekedésben mennyit késnek a vonatok. Erre nem reagáltak. Illetve helyette megírták, hogy országos szinten évente átlag 3 százalékban késnek 30 percnél többet a vonatok.
Mintha a 30 percnél kevesebb késés már nem is számítana… Arról viszont kaptunk részletes statisztikát (lásd a keretes), hogy kábellopás miatt évente hány percet késnek a vonatok.
Például
Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy rosszabbodott-e mostanában a helyzet. Mi úgy tapasztaltuk, igen. Érdemi válasz nem jött.
Tényleg, miért késnek?
Meg szerettük volna tudni azt is, mi az oka annak, hogy ritkaság számba megy, ha a reggeli, bejárásos időszakban pontosan érkezik a járat. Sőt, nem ritkán csak addigra ér az állomásra, mire már a következőnek kellene indulnia. Az okokat részletesen kifejtették.
Külső ok lehet a rendkívüli időjárás, a baleset, illetve a vasút és ez által az utasok kárára elkövetett bűncselekmények, lopások (kábelek, vezetékek, stb.) is.
A vasút hibái között pedig a vágányzárakat, a lassújeleket, a biztosítóberendezések meghibásodását említették meg. Felsővezeték-szakadásból (amit egyébként nem tudjuk, külső vagy belső oknak tekintenek-e, mert egyikbe sem sorolták be) idén eddig 120 késés volt a 2600 kilométernyi villamosított hálózaton.
Érdekes, ez a percre pontos statisztika kábellopás-ügyileg. Vajon az elővárosi késésekről miért nem küldtek adatokat?
A kábellopásokat egyébként többféle módszerrel próbálják visszaszorítani, most éppen nyomravezetői díj bevezetését tervezik.
A vágányzárral kapcsolatban megjegyezték, hogy ezeket a vasúttársaság mindig előre meghirdeti, de ez mégis gyakran elkerüli az utasok figyelmét. Tudunk mesélni:
A MÁV azt is hangsúlyozta egyébként, hogy a vágányzár mindig felújítást takar, amivel a szolgáltatás minőségét próbálják javítani. Vagyis elérni azt, hogy a jövőben gyorsabbak és pontosabbak legyenek a vonatok. Ezt június óta nem tapasztaltuk.
De ha figyelembe vesszük, hogy a vasúttársaság szerint nem csak az esemény időtartama alatt lehetnek késések, hanem az elhárítási időszak után is, akkor úgy tűnik, nincs is miért csodálkoznunk.
Az elővárosi vonatok „zavar érzékenyek”
Megírták nekünk, hogy mivel az elővárosi forgalomban a reggeli és a délutáni órákban igen magas a közlekedésre kijelölt vonatok száma, így ezek a szakaszok ebben az időintervallumban fokozottan zavar érzékenyek. Vagyis a zsúfoltabb időszakokban már „kisebb események” is hosszabb késéseket okozhatnak – fogalmaztak. Stimmel. Na de akkor ne is reménykedjünk?
Igyekeznek
Levelükben hangsúlyozták azt is, hogy a MÁV-csoport és munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy folyamatosan javítsák a szolgáltatási színvonalat. Késéseknél például, a lehető legrövidebb időn belül próbálják visszaállítani a menetrendet. De azt sem titkolták, hogy a normál menetrendi közlekedés biztosítása előre nagyon sok tényezőtől függ (pl. előre nem várt események), és esetenként hosszabb időt vesz igénybe. És köszönik utasaik türelmét, és megértését!
Kíváncsiak voltunk rá, tudnak-e javítani az agglomerációs vonatok pontosságán, s hogy mikorra várható javulás. Erre a kérdésre azonban megint csak nem jött kézzel fogható válasz.
