Gazdaság

Brüsszeli Bírság A Volkswagennek – Népakarat

Az Európai Bizottság három éven belül másodszor szabott ki több tízmillió eurós pénzbüntetést Európa legnagyobb autógyártójára. Több más autós cég sem lehet biztonságban.

Lehetséges, hogy Mario Monti, iaz Európai iUnió versenyjogi főbiztosa magánemberként nagy rajongója a Volkswagen-autóknak, hivatalos minőségében azonban egészen biztosan nincs elragadtatva a német óriásvállalat üzleti módszereitől.

Brüsszeli Bírság A Volkswagennek – Népakarat 1Brüsszel három évvel ezelőtt azért fegyelmezte meg a Volkswagen AG -t (VW), mert olaszországi márkakereskedői megtagadták, hogy Volkswagen és Audi márkájú személyautókat adjanak el német és osztrák vevőknek. A külföldről érkezett kuncsaftok a kedvező olaszországi árakból szerettek volna profitálni, ám a helyi dílerek az anyacég felszólításának engedve nem szolgálták ki őket, fittyet hányva az egységes belső piac szabályaira. A VW a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért, de csak azt tudta elérni, hogy a közösség legfőbb jogi testülete az eredeti 102 millió euróról 90 millió euróra mérsékelte a pénzbüntetést.

ÚJABB KIHÁGÁS. A legújabb “közlekedési” kihágás 30,96 millió euróba kerül a német autógyárnak, ezt a közösségi versenyjogban komoly vétségnek számító árrögzítő praktikák alkalmazása miatt sózta a nyakába az Európai Bizottság. A fogyasztói panaszra megindított vizsgálat kiderítette, hogy a VW 1996 és 1997 között arra utasította németországi márkakereskedőit, hogy az akkoriban piacra dobott Passat modellt nem értékesíthetik a cég által ajánlott kereskedelmi ár alatt. A központból származó, s az ország valamennyi VW-márkakereskedőjéhez eljuttatott körlevél megtiltotta, hogy az eladók kedvezményes, akciós áron értékesítsék a szóban forgó modellt.

A német gyártó az uniós versenyjogi hatóság szerint ezzel két rendelkezés ellen is súlyosan vétett. Egyfelől megsértette az alapszerződésnek azt a cikkelyét, amely megtilt minden, a belső piaci versenyt akadályozó és torzító, valamint a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan befolyásoló magatartást. A VW másfelől annak a jogszabálynak a rendelkezéseit sem tartotta tiszteletben, amely széles körben mentességet ad az autóiparnak a közösség versenyjogi szabályai alól. Eszerint ugyanis az autógyártó nem korlátozhatja a kereskedőnek azt a jogát, hogy szabadon megválassza az (újra)eladásra kínált autók árát. A rendelkezés a fogyasztóknak azt a jogát hivatott szavatolni, hogy egymással versengő árajánlatok közül választhassák ki a számukra legelőnyösebbet. A német autógyár a brüsszeli bizottság érvelése szerint árat rögzítő lépésével attól a lehetőségtől fosztotta meg a márkakereskedőket, hogy egymásnak aláígérjenek – és ezzel végső soron a fogyasztókat rövidítette meg.

A VW azzal védekezett, hogy az exkluzív kereskedők haszonkulcsát kívánta biztosítani, továbbá annak is elejét akarta venni, hogy egyes eladók az új modell imázsának ártó árpolitikát alkalmazzanak. A társaság három éven át folytatta a Brüsszel által illegálisnak minősített gyakorlatot, és ezalatt körülbelül 400 ezer darabot adott el a Passatnak ebből a fajtájából. Monti szóvivője, Michael Tscherny szerint a zömében német vásárlók 200 millió eurót (körülbelül 1,6 milliárd márkát) takaríthattak volna meg, ha az autógyár nem folyamodott volna ehhez a módszerhez. Tscherny ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, mekkora lehet a különbség a német cég által elkönyvelt nyereség és a pénzbüntetés nagysága között.

A konkrét összeg kiszabásában egyébként több tényezőt is figyelembe vett a versenyjogi főigazgatóság. Enyhítő körülménynek tekintette például azt, hogy a cég széles kínálatából csak egyetlen modellt érintett a jogellenes gyakorlat. Súlyosbító körülménynek számított viszont, hogy a piac egyik szegmensében meghatározó kereslet nyilvánult meg a szóban forgó típus iránt. Ugyancsak sokat nyomott a latba, hogy Németországé az egész Európai Unión belül a legnagyobb autópiac, ahol Nagy-Britanniával együtt egyébként is a legmagasabb a személygépkocsik ára.

A VW után hamarosan más nagy autógyártókra is lesújthat a bizottság “pallosa”. A versenyjogi hatóságok a francia Renault, illetve Peugeot cégek ellen is vizsgálatot folytatnak, és a Daimler Chrysler ügyében indított nyomozás is befejező szakaszába érkezett. Mindhárom esetben az a gyanú, hogy az autógyárak elfogadhatatlan értékesítési gyakorlatot folytattak.

RENDTEREMTÉS? A sorozatos elmarasztalások fényében sokan érdeklődéssel várják, hogy Brüsszel mit javasol majd az év végén, amikor napirendre kerül az autóiparnak nyújtott versenyjogi kedvezmények felülvizsgálata. A szakmai zsargonban tömbmentességnek nevezett kivételezés egyebek mellett lehetőséget ad az autógyártóknak exkluzív márkakereskedelmi hálózatok kiépítésére. A versenyjogi főbiztos már korábban is jelezte, hogy a gépkocsik értékesítésének jelenlegi szabályai közt és a gyakorlatban is sérülnek a versenyérdekek. A legújabb fejlemények csak erősíthetik Mario Monti meggyőződését, hogy rendet kell tenni az elkanászodott szektorban. A VW és az autóipar más nagyjai számára így néhány tízmillió euró bírság kifizetésénél végső soron több pénzbe is kerülhet a “brüsszeli kaland”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik