Hazai kortárs képzőművészeink viszonylag hamar felfedezték maguknak a CD-ROM-ot mint adathordozó eszközt#<#. Részben a hagyományos, papíralapú katalógusokat váltották fel e lemezek, lévén lényegesen nagyobb kapacitásúak, így nagyságrenddel több szöveg és kép bemutatására alkalmasak, továbbá nyomda és egyéb járulékos költség nélkül, jóval olcsóbban lehet ugyanakkora példányszámot elérni. Másrészt az újfajta, eleve digitális technológiával létrejött műalkotások, videó munkák jellege is megkívánt egy előrehaladottabb archiválási, dokumentálási formát.
Az utóbbi időben elsősorban festőként dolgozó, jeles kortárs képzőművészünk, Révész László László is úgy döntött, hogy az elmúlt néhány évben készült videó- és multimediális munkáit CD-ROM-on, interaktív formában rendszerezi. Az anyag azért is figyelemre méltó, mert a különböző kiállításokon szerepelt művek így utólag is teljességükben élvezhetők, a néző nem maradt le semmiről.
Révész ViiSi címmel öt, 1997 és 2000 között készült munkáját dokumentálja. A legegyszerűbb köztük talán az 1848 címet viselő, a Magyar Műhely művészeti magazin felkérésére készült alkotás, ahol a néző az évszám számait mint háromdimenziós tárgyakat járhatja körbe egy virtuális számtérben, és közben nyolc pizzicato részletbe hallgathat bele. Az egymástól függetlenné váló szám-objektek önálló életet kezdenek élni, szólótáncot járnak a felcsendülő pizzicatókra, s közben a forradalmi évszámnak nyoma vész. A történelmi eseményekhez, illetve a történelmi jelentőségűnek tartott jelképekhez való ironikus viszonyulás Révésznél a „Zászló megfigyelés” című munkában is tetten érhető. A zászló – az Európai Unió lobogója – a banális számítógépes játékokra, illetve az uniós nagyhatalmi politika, felőlünk nézve, kiszámíthatatlanságára reflektál: a feladat az, hogy a lengedező zászló fölött időnként felvillanó stop gombot kell eltalálni és ezzel megállítani a zászló lobogását, ami persze az alatta lévő start ikonra kattintva azonnal újraindítható.
A CD legkifinomultabb darabja a Paris, szintén Révész magánosított történelmének része. A mitológiai esemény, a női szépségről ítéletet hozó Paris ihlette munka öt gömb alakú hot spotból (érinthető felületből) áll. A központi gömböt forgatva egy elegáns éttermi jelenetet nézhetünk végig: a gömb felületén végtelenített képet pörgetve, mintha az előkelően öltözött asztaltársaság előtt haladnánk végig az ételtől roskadozó asztal mentén. A filmbe illő jelenet valójában a művész családi fotóalbumának egy darabja, központi nőalakja pedig az édesanyja. A képernyő sarkaiban Révész mellszobra látható, illetve rákattintva jobbra-balra forgatható, miközben saját előadásában énekli az „Egy amerikai Párizsban” című musical néhány sorát.
