Fájdalomcsillapító hatású hír a nemrég kikosarazott közép- és kelet-európai munkavállalóknak: előreláthatóan azokra az EU-lakosokra is hét szűk esztendő vár majd, akik néhány év múlva termőföldet szeretnének vásárolni az időközben csatlakozó új tagállamokban. Az Európai Bizottság azt javasolja ugyanis az unió tizenöt tagországának: egyezzenek bele, hogy az erre igényt tartó tagjelöltek 7, illetve 5 éves átmeneti időszakra korlátozhassák a külföldiek második lakóhely és termőföldvásárlását.
A közösség zavarba ejtően gáláns ajánlata inkább a földkérdés politikailag nagyon kényes természetének, semmint a jelöltek által felhozott gazdasági érveknek az elismerése. Négyszemközt kelet-európai diplomaták is gyakran bevallják, hogy a földvásárlás korlátozásához nem kell feltétlenül ideiglenes kibúvót kérni a közösségi vívmányok alól, hiszen erre a törvények nyújtotta keretek között maradva is számtalan lehetőség kínálkozik.
GYANÚS EGYBEESÉS. Az a 7 éves türelmi idő egyébként, amelyet a termőföldek szabad adásvételére a bizottsági javasol, gyanúsan egybeesik azzal az átmenettel, amelyet néhány napja Brüsszel kért a szabad munkavállalás engedélyezésére. Bár Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője, Jean-Christophe Filori kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy összefüggés lenne a két derogáció között, ennek tényét nehéz lenne nem észrevenni. Annál is inkább, mert a modus vivendit kiötlő német európai bizottsági tag még arra is ügyelt, hogy a munkaerő áramlásához hasonlóan a föld- és ingatlanvásárlás kérdésében is felcsillantsa a reményt az átmeneti időszak lerövidítésére. Ezt a célt szolgálja, hogy az Európai Bizottság 3 évvel a “földmoratórium” meghirdetése után megvizsgálja majd: indokolt-e a korlátozás további fenntartása. Ha erre nem lát okot, javasolni fogja a tagállamoknak az átmenet lerövidítését vagy megszüntetését. Verheugen szóvivője szerint a vizsgálat mindenekelőtt a föld- és ingatlanárak változására terjed majd ki.
És hogy a hivatalos indoklás szerint miért éppen 7 év? Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nagyjából ennyi időre lesz szüksége Magyarországnak és a többi kérelmezőnek – Csehországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Bulgáriának – a birtokstruktúra átalakításához, illetve ahhoz, hogy a helyi agrártermelők vásárlóereje elérje a nyugati szintet. A csoportos derogáció keserű pirula lehet néhány tagságra pályázó ország számára, amely a tárgyalásokon való gyorsabb haladás reményében eleve nem kért felmentést a közösségi acquis rendelkezései alól, illetve időközben visszavonta kérelmét. Szlovákia például, most úgy tűnik, hatalmas baklövést követett el, amikor néhány héttel ezelőtt ejtette a külföldiek második lakóhely szerzésének 5 éves korlátozására szóló igényét.
Kibújási technikákAlapesetben az EU-ban állampolgársági alapon nem lehet ugyan különbséget tenni a földvásárlás kérdésében, a tagok speciális feltételekkel mégis megtalálják a módját, miként szűrjék meg a termőterületeikre pályázó külföldieket.
DÁNIA.
A külföldieket is beleértve, 5 hektár alatt bárki vehet lakóházat is magában foglaló birtokot, aki Dániában érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik. További követelmény, hogy az illetőnek laknia is kell az ingatlanban. Öt hektár fölött jogi személy (legyen bel- avagy külföldi) egyáltalán nem vásárolhat földet. A szövetkezetek is csak úgy juthatnak további földbirtokhoz, hogy a tagjaik egyénileg vásárolnak. A vételnek azonban ebben az esetben is előfeltétele a helyben lakás. Harminc hektár felett már kizárólag legalább 4 éves mezőgazdasági szakmai képesítéssel rendelkező személyek vehetnek, illetve bérelhetnek földet. Egy családnak összesen két gazdaság és 150 hektárnyi terület lehet a tulajdonában.
FRANCIAORSZÁG. Minden egyes földeladási szándékot be kell jelenteni a birtok- és vidékrendezési hivatalnál, amely közvetlenül részt vesz az ügylet lebonyolításában. A földek megművelésére vonatkozó engedélyek kiadásánál egyebek mellett megvizsgálják, hogy a kérvényező rendelkezik-e a minimálisan előírt szakmai képesítéssel, az eladás nem változtatja-e meg a régió birtokstruktúráját, van-e továbbá megfelelő garancia a földterület művelésére.
NÉMETORSZÁG. Itt nincs különbség belföldi és külföldi természetes és jogi személyek között. Az NSZK-ban a magas árak miatt a földkérdésnek nincs nagy súlya. A törvények szerint a 2 hektárnál nagyobb földterület megvételéhez kötelező engedélyt kérni. A kijelölt hatóság azonban megtagadhatja az engedélyt, ha veszélyben látja a vidék birtokszerkezetét vagy a föld eladási ára irreális az értékéhez képest.
TAKTIKUSAN. Magyarország viszont taktikusabban járt el, amikor az idén januárban csak pontosította az ingatlanügyben korábban megfogalmazott álláspontját. E módosítás alapján a taggá válást követően csak a második lakóhelyül szolgáló ingatlanok külföldiek által történő megszerzése lett volna a csatlakozástól számított 5 éven át előzetes engedélyezési eljáráshoz kötve. Az eredeti magyar pozíció általában az ingatlanokra vonatkozott (a mezőgazdasági termőföld és a természetvédelmi terület kivételével, ahol 10 éves átmeneti könnyítést kértünk). Az új álláspont már mentesíti az engedélyezési eljárás alól az ipari tevékenységhez kapcsolódó ingatlanokat: épületeket és helyiségeket, üzleteket, raktárakat és garázsokat. Ezek megvásárlása magyar szándék szerint a jövőben bejelentési eljárás hatálya alá esne; a nyilvántartásba vétel azt a célt szolgálná, hogy ne lehessen kijátszani a második lakóhellyel kapcsolatos korlátozásokat. Magyarország hangoztatja egyébként, hogy a második lakóhelyet érintő korlátozás inkább csak jelképes lenne, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján a külföldiek által a közigazgatási hivataloknál benyújtott kérelmeknek mindössze 3,5 százalékát utasították el.
Az előző hullámban csatlakozó Ausztria, Svédország és Finnország e téren egyaránt 5 éves átmeneti mentességet kért és kapott az uniótól. Ezen országok azonban – a magyaroktól eltérően – elsősorban népszerű nyaralóhelyeiket és hétvégi házaikat óvták a külföldiektől, míg nálunk általában a lakáspiacra gyakorolt árfelhajtó hatástól félnek. Bár a második lakásnak nincs egységesen elfogadott definíciója, általában azt értik alatta, ha egy tartósan nálunk tartózkodó, de bejegyzett lakóhelyén már lakással rendelkező EU-állampolgár Magyarországon is lakóingatlant akar vásárolni.
Magyarország a külföldiek mezőgazdasági föld és természetvédelmi terület vásárlására és bérlésére érvényben lévő tilalmat 10 évre szeretné fenntartani. Ezt a kormány szerint az indokolja, hogy az unió tagállamaiban jelenleg 5-40-szerese a föld ára a hazainak, és az azonnali liberalizáció nyomán elviselhetetlenül felmennének az árak, hátrányos helyzetbe hozva a magyar termelőket. A magyar álláspont azonban árnyaltabb annál, mint amilyennek első pillanatban tűnik. A földtörvény alapján ugyanis nemcsak a külföldieket, hanem a hazai jogi személyeket – például szövetkezeteket – is eltiltották a termőföld és a természetvédelmi terület vásárlásától. Mivel a korlátozás így nem diszkriminatív, s nem akadályozza a tagállamok közötti szabad tőkemozgást, a kormány álláspontja szerint az igény ilyenformán nem tekinthető klasszikus derogációnak. A magyar korlátozási szándék azonban a külföldi természetes személyekre is vonatkozik, miközben a hazai természetes személyek szabadon vásárolhatnak földet és természetvédelmi területet. Továbbá az EU-nak benyújtott álláspont a külföldi természetes és jogi személyektől 10 évre megvonná a lehetőséget, hogy 300 hektárnál nagyobb vagy 6 ezer aranykoronát meghaladó értékű termőföldet vegyenek.
KIKÖTÉSEK. A Figyelő ugyanakkor bizottsági forrásokból úgy értesült, hogy a Brüsszel által javasolt ellenpozíció a földbérlés terén nem ismeri el Magyarország jogát akárcsak átmeneti idejű korlátozására sem, és ugyancsak elutasítja azt a megkülönböztetést, hogy külföldiek – a magyar természetes személyektől eltérően – természetvédelmi területen ne vásárolhassanak földet. Az Európai Bizottság, valamelyest ugyancsak rontva ajánlata nagyvonalúságán, azt is kikötötte, hogy a 7 éves korlátozás nem érintheti azokat az uniós egyéni vállalkozókat, akik mezőgazdasági termelés céljából akarnak földet vásárolni az új tagállamokban. “A letelepedés szabadsága alapjog az unió állampolgárai számára” – emlékeztet ezzel kapcsolatban a bizottsági dokumentum. A magyar korlátozási szándék eközben egyértelműen vonatkozik a mezőgazdasági tevékenységet űző egyéni vállalkozókra is.
Ez a minimum három vitás pont – miként bizottsági források is utaltak rá – egyáltalán nem ígér könnyű tárgyalásokat a tőke szabad mozgásáról szóló fejezetre vonatkozóan, amit Budapest legkésőbb júliusig ideiglenesen le szeretne zárni.
