Projektmenedzser után böngészett egy emberi erőforrás vezető iegy álláskereső adatbázisban. Két megfelelő személyt talált a pozícióra, az egyik 45 éves műszaki diplomás férfi volt, évtizedes szakmai tapasztalattal, aki – reálisan – bruttó 350-400 ezer forintban jelölte meg bérigényét. A másik elfogadható jelölt tavaly végzett egy vidéki főiskolán és bruttó 700 ezer forintot kért. “Lehet, hogy a fiatalember zseni, de akkor sem fogom behívni interjúra, mert a lehetséges bér dupláját kérte, ilyenkor már nincs értelme alkudozni” – magyarázza a HR vezető.
A fenti eset korántsem egyedülálló, a frissen végzettek sokszor túlbecsülik magukat, és a felvételi beszélgetésen irreálisan magas fizetést kérnek. “A pályakezdők tévesen informáltak, vagy hisznek a szóbeszédnek. Gyakran 20-40 százalékkal többet kérnek annál, mint amennyit a vállalat kínálni tud” – erősíti meg a példát Schmiedt László, a Robert Bosch Elektronika Kft. személyügyi igazgatója. “A néhány év gyakorlattal bírók azonban már komoly munkaerő-piaci ismeretekkel rendelkeznek, és fillérre be tudják lőni, hogy mekkora fizetést kérhetnek.”
A béralku kitüntetett szerephez jut az elhelyezkedésben, különösen recesszió idején. “A vállalatok újabban gyakran a költséghatékonyságot tartják szem előtt, és inkább kevesebb tapasztalattal rendelkező jelentkezőket vesznek fel” – mondja Sághy András, a Kienbaum vezetési tanácsadó társaság irodavezetője. A jó képzettséggel és gyakorlattal rendelkező, s ennek megfelelően magas kompenzációs igénnyel fellépő szakemberek ezért lényegesen lassabban tudnak elhelyezkedni, mint egy-két évvel ezelőtt. “A cégeknél egyre kevésbé van szükség sztárokra” – jegyzi meg Sághy András. A topmenedzsmentet kivéve tehát előnyben részesülnek a megfizethető szakemberek.
Sok vállalatnál létszámstop van a recesszió miatt, nem vesznek fel új munkaerőt, inkább igyekeznek a meglevőt hatékonyabban kihasználni. Az emberi erőforrás menedzsment feladata ilyenkor a szakemberek fejlesztése, motiválása és megtartása.
Sághy András fejvadászként azt tapasztalja, hogy a jelölteket is nehezebben lehet meggyőzni egy új állásról, csak óvatosan váltanak. Felértékelődtek a biztos munkahelyek, hiszen még egy jó nevű cég is csődbe mehet vagy éppen felvásárlás célpontjává válhat. Aki elégedetlen a helyzetével, az is meggondolja, hogy váltson-e, és csupán a fizetés kedvéért kevesen változtatnak munkahelyet. Az utolsó félév tapasztalatai szerint a jelöltek egy része már azt is elfogadja, ha az új munkahelyen nem lesz magasabb a fizetése a korábbinál, illetve csak 5-10 százalékkal emelkedik, szemben a korábban elvárt 20-25 százalékos növekménnyel.
A pozícióban levők sem számíthatnak jelentős fizetésemelésre. A vállalatok igyekeznek takarékoskodni, inkább a meglevő kompenzációs keretet használják ki hatékonyabban, hogy az alkalmazottakat is jobban ösztönözze – például a nagyobb adóteherrel járó benzinpénz helyett hozzájárulnak a nyugdíjpénztári tagsághoz.
MÁR ÜLNEK VALAHOL. Ha egy cég most hirdet meg állást, akkor sem biztos, hogy elárasztják a megfelelő jelentkezők. “A Robert Bosch Elektronikánál nincs létszámstop, továbbra is felveszünk új embereket, mivel komoly fejlesztéseket tervezünk. Túljelentkezésről azonban semmilyen pozíciónál nem lehet beszélni” – mondja Schmiedt László. A 650 főt foglalkoztató cég nehezen talál idegen nyelveken beszélő technikai végzettségű munkaerőt, főleg a high-tech gyártáshoz kötődő mérnöki foglalkozásoknál, mint villamosmérnök, automatizálási vagy mechatronikai mérnök. Nem könnyű persze a magasan képzett gazdasági munkaköröket sem betölteni. Különösen a nyelvtudás okoz gondot, sokan beírják az életrajzukba, hogy kommunikációképesek angolból vagy németből, ám az idegen nyelvű felvételi beszélgetésen nem boldogulnak. “A jól képzett, nyelveken beszélő gyakorlott diplomások már ülnek valahol” – véli Schmiedt László. Pedig az elhelyezkedéshez nem szabják feltételül a szakmai gyakorlatot sem, ám a kezdőknél a már említett túlzott bérigény okoz problémát a felvételnél.
HIÁNYSZAKMÁK. Mindig vannak persze hiányszakmák, ahol elkapkodják a szakembereket. “Négy-öt éve minden pénzt megadtunk egy nyelveken beszélő kontrollerért, olyan kevesen voltak, ma viszont már Dunát lehet velük rekeszteni. Most az SAP-t ismerő szakemberek vannak ugyanilyen helyzetben, mert kevesen értenek hozzá. Azoknak viszont nagy a mellényük, magas fizetést akarnak, aztán a gyakorlatban nem sokat érnek” – fogalmazza meg tapasztalatait egy járműipari vállalat ügyvezetője.
Sághy András szerint a magyar munkaerőpiacon jelenleg hiány van komoly, humán erőforrás tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező HR vezetőkből. Van olyan magyar vállalat, amely már egy éve keres komoly emberi erőforrás pozícióba szakembert. “Kevés igazán jó HR menedzser van a szakmában, és őket nagyon megbecsülik. Pusztán a magasabb fizetés kedvéért nem váltanak munkahelyet, csak ha igazi kihívásra lelnek, mint például egy zöldmezős beruházás felépítése” – állítja Sághy András.
Megegyezik a kereslet és a kínálat pénzügyi és számviteli szakembereknél, túlképzés van viszont marketingesekből – persze ez elsősorban a kezdőkre érvényes, a komoly tapasztalattal rendelkező marketingszakemberekből már nincs többlet. Nőtt a gyakorlott és idegen nyelveken beszélő első számú vezetők, ügyvezetők, vezérigazgatók száma, túlkínálat azonban ezen a poszton sincs. Évekig hiány volt IT, telekom és high tech szakemberekből, azonban az iparágat sújtó depresszió miatt ezeken a területeken már nem olyan nagy a munkaerőigény. Már az IT-menedzsereknek sincs akkora ázsiója, mint pár éve. Programozót viszont továbbra is keresnek például HTML programozásra, C++ és Java nyelvekre.
Az egyén fizetésére a pozíción és a munkaerő-piaci helyzeten kívül számos más tényező is hatással van. A német, osztrák és svájci tulajdonú vállalatok körében végzett felmérés szerint meghatározó a vállalat mérete: vezető beosztásúaknál a jövedelem egyenesen arányos a alkalmazottak számával és a forgalommal. A kiemelkedően nyereséges vállalatok vezetői is magasabb juttatásokra számíthatnak.
Sajátos területi különbségek vannak Magyarországon belül a bérezésben. Budapest és a Dunántúl jóval magasabb fizetési átlagot mutat, tehát jól járhat, aki hajlandó áttelepülni olyan területre, ahol előnyösebb a javadalmazás vagy éppen az ő szakmájából van hiány. Kiemelkedően magas viszont a kelet-magyarországi ügyvezetők fizetése, sokszor ugyanis nehéz ebbe az országrészbe csalogatni a vezetőket. Munkavállalási okokból azonban a tömeges költözködés nem jellemző. “A hazai mobilitás gyerekcipőben jár” – jegyzi meg Sághy András. Az ingázást inkább elfogadhatónak tartják a munkavállalók, a napi utazás “fájdalomküszöbe” 50 kilométer.
A dolgozó neme is befolyásolja a jövedelmet: a magyarországi nemzetközi vállalatoknál a női ügyvezetők fizetése átlagosan csak 65 százaléka a férfiakénak, és ebben a pozícióban a hölgyek aránya 9 százalék. Többségben vannak viszont a nők a személyügyi, jogi és kontrolling területeken.
