Érvényteleníteni kell a Benes-dekrétumokat – erre szólította fel Csehországot Otto Schily német belügyminiszter a májusban Nürnbergben megrendezett 53. Szudétanémet Napon. A rendezvényen Csehországot képviselő Vladimir Spidla, a szociáldemokraták pártelnöke és egyben kormányfőjelöltje, jelenlegi miniszterelnök-helyettes azonban a jelenlevők hangos tiltakozását kiváltva a “béke forrásának” nevezte a dekrétumokat.
A probléma forrásaAz 1991-ben hozott kárpótlási törvény a kommunista rendszerben sérelmet szenvedtek jóvátételéről szólt, s így első körben kizárta a német megszállás alatt elhurcolt, illetve vagyonuktól megfosztott zsidók és a Szudéta vidékről kitelepített német nemzetiségű állampolgárok kárrendezését is, ugyanis a jóvátételi törvény csak az 1948 után államosított ingó- és ingatlanvagyon kárpótlásáról szól. A nemzetközi zsidó szervezetek tiltakozása eredményeként a cseh parlament 1994-ben módosította a törvényt, így kárpótlást kaptak a német megszállás alatt sérelmet szenvedtek is. A kárpótlás során visszaszolgáltatták a még meglévő vagyontárgyakat, művészeti kincseket, valamint tulajdonosok a földjeiket is visszakaphatták.
A rendszerváltás után az akkori miniszterelnök, Klaus és köre úgy gondolta, ha az általános kárrendezés dátumát 1948-nál korábbra teszi, akkor számolnia kell sok millió szudétanémet kárpótlási igényével is. Ezért a zsidó kárpótláson kívül az 1948 előtt történtekért felmerülő bármiféle kárpótlást azóta is ellenez. A kedélyek csillapításának érdekében a Klaust felváltó kormányfő, Zeman megígérte, hogy ha valamely kitelepített német bizonyítja “ártatlanságát” akkor részesülhet bizonyos kárpótlásban – ezek az elképzelések azonban csak politikai szinten fogalmazódtak meg.
A nyilatkozatháború azóta sem csillapodik. Edmund Stoiber, az őszi német választásokon esélyes bajor kormányfőjelölt szerint “a dolgok elhallgatása nem vezet sehová”, a cseheknek “fel kell tenniük a kérdést, mennyire európaiak a dekrétumok”. A Csehország zökkenőmentes uniós integrációjáért aggódóknak azonban ma már nem csak a német és osztrák politikusok nyilatkozataitól kell tartaniuk. Az Európai Parlament a napokban úgy döntött: független szakértőkkel vizsgáltatja meg, hogy az 1945-ben hozott Benes-dekrétumok összeegyeztethetők-e a közösségi joggal. A szakértői csoport július közepére ígéri a jelentés nyilvánosságra hozatalát.
Prága azonban a maga részéről elzárkózik a dekrétumok eltörlésétől. A parlament alsó háza áprilisban egyhangúlag fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben leszögezik: nincs semmiféle alapja a háború utáni szerződések megkérdőjelezésének.
EGYSÉGESEN. A választásokra készülő országban minden párt meglovagolta a témát. Egy minapi közvélemény-kutatás szerint a cseh lakosság 70 százaléka támogatja, hogy a Benes-dekrétumok továbbra is érvényben maradjanak és – 26 százaléknyi bizonytalankodó mellett – mindössze 4 százalék ellenzi. A jelenlegi kisebbségi szociáldemokrata kormánnyal szinte folyamatosan vitázó Václav Havel elnök, valamint Milos Zeman miniszterelnök és a meghatározó befolyással bíró Václav Klaus alkotta politikai háromszög ebben a témában mindig közös nevezőre jut.
Így a helyzet rendezésére csak a választások után kerülhet sor. A legutolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a jelenleg kormányzó cseh szociáldemokrata párt a szavazatok 29 százalékát kapná, míg a Klaus vezette polgári demokratákra a választók 28 százaléka adná voksát. A mérleg nyelvét a kereszténydemokratákból és az OSD-ből kivált Szabadságunióból összegyúrt Koalíció töltheti be. Klaus a Benes-dekrétumokról szólva egy fórumon kijelentette: ő és pártja csak akkor támogatja az európai uniós csatlakozást, ha a jövőben Brüsszelben nem szorgalmazzák a rendeletek érvénytelenítését. A retorikai fordulatoknál többet nyom azonban a latban, hogy a kitelepített 3 millió szudétanémet kárpótlásának terhét Csehország gazdasága egyszerűen képtelen lenne finanszírozni. Az egyensúlyi mutatók komoly aggodalomra adnak okot. A költségvetés hiányát előreláthatólag az idén sem sikerül a GDP 3 százaléka alá nyomni, a külkereskedelem évek óta tartó negatív szaldója pedig az idén elérheti a 4 milliárd dollárt is, vészesen felborítva ezzel a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg szaldóját.
Az erős korona hatására veszélybe került a cseh gazdaság versenyképessége, ami az országban letelepedett külföldi érdekeltségű cégek, nagy nehézséggel létrehozott, de a nemzeti valuta erősödése miatt egyre drágábban termelő cseh beszállítói kapcsolatainak fenntartását teszi kétségessé. Ennek hatására az országban működő külföldi cégek a cseh beszállítás arányának csökkentését fontolgatják. Különösen nagy érvágás lenne ez a Volkswagennel (Skoda Auto) üzleti kapcsolatban álló cseh kis- és középvállalkozások számára.
A cseh GDP 2000-től ismét tapasztalható növekedése nagymértékben az országban működő külföldi tulajdonú vállalatok tevékenységének köszönhető. Némileg pikáns, hogy a Prága és Berlin között fennálló politikai feszültségek ellenére német vállalatok invesztáltak a legtöbbet Csehországban. Ugyan a privatizáció mind az energiaszektorban, mind a távközlésben megrekedt, francia, brit és japán autógyártó cégek mégis sorra jelentik be részegységgyártó üzemek létesítését.
ELLENTMONDÁSOK. Ha Klaus alakíthat kormányt, a multinacionális vállalatok által eddig élvezett befektetési adókedvezmények veszélybe kerülhetnek. A Zeman-kabinet által bevezetett kedvezményeknek, valamint a privatizáció beindításának eredményeképpen ugyanis ma Csehország a régió éllovasává emelkedett a külföldi működő tőke importjának területén. Klaus azonban a kezdetektől bírálta a külföldi cégeknek nyújtott adókedvezményeket, s jó néhány alkalommal heves kirohanást intézett a külföldi tőke importja ellen. Más gazdaságpolitikai kérdésekben azonban Klaus Zemannál liberálisabb politikát hirdet: győzelme esetén adócsökkentést és az apparátus létszámának és hatalmának lefaragását tűzte ki célul.
