Felére apadt a forgalom

egy év alatt a Budapesti Értékőzsdén (BÉT). Pedig már tavalyelőtt sem érte el reálértéken számolva azt a szintet, amely 1997-1998-ban jellemezte a pesti börzét.#<# A ma nem ritkán mindössze 5-6 milliárd forintnyi napi volument pár éve jobb napokon egy-egy vezető papír - a Mol, a Matáv vagy az OTP - egyedül is "hozta". De miért is lenne jó az egész országnak, ha a tőzsdei árak magasabbak lennének, vagy legalább a forgalom megugrana? Egyfelől, a tőzsdeindex nem csupán a portfólió befektetéseket serkenti, hanem a fizetési mérleg szempontjából (is) kulcsfontosságú működő tőke vonzását is befolyásolja. Másfelől pedig a magyar vállalatoknak elsősorban a tőzsdei tőkebevonás adna esélyt arra, hogy növekedjenek – hazai és regionális keretek között egyaránt. Ez utóbbinak a lehetőségét is eljátssza a populista gazdaságpolitika. Az árfolyamok tavaly tavasz óta tartó mélyrepülése – a múlt hét végén a hivatalos tőzsdeindex, a BUX már a 7400 pontot is alulmúlta – magyarázható ugyan a nemzetközi folyamatokkal, a forgalom ilyen mérvű csökkenése azonban már egyértelműen a hazai börze befektetőinek érdektelenségére utal. Ez utóbbit a nyugati üzleti körökben nagy népszerűségnek örvendő brit Financial Times múlt heti cikke a jobboldali kormány populista gazdaságpolitikájával magyarázza, s elképzelhetőnek tartja, hogy a nagyobb cégek „más tőzsdéken keresnek majd menedéket”. A külföldi befektetők azért fordultak el a BÉT-től, mert elegük lett abból, hogy a magát konzervatívnak nevező kormányzat folyamatosan beleavatkozik a gazdasági folyamatokba: korlátozza a gáz, az elektromos áram és a gyógyszerek piaci alapú áremelését, s akadályozza a nyugellátás öngondoskodó jellegének érvényesítését. Egy-egy ilyen kormányzati döntés következtében az érintett társaságok profitja egyik napról a másikra több tízmilliárd forinttal csökkenhet. Ehhez jön még, hogy néhány homályos eredetű és átláthatatlan irányítású orosz cég az értékpapírtörvény hiányosságait kijátszva szerez tulajdont a hazai tőzsdei cégekben. A magyar társaságok részvényei – a Financial Times érvelésével ellentétben – sajnos akkor sem lesznek kelendőbbek, ha a magyar vállalatok külföldi tőzsdékre menekülnek, hiszen a lényeg, a gazdálkodási környezet ettől még nem változik meg. Nem a BÉT mint intézmény megítélése lett negatívabb az elmúlt években, hanem a magyar gazdaságpolitikáé. S ezen a mégoly kedvező makrogazdasági mutatók sem tudnak változtatni, hiszen az üzletnek ez csak az egyik feltétele. A másik a bizalom.