Pontosan egy évvel ezelőtt Németország stabilan vezette az euró-zóna mezőnyét#<#: növekedésének üteme több mint 1 százalékponttal haladta meg az övezet átlagos tempóját. Az Egyesült Államok által vezérelt globális növekedés mozgásban tartotta a német exportgépezetet, miközben az alacsony infláció és az egyre kedvezőbbé váló munkaerő-piaci helyzet hatalmas lendületet adott a magánfogyasztásnak.
Mára mindez a visszájára fordult. Az elemzők immár sokadszorra szállítják lejjebb 2001-es növekedési előrejelzéseiket – az eddigi mintegy 2 százalék helyett csupán 1,5-2,0 százalékosra taksálják a gazdaság ez évre várható növekedését -, s mindeközben vajmi kevés esélyt látnak arra, hogy bármiféle számottevő fellendülés indulhatna meg az esztendő vége előtt.
Legutóbb az első negyedévi GDP-adatok hatottak kiábrándítóan. A múlt év negyedik negyedévéhez viszonyítva 0,4 százalékos volt a növekedés, mégpedig úgy, hogy az akkori reál-GDP a harmadik negyedéves szinthez képest mindössze 0,2 százalékkal – az utóbbi másfél esztendő leggyengébb teljesítményét felmutatva – erősödött. Az import drasztikusan visszaesett, amiben híven tükröződik a hazai kereslet visszafogottsága. Két éve először esett az export, miközben a magánfogyasztás immár sorozatban harmadik negyedéve nem mozdul egy tapodtat sem, az építkezési beruházások volumene pedig meredeken zuhan.
A második negyedévi GDP-adatok sem ígérnek jobbat – sőt akár még rosszabbodhat is a helyzet. Az ipari termelés mindeddig a korábbi megrendeléseknek köszönhetően tudott szinten maradni, csakhogy azok száma – mindenekelőtt az exportmegrendeléseké – márciusban visszaesett. Az üzleti bizalom pedig, áprilisban ismét tovább süllyedve, kétéves mélypontot ért el. Ez utóbbi kulcsfontosságú mutató már a 11. egymást követő hónapja zuhan, sőt a hanyatlás az elmúlt hónapokban még fel is gyorsult.
A fogyasztói kiadásokat visszaveti, hogy a magasabb energia- és élelmiszerárak érzékenyen érintik a háztartások vásárlóerejét. A májusról szóló előzetes jelentések 3,6 százalékos inflációt valószínűsítenek, jócskán magasabbat az áprilisi 2,9 százaléknál.
Ami pedig az Európai Központi Bank felől az idén nyáron érkező esetleges ösztönzéseket illeti, azok túlságosan kis horderejűek lesznek és túl későn érkeznek ahhoz, hogy meglódíthassák a 2001-es növekedést.
