Belföld

Valami kapcsolat volt az NBH és az Egy-Másért között

Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén.

A nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló dokumentumot egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadta el, mert álláspontja szerint a két szervezet közötti kapcsolatot nem sikerült teljes mélységig tisztázni, ehhez ugyanis nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól.

Mint mondta, a főkurátor magatartása gyengítette a jelentés és a vizsgálat erejét. Közölte: indokolt lett volna újbóli meghallgatása, ám ezt a bizottság január végéig tartó mandátuma már nem tette lehetővé.

A bizottság azt megelőzően fejezte be a munkáját, hogy Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány főkurátorát újból meghallgatta volna. A kuratóriumi elnök a múlt héten, bizottsági meghallgatását követően kért felmentést titoktartási kötelezettsége alól, ám nem tudni, megkapta-e.

Vámmentesség

Az üggyel összefügg, hogy Földesi-Szabó Lászlót csempészéssel és sikkasztással gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a kuratóriumi elnök és mások ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentességet a Távol-Keletről származó konzervekre.

Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke és Tóth Károly szocialista alelnök egyértelműen az mondta, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak. A jelentésben ugyanakkor az áll, hogy a hivatal “bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni”.

Nagy siker

A bizottság elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: “óriási fegyvertény” a közösen elfogadott jelentés, amely feladatokat is előír. Így például a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától azt kéri, hogy annak a vámhivatalnak a működését, ahol 175 alkalommal vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat, vizsgálja meg.

A pénzügyminisztert arra kérték, vizsgálja át az adományozások szabályozását. Demeter Ervin közölte, hogy miután a vám és pénzügyőrség és az NBH együttműködésében rendellenességek vannak, azt kérték az érintett miniszterektől, tegyenek intézkedéseket.

Ködös működés

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől azt kérték, hogy vizsgálat keretében tisztázza az alapítvány és az NBH kapcsolatát, mert az “rendellenesen, célszerűtlenül és ködösen” működött.

Az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen “kockázatos” volt. “Ilyen rendezetlenül, szervezetlenül együttműködni (…) kockázatos, nem tartható, tehát ezen változtatni kell” – fogalmazott a bizottság elnöke, hozzátéve: a változtatások “hogyanja” már a miniszterek feladata.

Maszek

Demeter Ervin szerint “az a baj, ha az NBH nem a törvényben biztosított lehetőségekkel végzi a munkáját, hanem (…) maszek titkosszolgálatként”. “Az alapítvány képviselői titkosszolgálatosdit játszottak, (…), ez nem rendjén való” – jegyezte meg.

Közölte azt is: meglátása szerint az NBH főigazgatója nem segítette a munkájukat, ezért “ebben az esetben egy vizsgálóbizottság, ha jól végzi a dolgát, kezdeményezi, hogy indítsanak fegyelmi eljárást ellene”. Hozzátette: ezt azért nem tették, mert a “másik oldal” ezt nem támogatta volna. Arra hívta fel a figyelmet ezzel összefüggésben, hogy csak azok a megállapítások kerültek be a jelentésbe, amit közösen támogattak.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az NBH és az alapítvány közötti, a jelentésben említett “jelentős összegű szerződés” “pontos tartalmával a bizottság nincs tisztában”. A jelentés megállapításai között szerepel az is: a Legfőbb Ügyészség szerint a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállása megalapozatlan volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik