Bármilyen helyzetben vagyunk is, tisztában kell lennünk azzal, hogy ma néhány hónappal tovább tart az új munkahely megtalálása, mint néhány évvel korábban – vélekedik Cservenyák Tamás, a Drake Beam Morin (DBM) nemzetközi karrier-tanácsadó iroda ügyvezető partnere. A kilencvenes évek elején Magyarországra települő multinacionális cégek nagy felvevőerővel rendelkeztek, és ez felgyorsította az elhelyezkedési folyamatot. Ma már azonban sokkal kevesebb új cég telepedik le hazánkban.
Számításba kell venni azt is, hogy az amerikai gazdaság lassulása előbb-utóbb nálunk is éreztetni fogja hatását, és a gazdasági élet egyéb területei mellett a munkaerőpiac keresleti oldalán is érezhető csökkenést okoz – folytatja Cservenyák. A DBM európai felmérésének tapasztalatai szerint körülbelül 4-6 hónapos álláskereséssel kell számolnia még azoknak is, aki komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek saját területükön, s különösen igaz ez azokra az iparágakra – például az információtechnológia vagy a telekommunikáció területére -, ahol máris érezhető a lassulás.
VÁLTANI KELL! Mindezek azonban ne riasszanak el senkit a munkahelyváltástól, vagy a lehetőségek mérlegelésétől, hiszen bármilyen változást, akár egy munkahely elvesztését is sokkal jobban tudja kezelni az, aki megélt már néhány váltást pályája során. Az elmúlt években a 3-4 évenkénti váltás volt jellemző a magyarokra, ami sűrűbb, mint az európai átlag. A karrierépítés szempontjából az 5-7 évenkénti álláscsere mondható optimálisnak, ugyanis ez alatt az időtartam alatt mondható el valakiről, hogy elég tapasztalatot és ismeretet szerzett munkakörében. Ha ekkor nem vált, fennáll a veszélye annak, hogy bent ragad jelenlegi munkájában, azaz nem képes friss szemmel kívülről nézni és fejleszteni, vagy nem talál benne elég kihívást.
Nem beszélve arról, hogy ma már gyanakodva is nézhetik azokat, akik nagyon hosszú időt (15-20 évet) töltenek el egy vállalatnál, hiszen a maradás oka lehet akár a bizonytalanságtól, kockázatvállalástól való félelem is. Ma az az önéletrajz sem kelt megütközést, amely egy-két gyökeres váltást – akár pályamódosítást -, és 4-5 munkahely-változtatást is tartalmaz, bár a jelentkezőnek számolnia kell azzal, hogy rákérdeznek a pályamódosítás hátterére.
A munkahelyváltásnak számos oka lehet, a karrierlehetőségek hiányától a vállalati bizonytalanságig széles a skála. A személyzeti tanácsadó cégek tapasztalatai szerint legtöbbször személyes okokra vezethető vissza a váltás. Ilyen ok lehet egy új vezető kinevezése, akinek esetleg sem személye, sem munkastílusa nem szimpatikus. Ha ez mindennapos konfliktusokhoz vezet, nem érdemes várni a váltással, hiszen az ilyen jellegű problémák ritkán múlnak el maguktól. Utolsó lökésként szolgálhat a döntéshez az is, ha valaki úgy érzi, nem a képességeinek megfelelő munkát végez, ráadásul anyagilag sem megfelelő díjazásért, nem beszélve az erkölcsi elismerésről.
Ha valaki úgy dönt, hogy változtat, minden esetben korrigál valamit, azaz valami jobbra vált. Cservenyák Tamás szerint az cselekszik jól, aki a munkahely-változtatás után szakmailag és anyagilag is elégedettebb, mint korábban. Ez nem okvetlenül feltételez tényleges előrelépést a karrierlétrán – sok példát találni arra, hogy valaki azonos munkakörben helyezkedik el, csak a korábbinál lényegesen nagyobb területi vagy személyi felelősséggel, akár azonos fizetésért. Elegendő ok lehet a váltáshoz az is, ha több kihívást látunk egy munkában, vagy nagyobb lehetőséget a személyes fejlődésre.
Feltételes váltásNe változtasson feltétlenül, ha
• Csak a fizetés miatt váltana
• Nagyjából elégedett munkájával és körülményeivel, csak másokhoz viszonyítva érzi sikertelennek karrierjét
• Bármi áron változtatni szeretne, ilyen esetekben érdemes legalább kicsit várni egy jó lehetőségre, nem pedig a bizonytalanra váltani
• Imádja szakmáját, de mások azt sugallják, ideje váltani, mert nem elég megbecsült vagy elismert
• Csak azért váltana, mert nem tudja vállalni a felelősséget saját hibáiért, vagy kudarcaiért
• Úgy érzi, munkáját nem ismerik el megfelelően
Változtasson, ha
• Sikertelennek, boldogtalannak érzi magát munkahelyén, azaz nem kap képességeinek megfelelő lehetőségeket, vagy nem tudja megfelelően ellátni munkakörét
• Nem lát elég kihívást jelenlegi munkájában, munkája nem érdekli már
• Nincs Ön előtt több karrierlehetőség az adott vállalaton belül, mint amit eddig elért, vagy ami érdekelné
Előfordulhat az is, hogy valaki látszólag “lebontja” karrierjét, azaz egy váltáskor nem előre lép, hanem vissza. Bár furcsán mutathat az illető önéletrajzában, hogy csoportvezetőből “egyszerű” mérnökké süllyedt, még mindig jobb, ha visszavált, mintha belebukik egy olyan munkakörbe, ami nem neki való, amiben nem tud olyan teljesítményt nyújtani, amilyent elvárnak tőle. Nem szerencsés azonban csak emiatt munkahelyet vál-tani. Ma már a legtöbb cégnél van valamilyen teljesítményértékelő rendszer, amelynek keretében félévenként vagy évenként egy beszélgetés keretében értékelik a dolgozók teljesítményét – ezek a beszélgetések pedig kiváló alkalmat jelenthetnek a munkahelyi problémák megoldására is.
MEGFONTOLTAN. Döntés előtt mindenki feltétlenül gondolja át tárgyilagosan jelenlegi munkahelyi körülményeit, illetve azokat az okokat, amelyek változtatásra kényszerítik. Ha a mérleg negatív, azaz elkerülhetetlen a váltás, legalább ilyen alaposan meg kell vizsgálni azt a vállalatot, amelyre a választás esett. “A különösen tehetséges vagy vezető beosztásban lévő embereket rendszeresen keresik meg fejvadász cégek különböző, sokat ígérő állásajánlatokkal. Ezeket mindenképpen érdemes közelebbről is megnézni, akkor is, ha a megkeresett személy éppen nem gondolkozik munkahely-változtatáson, hiszen akár régóta várt lehetőséget kínálhatnak fel. Ha valakinek komoly váltási szándékai vannak, annak a szokásosnál is alaposabban utána kell járnia az ajánlatnak, különben könnyen csalódás érheti. Szerezzen be minden fellelhető információt a vállalatról és leendő munkaköréről, feladatairól és munkakörülményeiről” – mondja Cservenyák. Győződjön meg róla, hogy valóban olyan állásra vált, amely hasznos személyes fejlődése, karrierje vagy magánéleti elvárásai szempontjából. Időt és energiát kell szánni a felderítésre, hiszen ha valaki már kimondta a nemet – azaz beadta felmondását -, akkor már ritkán vezet út visszafelé, korábbi munkahelyére. Éppen ezért csak akkor jelezzük távozási szándékunkat, ha már biztosak vagyunk a választásunkban, és abban, hogy az adott cég is minket választott.
