Gazdaság

Kisvállalkozói hitelek – A kicsire mennek

A Széchenyi hitelkártya májusi bevezetése előtt a bankok is egyszerűsítik a kisvállalkozói hitelek felvételét.

Új hitelprogramja, a Széchenyi kártya bevezetésével a kormány a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások átmeneti likviditási problémáinak áthidalását ígéri. A költségvetési forrásból finanszírozott hitelkonstrukció legfeljebb egymillió forintos keretéhez a bankközi kamatot (Bubor) maximum 6 százalékkal meghaladó kamat társulna, amelyhez idén 5, jövőre 3 százalékos támogatás jár. (A kamatplafon tehát a mostani 8,46 százalékos, 3 hónapos Buborral számolva 9,46 százalék.) A Figyelő kérdésére válaszoló pénzintézeti vezetők szinte egybehangzóan úgy nyilatkoztak: az alacsonynak tekinthető hitelösszeg csak a legkisebbeknek, vagyis a 10 millió forint körüli éves nettó árbevétellel rendelkező cégek igényeinek felel meg. Igaz, az egyéni, mikro- és kisvállalkozások köre mind ez idáig kimaradt a „hitelboomból”.

A CIB Bank szakértői arra számítanak, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak nyújtott, országosan már 1300 milliárd forintra becsült hitelállomány az idén 30 százalékkal emelkedik. Az okok között elsősorban azt említik, hogy a gazdasági növekedés nyomán ebben a szektorban is emelkedik a finanszírozási igény, ráadásul a kilencvenes években alapított cégek – miközben továbbra is alacsony tőkeellátottsággal küzdenek – mostanra jutottak el odáig, hogy képesek felmutatni a hitelfelvételhez szükséges több évi vállalkozói múltat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ez a kör korábbi megtakarításainak jelentős részét ingatlanba fektette, ami most kiváló biztosítékként szolgál a hitelfelvételhez.

Kisvállalkozói hitelek – A kicsire mennek 1BEINDULT A VERSENY. A jelek amúgy is arra utaltak, hogy – a már hosszú ideje stabilan felosztott közép- és nagyvállalati ügyfélkört, s az évek óta ölre menő küzdelemben ostromolt lakossági piacot követően – a pénzintézetek újabb „vadászterülete” az eddig kicsit mostohagyerekként kezelt kisvállalkozói szektor lesz. Az elmúlt esztendőkben több bank fokozatosan nyitott, és bővítette a rájuk szabott termékeinek kínálatát, az immár a Széchenyi kártya által is megtestesített rövid lejáratú segítség tehát a legtöbb kisvállalkozás részére már nem ismeretlen lehetőség. Kis leegyszerűsítéssel, egymillió forintos hitelhez szinte csak a legkisebbek nem juthattak eddig. Az általános folyószámlahitelek, rulírozó vagy eseti jellegű forgóeszköz-kölcsönök mellett a legnépszerűbbek a különböző lombard- és jelzáloghitelek.

HÓDÍTÓ LOMBARD.A hirtelen pénzszűkébe kerülő és átmeneti hitelre szoruló kisvállalkozásnak több pénzintézet „előszeretettel” nyújt valamilyen lombard-konstrukciót, amelynek során a fedezetet értékpapír vagy magánszemély tulajdonában lévő lekötött bankbetét adja, anélkül, hogy azokat el kellene adni. A Budapest Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az OTP Bank, a Postabank vagy éppen a CIB Bank is egyszerűsített eljárást, gyors hitelbírálatot és akár egy napon belüli pénzfolyósítást ígér, a betét és kamatai összegének azonban fedeznie kell a hitelt és annak költségeit.

Szintén éven belüli finanszírozásra kínálják a pénzintézetek a különböző, ingatlanfedezet mellett nyújtott kölcsönöket. Ezen konstrukciók nagy előnye, hogy a hitel megítélése és annak összege is jórészt a fedezetként felkínált ingatlan értékétől függ. Így tehát olyan cégek is pénzhez juthatnak, amelyek gazdálkodásuk, pénzügyi helyzetük megítélése alapján nem minősülnének hitelképesnek. A beruházási hiteleknél szükséges üzleti terv és a dokumentáció benyújtásától ugyanis a bankok eltekintenek, így a hitelkérelem elkészítése, valamint annak elbírálása is gyorsabb: a legtöbb pénzintézetnél néhány napos átfutást ígérnek.

Kisvállalkozói hitelek – A kicsire mennek 2Az igénybe vehető kölcsönösszeg, a futamidő és a feltételek tekintetében persze nagyok lehetnek az eltérések. Az OTP Bank két konstrukciót is kínál ebből a hiteltípusból: a kisvállalkozói gyorshitelt és a jelzáloghitelt. Az előbbinél az igényelhető legnagyobb kölcsön összege 30 millió, míg az utóbbinál 50 millió forint. A Budapest Bank és az OTP kisvállalkozói gyorshitele legfeljebb 5 évre adja az említett maximum 30 millió forintot, függően az ingatlan értékétől, s a kölcsönhöz a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása kapcsolódik. A CIB-nél akár 50 millió forint gyorshitel is igényelhető, még újonnan induló vállalkozás számára is, de megkötés, hogy a hitel felső plafonja az ingatlan menekülési értékének 50 százaléka, míg az OTP Bank ennek az értéknek akár a 70 százalékáig is hajlandó elmenni. Az OTP további feltételül szabja, hogy a bankszámlán lebonyolított forgalom az előző évben minimum évi 5 millió forint legyen, vagy a hitelnyújtást követően a hitelösszeg kétszerese, de minimum 5 millió forint. A Postabank hasonló konstrukciójában 30 millió forint a felső határ, és az ingatlan piaci értékének legfeljebb 45 százalékáig nyújtható a hitel. Az Inter-Európa Bank szintén egyszerűsített feltételeket kínál a kevesebb mint 200 millió forint előző évi nettó árbevételt felmutató cégek számára, amelyek így maximum 4 évre, legfeljebb 20 millió forinthoz juthatnak. További megkötés, hogy a hitel értéke nem lehet nagyobb a biztosítékul szolgáló ingatlan forgalmi értékének 50 százalékánál.

RÁSTARTOLNAK. A legtöbb pénzintézetnél a kínálat bővítése mellett az egyszerűsített hitelkérelem és a gyorsított hitelbírálat a jelszó. A Magyar Külkereskedelmi Banknak a múlt évet értékelő tájékoztatóján például bejelentették, hogy néhány héten belül olyan „scoring” rendszert vezetnek be, amelynek használatával néhány napra csökken a forgóeszközhitelhez jutás átfutási ideje. Az OTP Banknál a közeljövőben indul, a CIB-nél pedig már működik egy olyan, néhány mutatót figyelembe vevő rendszer, amely egyedi, de gyors elbírálást tesz lehetővé, de a Budapest Banknál is befejeződött a lakossági hitelekhez hasonló, egyszerűsített alapú megoldás kimunkálása. A Széchenyi kártyához kapcsolódó hitelkeret bevezetése a várakozások szerint tehát nem rendezi át a piacot, de olyan új ügyfeleket hozhat a kereskedelmi bankoknak, amelyek eddig nem voltak jelen a hitelpiacon. Mindezt állami segítség és főleg garanciák mellett. Néhány év múlva pedig ezek a kölcsönfelvétel szempontjából tapasztalatlan cégek már a kereskedelmi bankok saját, piaci alapon nyújtott hitelkonstrukcióinál is az eddiginél jobb esélyekkel rúghatnak majd labdába.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik