Kellemes meglepetéssel kedveskedett a világ tőzsdei befektetőinek az új évezred kezdetén Alan Greenspan, a Fed elnöke azzal, hogy a jegybank szerepét betöltő intézmény döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság két hivatalos ülése között csökkentette 50 bázisponttal az amerikai irányadó kamatlábat.#<# A rendkívüli intézkedés azt követően történt, hogy az ország vállalatainak közeljövőben várható gazdasági aktivitását előrejelző amerikai beszerzési menedzser index 10 éve nem látott mélypontra süllyedt.
Míg egy évvel ezelőtt a részvénybefektetőket az amerikai gazdaság “túlfűtöttsége”, s ennek nyomán az esetlegesen elszabaduló infláció tartotta rettegésben, ma, 180 fokos fordulat után, a piaci szereplők a gazdaság túlzott lassulása, s ennek nyomán a vállalatok nyereségnövekedési ütemének csökkenése miatt aggódnak. Ilyen üzleti környezetben a nemzetközi befektetők kivonták pénzüket a nagyobb növekedéssel kecsegtető, de ezzel együtt magasabb kockázati szintet képviselő konstrukciókból (technológiai szektor, illetve feltörekvő piacok), s azt a biztonságosabb formában, amerikai államkötvényekben helyezték el.
A nemzetközi részvénypiacok irányadó trendje – amelyet a világgazdaság jelenlegi keretei között tőzsdéi révén egyértelműen az amerikai gazdaság jelöl ki – meghatározza a magyar részvényárfolyamok mozgásának kereteit is. Bár a hazai politikai és gazdasági lépések, s az egyes vállalati események természetesen befolyásolják az árfolyamokat, részvénypiacunk egészének a trendje – egy többé-kevésbé működő piacgazdaság kereteit feltételezve – nem válhat el a világ vezető tőzsdéin bekövetkező alapvető mozgásoktól. Ezért aztán a magyar részvények ez évben várható teljesítményét alapvetően befolyásolja az, hogy közel két esztendő után a Fed elnöke valóban elszánta-e magát arra, hogy az amerikai gazdaság élénkítése érdekében a többszöri kamatcsökkentés eszközéhez nyúljon.
GYÓGYSZERES KEZELÉS. Abban ugyanis egyelőre – úgy tűnik – egyetértenek az amerikai elemzők, hogy a múlt heti 50 bázispontos kamatcsökkentés önmagában csupán “heroin-injekcióként” ad egyszeri nagy lökést a részvényárfolyamoknak. Az injekció beadása utáni rövid kábulat elmúltával azonban visszatérnek a korábbi problémák – ilyennek számít a vállalati nyereségnövekedési ütem visszaesése -, s a tavalyi negyedik negyedév, de még 2001 két negyedévének eredményei is várhatóan kijózanítólag hatnak majd a befektetőkre. A valódi stabil növekedés újbóli beindulásához “folyamatos gyógyszeres kezelésre”, további kamatcsökkentésekre van szükség a Fed illetékes bizottságának január végi és márciusi ülésein. Ha ezeket a lépéseket valóban meglépik az Egyesült Államok monetáris politikájának irányítói, ezzel biztosítják az amerikai vállalatok nyereségnövekedési ütemének újbóli emelkedését az év második felében. A profitbővülés gyorsulására vonatkozó várakozások miatt a nemzetközi befektetési alapok emelnék a részvények arányát portfólióikban, különösen ha az olajár 25 dollár körül maradna, ami jelentős mértékben csökkentené az inflációs nyomást.
PROFITKILÁTÁSOK. Amennyiben az elkövetkező hónapok során valóban így alakulnak a dolgok, úgy van rá esély, hogy a magyar részvénybefektetők a tavalyi újabb kiábrándító tőzsdei év után az idén tartósabban is emelkedő árfolyamokkal találkoznak. A magyar részvénypiac átlagos eredménynövekedési üteme 20 százalék körüli lehet (bár ezt egyes nagyvállalatok – Mol, Matáv – még jelentős mértékben eltéríthetik), s ez megfelelő alapul szolgálhat a jelenleg nyomott szinten tanyázó árfolyamok nekirugaszkodásához. A magyar gazdaság állapota regionális összehasonlításban kielégítőnek tekinthető, bár nem mentes a veszélyekre utaló jelektől. Ez utóbbiak közül elsősorban az inflációs nyomás érdemel kitüntetett figyelmet. Így ha a nemzetközi befektetési környezet – nem kis mértékben a Fed most megkezdett kamatcsökkentései nyomán – számottevően javul az elkövetkező hónapokban, a BUX 2001 végére újra elérheti a 10 ezer pontos szintet.
Mely részvények azok, amelyek leginkább profitálhatnak a javuló nemzetközi környezetből? Mivel ez esetben a befektetési alapok jelentős pénzeket csoportosítanának át a magyar piacra, az általuk keresett papírok mindenképpen az úgynevezett blue chipek közül kerülnének ki. Így a Matáv, az OTP és a Richter részvényeinek árfolyama egyaránt látványosan emelkedhet. Amennyiben az olajár is a fentebb jelzett 25 dollár körül stabilizálódna, a Mol idei eredménye is ígéretesen alakulhat, s a külföldi befektetők újra felfedezhetik a magyar olajpapírt. Javuló globális gazdasági kilátások esetén a kisebb cégek részvényei közül egy éves távlatban jó vételnek bizonyulhat a Graphisoft, mely társaság eredményességének alakulása a BÉT-en jegyzett cégek közül az egyik legérzékenyebb a nemzetközi gazdasági fejlemények változásaira. Ne feledjük el azonban, hogy a Graphisoft éppen a múlt héten jelentette be: a 2000. évi eredménye jócskán alulmúlja a várakozásokat, s valószínűleg a szoftvergyártó idei első és második negyedéves profitja sem kápráztatja majd el a befektetőket.
A hazai tőzsdei felfutás esélye jórészt attól függ, hogy a Fed újévi kamatcsökkentésének hatása mennyire bizonyul tartósnak.
