Az új helyszínen, a Pesti Vigadóban is a megszokott tömeg gyűlt össze a Mű-Terem Galéria őszi nagyárverésére#<#, rácáfolva a tulajdonos Virág Judit előzetes kishitűségére. Ha a közönség létszámával nem is volt baj, a licitáló kedv valamelyest elmaradt attól, amit a galéria rendezvényein már hagyományosnak mondhattunk. Az aukció elején felkínált öt Zsolnay iránt érdeklődők ugyan élénken alkudoztak, s ennek köszönhetően 1,2 millióért kelt el például egy szivar alakú váza, egy másik tételre, viszont egy csodás porcelánfajansz tálra, amelyért minimum 750 ezret reméltek az eladók, nem akadt vevő. Némi csalódást jelentett, hogy a festménykollekció jó részét a kikiáltási árak közelében ütötték le, igaz ezúttal több volt a közepes, mint a kiemelkedő minőségű alkotás. Nem hoztak átütő sikert a kortárs művek sem, bár az anyag javát sikerült eladni, megmaradt például a két héttel ezelőtti beharangozónkban kiemelt Meteor - Kováts Albert dekoratív alkotása -, s csak a kikiáltási áron, 650 ezer forintért ment el Fehér László Egyedül című olajképe.
A végére azután lendületbe jött a közönség, igaz az akkor előkerülő képek már igazi csemegét jelentettek. Aba-Novák Vilmos 1930-ban megfestett Olasz tájáért 4 millió forintnál kezdődött az alku, hogy azután a kalapács 11 milliónál koppanjon. Rippl-Rónai József kékblúzos Zorkája is hódított, az 5,5 millión kikiáltott képért végül 16 milliós kalapácsárat fizetett új tulajdonosa.
Az igazi áttörést Czigány Dezső 1909-ben festett Kettős Női arcképe hozta, amelyért 1,2 millió forintos indulást követően 17 millió forintot ígértek. Több mint nyolcszorosára emelték a licitálók Bene Géza csendéletének árát, amelyet végül 6 millió forintnál ütöttek le. A kétkedőket valóban megnyugtató nagy csattanót azután az utolsó tétel, Vaszary János 1905-ben készült festménye szolgáltatta, a 4,2 millió forintnál megkezdett, mind hevesebb alkut 19 millió forintnál fejezték be a riválisok.
