Az 500 legértékesebb vállalat listaja a lap alján található a Mellékletben
Jégkrém, tészta, csokoládé – ilyen és hasonló termékeiről ismert világszerte a svájci Nestlé, s úgy tűnik, a globális piaci felfordulás idején megéri ebben a kevéssé komplikált üzletben jeleskedni. A cég tőzsdei kapitalizációja a folyamatos nyereségjavulásnak köszönhetően csaknem 20 százalékkal, 96 milliárd dollárra emelkedett az elmúlt 12 hónap során, egy olyan időszakban, amikor a vezető részvénypiacok nagyrészt lejtmenetben voltak az amerikai vállalati botrányok, a távközlési szektor világméretű gyengélkedése és az általános bizonytalanság miatt. A makulátlan számvitel is hozzájárult ahhoz, hogy az egy éve még a 45. helyen álló Nestlé az idén bekerüljön a világ 30 legnagyobb piaci értékű társasága közé. “Gyakran vádoltak minket azzal, hogy túlságosan tradicionálisak vagyunk, hogy kevés bennünk a merészség – mondja Peter Brabeck-Letmathe vezérigazgató -, nos, a konzervatív számvitel nem a legrosszabb dolog.”
Valóban nem. Az idei Global 1000 listán (ebből összeállításunkban az első 500 helyezettet közöljük. A szerk.) a minőség felé való menekülés – vagy egyáltalán csak a puszta menekülés – az egyik domináns tényező. A genfi Morgan Stanley Capital International adatai alapján a Business Week 23 ország vállalatait rangsorolta 2002. május 31-i tőzsdei kapitalizációjuk szerint.
BAROMÉTER. A Global 1000 jó barométeréül szolgál a befektetői hangulat alakulásának. Amint az előre tudható volt, a barométer ezúttal süllyedést mutat. Az elmúlt évtizedek egyik legkaotikusabb esztendejében a befektetők vagy visszavonultak néhány preferált részvényhez és részvénycsoporthoz, vagy kötvényekben és ingatlanokban parkolták le pénzüket, vagy átirányították forrásaikat a feltörekvő piacok tőzsdéire, Szöulba például (lásd külön írásunkat a feltörekvő piacokról). Az eredmény: Japánban és nyugaton a tőzsdék teljes kapitalizációja 12 százalékkal, 18,5 ezer milliárd dollárra esett. Még olyan piaci kedvencek is árfolyamuk csökkenését voltak kénytelenek tapasztalni, mint a General Electric (GE), az Intel vagy a Citigroup. A két évvel ezelőtti listán még meghatározó jelentőségű távközlési szektor értéke 34 százalékkal zuhant. Miután kiköltekeztek optikai szálas hálózatokra, harmadik generációs szolgáltatási engedélyekre és felvásárlásokra, a vállalatok most óriási adósságok alatt görnyedeznek, és az ágazat helyzetét csak tovább rontották a Qwest Communications Internationalnél és a Global Crossingnál történt botrányok.
Még ebben a rettenetes évben is sokat számított azonban a méret és – meglepő módon – az amerikai illetőség. Hiába gyengült a dollár, hiába érték egymást az Egyesült Államokban a csalódást keltő eredményjelentések és a számviteli trükkökről szóló hírek, az idei rangsor 25-ös élbolyában így is az amerikai társaságok dominálnak, az első 5 helyet a GE, a Microsoft, az ExxonMobil, a Wal-Mart Stores és a Citigroup foglalja el. A teljes lista összesített piaci kapitalizációján belül 50 százaléknál magasabb az amerikai vállalatok részesedése.
Igaz, a rangsor a május végi adatokon alapul, vagyis még nem tükrözi a WorldCom-botrány hatását. De azóta a New York-i tőzsde nagyjából a japán és az európai piacokkal azonos mértékben zsugorodott, így az amerikai részvények uralma továbbra is érvényes.
A magyarázat egyszerű. Azoknak a befektetőknek, akik jelen akarnak lenni a fejlett világ tőzsdéin, muszáj amerikai papírokat is tartaniuk portfóliójukban. Továbbá az Egyesült Államok gazdasága az idén minden nehézség dacára is 3 százalékkal nőhet, míg Nyugat-Európában a ráta ennek maximum a fele lesz, Japán pedig a legjobb esetben is épp csak kilábalhat a recesszióból.
FINNYÁS BEFEKTETŐK. De legyen szó akár amerikai, akár francia, akár japán részvényekről, a befektetők mindenképpen sokkal finnyásabbak. Többé már nem invesztálnak teljes ágazatokba, a blue-chipek közül is csak a legjobbakat akarják. Akik elég merészek ahhoz, hogy technológiai papírokat vegyenek, azok a Microsoftot választják az Oracle helyett, akik pedig a távközlésben kockáztatnak, azoknál a Verizon Communications a mobilszolgáltatásból származó biztos nyeresége okán előnyt élvez az AT&T-vel szemben.
A fogyasztási cikkek gyártása azon kevés ágazatok egyike, amely kilóg az idei trendből. A listán e kategóriában szereplő 79 vállalat tőzsdei értéke 19 százalékkal nőtt. Gazdasági lanyhulás ide vagy oda, enni, inni és fogat mosni lejtmenet idején is kell, ami kétségkívül megnyugtató tény a Coca-Cola, a Colgate-Palmolive, az Unilever, a Gillette és mások számára. Erős készpénzpozíciójuk jóvoltából ezek a globális vállalatok terjeszkedni is képesek. A Nestlé a Ralston-Purina állateledel-gyártó tavalyi 10,3 milliárd dolláros felvásárlásával jelentősen növelte nyereségét, s egyúttal a jégkrémpiacon felzárkózott brit-holland riválisa, az Unilever mellé, amikor az Egyesült Államokban megszerezte a Häagen-Dazs és a Dreyer’s Grand Ice Cream márkákat. Tavaly 54,1 milliárd dollár árbevétel mellett dollárértékben 30 százalékkal, 4,2 milliárd dollárra növelte nettó profitját.
KAMATOZÓ ÓVATOSSÁG. A megbízhatóság iránti befektetői igény nem csupán a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok árfolyamának alakulásában érhető tetten. A londoni központú HSBC Holdingsnak csak javára vált az óvatosság. Bár adózás előtti eredménye tavaly 18 százalékkal, 8 milliárd dollárra romlott – nagyrészt az argentin kinnlevőségek után képzendő kockázati tartalékok miatt -, a multinacionális bank így is feljött a 24-ről a 22. helyre, köszönhetően diverzifikált eszközállományának és a költségkontrollnak. Keith R. Whitson vezérigazgató szerint a HSBC valódi erőssége abban rejlik, hogy a hitelezést illetően mindig is konzervatív állásponton voltak. Előretörtek más, szintén jól irányított bankok is, köztük a Royal Bank of Scotland Group, amely harminc helyet ugorva a 35. a listán. Az edinburghi pénzintézet a NatWest Group felvásárlása nyomán évi 3 milliárd dollár megtakarítást ér el.
Az olajtársaságok hasonlóképp tündökölnek, ami részben az ágazat konszolidációjával magyarázható, részben azzal, hogy a termelőknek alapvetően sikerült stabilan tartaniuk az árakat. A 44 milliárd dolláros fúzió nyomán tavaly létrejött ChevronTexaco a 31. helyre került a rangsorban, míg a Royal Dutch/Shell Group és a British Petroleum bennmaradtak az első tízben. Minthogy az árak továbbra is stabilak, a költségcsökkentés pedig folytatódik, az olajtársaságoknak 2002-re is tisztességes nyereségre van kilátásuk.
Zűrzavaros időkben a gyógyszergyári részvények hagyományosan menedéket jelentenek a befektetők számára, ám az idén ez másképpen alakult. A vállalatok többsége két okból is gyengén szerepelt a tőzsdéken: sok fontos gyógyszerük veszítette vagy veszíti el hamarosan szabadalmi védettségét, a fejlesztés alatt álló termékek palettája pedig elég halvány. Van persze olyan gyógyszergyár is, amely nem okozott csalódást. A Johnson & Johnsont (J&J) a 21.-ről a 9. helyre repítették föl sikertermékei, köztük a tavaly 3,4 milliárd dollár forgalmú Procrit – az Egyesült Államokon kívül Eprex néven forgalmazott – vérképző szer. A piac emellett honorálta a vállalatvezetés azon törekvését is, hogy a meglévő termékek továbbfejlesztése és az akvizíciók révén a teljes tevékenységen belül hangsúlyosabbá váljék a vényköteles gyógyszerek gyártása; e folyamatba illeszkedett a Centocoor biotechnológiai cég 1999-es felvásárlása, amellyel a J&J megszerezte annak reumatikus ízületi gyulladások ellen kifejlesztett, egyre kelendőbb készítményét.
Az egyik nagy idei meglepetés az autógyártók jó szereplése. Tény, hogy a súlyos gondokkal küszködő olasz Fiat a tavalyi 435. helyről a 658. pozícióra zuhant vissza. De az autógyárak általában profitálni tudtak abból, hogy az Egyesült Államokban a vártnál élénkebb maradt a kereslet. A General Motors, a DaimlerChrysler, a Nissan, a Honda és a Volkswagen mind előkelőbb helyen végeztek, mint egy évvel korábban.
ÉRZÉKENYSÉG. A Honda Motor jórészt az amerikaiaknak lehet hálás tőzsdei kapitalizációjának növekedéséért: nyereségének háromnegyede az Egyesült Államokból származik. A Honda szedánjai éppoly megszokott látványt jelentenek Chicago külvárosaiban, mint Sanghaj utcáin. Családbarát egyterű autói és hobbiterepjárói – mint az Odyssey, illetve a CR-V – ugyancsak népszerűek világszerte. “Érzékenynek kell lennünk a különböző piacok specifikus fogyasztói igényei iránt” – árulja el a siker egyik titkát Josino Hirojuki vezérigazgató.
Sokkal kevésbé lehet büszke magára a szintén japán Sony, amely 14 helyet visszacsúszva a 63. lett a rangsorban. Egy ideig úgy látszott: ragyogó márkanevével és világviszonylatban leginnovatívabb digitális termékeivel a Sony elkerüli a japán elektronikai szektor többi szereplőjére nehezedő problémákat. De hiába oly értékesek ezek a vagyonelemek, a nyereségromlást nem tudták feltartóztatni: a márciussal zárult üzleti évben az adózás előtti eredmény 40,3 százalékkal, 1,1 milliárd dollárra esett, 63,2 milliárd dollár árbevétel mellett. Az idei esztendő várhatóan jobb lesz, köszönhetően a Pókember című film sikerének, valamint a PlayStation2 konzolok és játékok szárnyaló eladásainak. A PS2 nélkül a Sony már tavaly veszteséges lett volna.
FÜGGÉS. Újabban az összes japán exportáló vállalatot fenyegeti a jen erősödése. “A Sony 130 jenes dollárárfolyamra alapozta idei üzleti számításait, de a dollár nemsokára már 115 jenre gyengül” – mutat rá a problémára a Kun Szu Li, a WestLB Securities Pacific tokiói elemzője. Az erős jen miatt hasonlóképp bajba kerülhetnek más, ugyancsak az amerikai piactól függő japán cégek, így a Matsushita Electric Industrial, az autógyárak és speciális technológiai eszközöket gyártó vállalatok, mint a Rohm és a NEC.
Összességében nem túl vidám tehát a kép a tőzsdéken. Lehet, hogy sok befektető sörbe fojtotta bánatát. Az amerikai Anheuser-Busch Companies, a világ legnagyobb sörgyára negyven helyet ugorva a 80. lett az idei listán, miután tőzsdei értéke 15 százalékkal, 45 milliárd dollárra nőtt. Az Egyesült Államok sörpiacának csaknem a felét ellenőrző vállalat – amely így igen jó pozícióban van az árak megszabásakor és a forgalmazókkal szembeni alkuk során – tavaly 12,9 milliárd dollár árbevételt ért el, nettó nyereségét pedig 10 százalékkal, 1,7 milliárd dollárra javította. S ami szintén fontos: könyveiben aligha lesznek meglepetések. “A mi üzletünk elég egyszerű” – mondja Patrick T. Stokes vezérigazgató, aki július elsején vette át a tisztséget August A. Buschtól. Tényleg az, hiszen csak sört kell főzni, aztán eladni. A mai zűrös tőzsdei időkben akár jelmondat is lehetne ez: minél egyszerűbb, annál jobb.
